
Archív
Fotó: Pál Árpád
112 368 nyolcadik osztályt elvégzett tanulót osztottak el országosan a középiskolákba a beiratkozási szakasz során. Hargita megyében a Márton Áron Főgimnáziumba volt a legnehezebb bejutni.
2017. július 13., 19:232017. július 13., 19:23
Az admitere.edu.ro honlapon közzétett adatok szerint összesen 112 949 tanuló töltötte ki a beiratkozási íveket a középiskolákba, közülük első lépésben 112 368 tanulót (99,5 százalék) osztottak el a jelentkezési űrlapokon kitöltött opciójuk szerint. 68 935 tanuló az elméleti oktatást választotta, 43 433-an szakközépiskolában kívánják folytatni tanulmányaikat.
Összesen 1 604 944 opciót jelöltek meg a diákok, ami 14 opciót jelent átlagosan tanulónként – tájékoztat a minisztériumra hivatkozva az Agerpres hírűgynökség. Az idézett forrás szerint 581 tanulót sehova sem lehetett besorolni, mert nem jelöltek meg elégséges számú opciót. Ezeket a szeptember 8-ra beütemezett, második besorolási fordulóban osztják el, azokkal a tanulókkal együtt, akik lezáratlanok maradtak, vagy valamilyen más okból nem vettek részt az első elosztási fordulóban.
Hargita megyében 1664 tanuló jelentkezett középiskolákba, közülük csupán 10-et nem soroltak be sehova, mivel nem jelöltek meg elégséges számú opciót a beiratkozás során. Rajtuk kívül 107 diák más megyék iskoláiból felvételizett Hargita megyei tanintézetekhez, közülük csupán ketten maradtak a második beiratkozási szakaszra – közölte érdeklődésünkre Bogos Mária, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség munkatársa.
Az admitere.edu.ro-n közzétett rangsor szerint Hargita megyében a Márton Áron Főgimnáziumba volt a legnehezebb bejutni, az utolsó bejutási média 8,51 volt.
Az eredményeket csütörtökön függesztették ki azokban az iskolákban, ahol végeztek a tanulók és azokban is, ahová bejutottak. A jelentkezők július 17-éig iratkozhatnak be abba az oktatási intézménybe, ahova a számítógépes elosztás révén bekerültek.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!