Hamisak az újabb kárpótlásokról szállongó híresztelések

– Van-e új jogszabály az említett lakossági kategória számára?

– Az utóbbi időben többen is megkerestek kárpótlás ügyben. Voltak olyanok is, akik úgy tudták, hogy a kárpótlást az orosz állam adja. Eljutott hozzám az a hír is, hogy valakik típusbeadványt szerkesztenek, sokszorosítják és – „természetesen” fizetség ellenében – az érdekelteket hozzájuttatják, amellyel aztán a törvényszékhez fordulhatnak. Mostanában semmi ilyen törvény nem született. Sajnos még remény sincs ilyenfajta kárpótlásra a pénzügyi gazdasági világválság által kiváltott nehéz helyzetben. 

– Mégis, honnan indulhattak el a híresztelések?

– A félreértés abból adódhat, hogy a 2009. évi 221-es számú törvény, amely az 1945. március 6. és 1989. december 22. közötti időszakban meghozott  politikai ítéletek esetében az érintettek jogi rehabilitálása mellett egyfajta erkölcsi jóvátételt is nyújtott volna anyagi kártérítés formájában, sőt, az időközben elhalálozottak esetében a leszármazottaiknak. De ez a törvény nem vonatkozik sem a háborús veteránokra, sem a volt hadifoglyokra, hiszen a szóban forgó jogszabály világosan megnevezi azokat a törvényeket, rendeleteket amelyeknek alapján az akkori törvényszékek meghozták politikainak minősíthető ítéletüket. A háborús veteránok és a volt hadifoglyok, már csak azért sem jöhetnek számításba, mert azokat nem politikai alapon, de még csak nem is a kommunista rezsim idején hurcolták el, hanem még azelőtt.

– Nyújtott volna... De nem nyújt?

– 2010 októberétől már a volt politikai elítéltek sem részesülhetnek kárpótlásban erkölcsi jóvátétel címén, mert az Alkotmánybíróság 2010. október 21-i 1358-as számú döntésével alkotmányellenesnek nyilvánította és hatályon kívül helyezte a 2009. évi 221-es számú törvény idevonatkozó rendelkezését. Ezt minden jogalkalmazó – legyen az bíró vagy ügyvéd – tudja.

– Akkor azok, akik a típusbeadványokat szerkesztik...?

– Valószínűleg tudják ezt azok is. De a kellő információval nem rendelkező érdekelteknek készségesen „segítenek” beadványaik megszerkesztésében vagy sokszorosított típusnyomtatványokat adnak. Jó pénzért mindent el lehet adni azoknak, akik ezekben a válságos időkben egy szikrányit is remélnek anyagi helyzetüknek kárpótlás általi jobbrafordulásában.

– Ha ilyen beadvánnyal megy valaki a bíróságra, mi történik?

– Az érdeklődők számos alkalommal azzal érvelnek, hogy a törvényszéken elveszik és beiktatják kérvényüket. Köztudott, hogy a törvényszéken minden megkeresést átvesznek, függetlenül attól, hogy az jogos vagy sem, nem utasíthatják el a beiktatását, hiszen a törvényszék tulajdonképpen azért van, hogy ítélkezzen mindazokban az ügyekben, amelyekkel megkeresik, de ítélete csakis a törvénynek megfelelő lehet. Ezekben a kárpótlási ügyekben is csak a törvénynek megfelelően hozhatnak ítéletet. A módosított törvény 2010 októbere óta már nem teszi lehetővé a kárpótlásban való részesülést, tehát csakis elutasító lehet az ítélet.

– Akkor tisztázzuk – milyen jogszabályok vannak érvényben jelenleg a kárpótlási ügyekkel kapcsolatban?

– Hangsúlyozni szeretném, hogy a kárpótlásokra vonatkozó eddigi hatályos jogszabályok, mint a politikai elítéltekre és volt hadifoglyokra vonatkozó 1990. évi 118-as számú törvényrendelet és a háborús veteránokra vonatkozó 1994. évi 44-es számú törvény továbbra is érvényben vannak. Ezek alapján a jogosult, vagy annak túlélő házastársa a kárpótlás több formájában, többek közt havi járadékban is részesül. Ezekben a jogokban, a hiteles és időben történő tájékoztatásnak köszönhetően, sok erdélyi magyar polgártársunk hosszú évek óta részesül. De ezeken kívül semmi új kárpótlási lehetőség nincs.