
Az egykori csűrre már csupán a méret és a forma emlékeztet
Fotó: Pál Árpád
Miként lehet megmenteni a kiöregedett, ám sok értéket hordozó falut? Hogyan lehet kitalálni a jövőt? Mit tehet a megtartásért maroknyi ember, sok jó szándék, segítőkészség és egy lelkész házaspár? Csehétfalván adta magát a hely. Követendő példát láttunk.
2017. április 04., 12:502017. április 04., 12:50
2021. augusztus 06., 12:202021. augusztus 06., 12:20
Üldögéltünk az enyészettől megmentett, faillatú csűrebédlőben, hallgattuk Lőrinczi Lajos esperes-lelkészt és feleségét, Tündét. Bár a nap még alig emelkedett a látóhatár fölé, a korszerű konyhában készültek a Meleg ebéd program aznapi fogásai.
Még tavaly nyáron, a tizedik Orbán Balázs-emlékszekértúrán mondta Lőrinczi Lajos esperes-lelkész, hogy közösen életre hívott falumentő programjuk, amely Csehétfalván teljes megújulást eredményezett, annak példája, hogy miként kell álmodni és lépésenként meg is valósítani az elképzeléseket. Az Ezer Nemzetség Ivókupa Baráti Társaság (ENI) hon- és önismereti utazása az egész vidéken érezteti hatását. Nem számolgatták, hol mennyit tettek, de amikor mérleget vontak, jó érzéssel vették tudomásul, mennyi mindenbe fektették azt a falubéliek. 2005 óta minden csehétfalvi tiszteletbeli polgára Hódmezővásárhelynek, 2016-tól az ENI minden tagját tiszteletbeli falusfelükké fogadták.
Új életre kelnek a közelmúltban még romos házak
Fotó: Pál Árpád
Grezsa István kormánybiztostól hallottunk először a magyar kormány támogatásával vásárolt csehétfalvi ingatlanok felújításáról, amelyben barátokként, kétkezi munkával segítettek a szekértúrások, és szerepet vállaltak az unitárius egyház szociális küldetéséből is.
Tudják, az elvándorlást nem lehet megállítani, de a pusztulást igen. „Amíg egy magyar is él bármelyik településen, ugyanolyan fontos, mint élete virágjában volt. Közös esély, hogy Münchausen báróként a hajuknál fogva húzzák ki magukat” – hangzott el Grezsa István emlékezetes mondata a tavalyi szekértúra zárásakor. Alig telt el fél év, és már nem üresek a paplak szomszédságában lévő ingatlanok – épül, szépül egy újszerű, de hagyományos „faluközpont”. Adta magát a hely. Két ingatlant megvettek az ENI tagjai, de használhatja a helyi egyházközség. Másik három hagyományos székely porta megvásárlását pályázati forrásokból biztosították, és
Fotó: Pál Árpád
A Hagyományos székely jövő nevű program alapja, hogy a falu olyan örökséget hordoz, amelyet nem hagyhatnak veszendőbe. Az új rendeltetésű épületek az értékmentésen túl a székely mentalitást is továbbadni hivatottak. A gyermektáborok egyházköri, illetve magyarországi részvevői ne csupán a környéket és a kézműves hagyatékot ismerjék meg, hanem a szellemi örökséget is. Hiszen a gyökértelenség, a globalizáció érinti a felnövekvőket: kaphassák meg itt azt, amit mi, székelyek tudunk nyújtani. A mai nemzedék külföld, Nyugat-Európa, a nagyvilág felé fordul, nem számít eléggé az értékrendszerünk.
Csehétfalván olyan programokat terveznek, amelyek hangsúlyozottan megerősítik a nemzeti öntudatot.
Fotó: Pál Árpád
Egyházköri gyermektáborokat eddig is szerveztek, de nem volt megfelelő konyha, amely azokat ellássa. Ezért a régi méreteket megtartva újraépítették az egyik csűrt – otthont ad, és helyszínül szolgál a programoknak. A konyhán, tárolóhelyiségeken kívül a földszinten ebédlőt, az odorban vendégszobákat alakítottak ki. A szerepet váltott csűrház szociális központ is. Bár Csehétfalva hazatartó falu, ahová hétvégenként visszatérnek az elszármazottak, sok az öreg, beteg, magára maradt ember. De vannak olyan gyermekek is, akiknek szülei külföldön dolgoznak. Értük indították a Meleg ebéd programot: az igénylőknek hazaszállítják a kétfogásos ételt. Jelenleg tucatnyian jutnak hozzá a faluban.
A Gondviselés Segélyszervezettel együtt később, amint az útviszonyok lehetővé teszik, a Gagy mentére is szeretnék kiterjeszteni a szolgáltatást. Napjainkban a Nyikó mentére – Tarcsafalvára, Tordátfalvára, Bencédbe, Siménfalvára és Kadácsba – megkezdték az ebédszállítást, hétfőtől péntekig rendszeresen házias jellegű csehétfalvi ételekhez juttatva a mintegy negyven megrendelőt.
Fotó: Pál Árpád
Munkahelyteremtést is jelent a kezdeményezés: Lőrinczi Tünde projektmenedzser mellett karbantartó és szakácsnő is dolgozik. Utóbbiak Udvarhelyen és Keresztúron élnek, de a munka hazaszólította őket. Az építkezési feladatokat sem cégnek adták ki – részletezte Lőrinczi Lajos. Megmozgatta a falu népét a tenni akarás. Nagyon sokat közmunkáztak, tíz helybéli és a környékbeli mesteremberek dolgoztak. A tereprendezés, majd a székelykapu-állítás és a takarítás hasonlóképpen zajlik. Remélik, a turizmus felélénküléséhez is hozzájárul a létesítmény: öt hagyományos székely házban összesen ötven-hatvan személyt tudnak fogadni. Szeretnék, hogy a csillagtúrák során a környékbeli kis egyházközségek is megmutathassák értékeiket.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!