Hagyományos székely jövő csehétfalvi módra

Üldögéltünk az enyészettől megmentett, faillatú csűrebédlőben, hallgattuk Lőrinczi Lajos esperes-lelkészt és feleségét, Tündét. Bár a nap még alig emelkedett a látóhatár fölé, a korszerű konyhában készültek a Meleg ebéd program aznapi fogásai.

Még tavaly nyáron, a tizedik Orbán Balázs-emlékszekértúrán mondta Lőrinczi Lajos esperes-lelkész, hogy közösen életre hívott falumentő programjuk, amely Csehétfalván teljes megújulást eredményezett, annak példája, hogy miként kell álmodni és lépésenként meg is valósítani az elképzeléseket. Az Ezer Nemzetség Ivókupa Baráti Társaság (ENI) hon- és önismereti utazása az egész vidéken érezteti hatását. Nem számolgatták, hol mennyit tettek, de amikor mérleget vontak, jó érzéssel vették tudomásul, mennyi mindenbe fektették azt a falubéliek. 2005 óta minden csehétfalvi tiszteletbeli polgára Hódmezővásárhelynek, 2016-tól az ENI minden tagját tiszteletbeli falusfelükké fogadták.

Grezsa István kormánybiztostól hallottunk először a magyar kormány támogatásával vásárolt csehétfalvi ingatlanok felújításáról, amelyben barátokként, kétkezi munkával segítettek a szekértúrások, és szerepet vállaltak az unitárius egyház szociális küldetéséből is.

Tudják, az elvándorlást nem lehet megállítani, de a pusztulást igen. „Amíg egy magyar is él bármelyik településen, ugyanolyan fontos, mint élete virágjában volt. Közös esély, hogy Münchausen báróként a hajuknál fogva húzzák ki magukat” – hangzott el Grezsa István emlékezetes mondata a tavalyi szekértúra zárásakor. Alig telt el fél év, és már nem üresek a paplak szomszédságában lévő ingatlanok – épül, szépül egy újszerű, de hagyományos „faluközpont”. Adta magát a hely. Két ingatlant megvettek az ENI tagjai, de használhatja a helyi egyházközség. Másik három hagyományos székely porta megvásárlását pályázati forrásokból biztosították, és

az omladozó, elhagyott házakat megmentették az enyészettől, a település jövőjét biztosító központot alakítva ki belőlük.

A Hagyományos székely jövő nevű program alapja, hogy a falu olyan örökséget hordoz, amelyet nem hagyhatnak veszendőbe. Az új rendeltetésű épületek az értékmentésen túl a székely mentalitást is továbbadni hivatottak. A gyermektáborok egyházköri, illetve magyarországi részvevői ne csupán a környéket és a kézműves hagyatékot ismerjék meg, hanem a szellemi örökséget is. Hiszen a gyökértelenség, a globalizáció érinti a felnövekvőket: kaphassák meg itt azt, amit mi, székelyek tudunk nyújtani. A mai nemzedék külföld, Nyugat-Európa, a nagyvilág felé fordul, nem számít eléggé az értékrendszerünk.

A minél hamarabb több pénzt keresni szemlélet elmorzsolódáshoz, felszívódáshoz vezet, és az öröm elvesztését eredményezi.

Csehétfalván olyan programokat terveznek, amelyek hangsúlyozottan megerősítik a nemzeti öntudatot.

Egyházköri gyermektáborokat eddig is szerveztek, de nem volt megfelelő konyha, amely azokat ellássa. Ezért a régi méreteket megtartva újraépítették az egyik csűrt – otthont ad, és helyszínül szolgál a programoknak. A konyhán, tárolóhelyiségeken kívül a földszinten ebédlőt, az odorban vendégszobákat alakítottak ki. A szerepet váltott csűrház szociális központ is. Bár Csehétfalva hazatartó falu, ahová hétvégenként visszatérnek az elszármazottak, sok az öreg, beteg, magára maradt ember. De vannak olyan gyermekek is, akiknek szülei külföldön dolgoznak. Értük indították a Meleg ebéd programot: az igénylőknek hazaszállítják a kétfogásos ételt. Jelenleg tucatnyian jutnak hozzá a faluban.

A Gondviselés Segélyszervezettel együtt később, amint az útviszonyok lehetővé teszik, a Gagy mentére is szeretnék kiterjeszteni a szolgáltatást. Napjainkban a Nyikó mentére – Tarcsafalvára, Tordátfalvára, Bencédbe, Siménfalvára és Kadácsba – megkezdték az ebédszállítást, hétfőtől péntekig rendszeresen házias jellegű csehétfalvi ételekhez juttatva a mintegy negyven megrendelőt.

Munkahelyteremtést is jelent a kezdeményezés: Lőrinczi Tünde projektmenedzser mellett karbantartó és szakácsnő is dolgozik. Utóbbiak Udvarhelyen és Keresztúron élnek, de a munka hazaszólította őket. Az építkezési feladatokat sem cégnek adták ki – részletezte Lőrinczi Lajos. Megmozgatta a falu népét a tenni akarás. Nagyon sokat közmunkáztak, tíz helybéli és a környékbeli mesteremberek dolgoztak. A tereprendezés, majd a székelykapu-állítás és a takarítás hasonlóképpen zajlik. Remélik, a turizmus felélénküléséhez is hozzájárul a létesítmény: öt hagyományos székely házban összesen ötven-hatvan személyt tudnak fogadni. Szeretnék, hogy a csillagtúrák során a környékbeli kis egyházközségek is megmutathassák értékeiket.