
Fotó: Ferencz Alpár
Rendkívül veszélyes társadalmi folyamatokat indíthat el a Közel-Keleten az ukrajnai háború, amelynek következményeként élelmiszerhiány alakulhat ki az egyik legnagyobb gabonaimportőr országban, Egyiptomban – hangzott el a Közel-Kelet: Csendesen erősödő terrorizmus? című pódiumbeszélgetésen Tusványoson. Több előadó úgy fogalmazott: „a legrosszabb csak ezután jön”.
2022. július 21., 16:412022. július 21., 16:41
Az ukrajnai háború és a terrorizmus összefüggéseiről tartottak pódiumbeszélgetést Tusványos második napján. a A felszólalók egy egyetértettek abban, hogy
A beszélgetést a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, Sayfo Omar moderálta, aki először a téma jelentőségéről beszélt.
– fogalmazott.
A moderátor kérdéseire Benkő Levente, Magyarország Tel-Avivi nagykövete, Tamir Wertzberger, az izraeli Action and Protection League igazgatója és Jeffrey Kaplan, a Danube Institute főmunkatársa, az Óbudai Egyetem professzora válaszoltak, akik először a Közel-Keleti országok háborúval kapcsolatos kihívásait azonosították be. Benkő Levente számadatokkal szemléltette a Közel-Kelet háborús érintettségét. Elmondta:
„A terméskiesés fokozni fogja az instabilitást, amit a Közel-Keleten tapasztaltunk. Nem akarok vészjósló lenni, de a legrosszabb még előttünk van” – fogalmazott.
Jeffrey Kaplan is egyetértett abban, hogy a legrosszabb csak ezután jön. A professzor személyes közel-keleti tapasztalatai alapján nyújtott betekintést a terrorizmus elméleti aspektusaiba, a jelenség összetett voltát szemléltetve elmondta: aki az egyik embernek terrorista, az a másik számára szabadságharcos.
– fogalmazott.
Az izraeli hadsereg volt katonája, Tamis Wertzberger aggodalmát fejezte ki az Európai Unió háborúra adott válaszaival kapcsolatban. „Az ukrajnai háború energiaválsághoz vezetett Európában.
– fogalmazott a volt katona. Hozzátette, „a seregben a legnehezebb azt megtanulni, hogy ki az ellenséged. Szerinte
Az előadók egyetértettek abban, hogy Európa ideológiai szemüvegen keresztül nézi a Közel-Kelet kihívásait.
A háború terrorizmusra gyakorolt hatását tekintve Benkő Levente elmondta: az lesz a legjobb forgatókönyv, ha sikerül a jelenlegi szinten tartani a problémát.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!