Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:58

Hiába a száguldás, az autópályán is „utolérnek” a rendőrök

17:51

Közel négyezer cég függesztette fel tevékenységét 2026 első két hónapjában

17:47

Közel 7500 romániai gyerek mindkét szülője külföldön dolgozott

17:29

Ilyen volt a legnagyobb szabadtéri ételszentelés az évek alatt

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Jövő héten érkezik a nyugdíj, a kiegészítő támogatás viszont csak jövő hónapban

Kézdivásárhelyről a nagyvilágba egyetlen hátizsákkal – tippek és trükkök két rutinos utazótól

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket

Románia kitart Ukrajna támogatása mellett

Brüsszeli bíróság: 600 millió eurót kell fizetnie Romániának az át nem vett vakcinákért

Kelemen Hunor: a szavazati jog nem dísz – használni kell

Antal Lóránt: vannak energiahordozóink, de nem mi döntünk az árakról

650 millió dolláros hitelt hagyott jóvá a Világbank a román kormány fejlesztési projektjeinek támogatására

Háború és terrorizmus: fokozódik a Közel-Kelet instabilitása

Fotó: Ferencz Alpár

Rendkívül veszélyes társadalmi folyamatokat indíthat el a Közel-Keleten az ukrajnai háború, amelynek következményeként élelmiszerhiány alakulhat ki az egyik legnagyobb gabonaimportőr országban, Egyiptomban – hangzott el a Közel-Kelet: Csendesen erősödő terrorizmus? című pódiumbeszélgetésen Tusványoson. Több előadó úgy fogalmazott: „a legrosszabb csak ezután jön”.

Ferencz Alpár

2022. július 21., 16:412022. július 21., 16:41

Az ukrajnai háború és a terrorizmus összefüggéseiről tartottak pódiumbeszélgetést Tusványos második napján. a A felszólalók egy egyetértettek abban, hogy

a háború rendkívül veszélyes társadalmi folyamatokat indíthat el.

A beszélgetést a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, Sayfo Omar moderálta, aki először a téma jelentőségéről beszélt.

Nincs olyan régiója a világnak, ahol a terrorizmus annyi áldozatot szedett volna, mint a Közel-Keleten. Különösen aktuális a téma az ukrajnai háború miatt, a társadalmi feszültségek ugyanis gazdasági és politikai jelenségekre vezethetők vissza

– fogalmazott.

A moderátor kérdéseire Benkő Levente, Magyarország Tel-Avivi nagykövete, Tamir Wertzberger, az izraeli Action and Protection League igazgatója és Jeffrey Kaplan, a Danube Institute főmunkatársa, az Óbudai Egyetem professzora válaszoltak, akik először a Közel-Keleti országok háborúval kapcsolatos kihívásait azonosították be. Benkő Levente számadatokkal szemléltette a Közel-Kelet háborús érintettségét. Elmondta:

Egyiptom lakosságszáma meghaladja a 100 milliót, emellett az ország a világ egyik legnagyobb gabonaimportőre, a beszerzett gabona 80 százalékát pedig Oroszországból és Ukrajnából szerezte be.

„A terméskiesés fokozni fogja az instabilitást, amit a Közel-Keleten tapasztaltunk. Nem akarok vészjósló lenni, de a legrosszabb még előttünk van” – fogalmazott.

Jeffrey Kaplan is egyetértett abban, hogy a legrosszabb csak ezután jön. A professzor személyes közel-keleti tapasztalatai alapján nyújtott betekintést a terrorizmus elméleti aspektusaiba, a jelenség összetett voltát szemléltetve elmondta: aki az egyik embernek terrorista, az a másik számára szabadságharcos.

A közel-keleti országokban a törzsi jellegű csoportosulások, a különböző társadalmi osztályok egyenlőtlenségei és hasonló szociális struktúrák adnak táptalajt a terrorizmusnak és az államellenes erőszaknak. A terrorizmus végső soron a gyengék stratégiája az erősek ellen

– fogalmazott.

Európa a terrorizmus finanszírozójává válik?

Az izraeli hadsereg volt katonája, Tamis Wertzberger aggodalmát fejezte ki az Európai Unió háborúra adott válaszaival kapcsolatban. „Az ukrajnai háború energiaválsághoz vezetett Európában.

Az EU alternatívákat fog keresni az orosz gázra, és félő, hogy Iránnal köt megállapodást – azzal az Iránnal, amely a legjelentősebb támogatója a Hamasz és a Heszbollah terrorszervezeteknek

– fogalmazott a volt katona. Hozzátette, „a seregben a legnehezebb azt megtanulni, hogy ki az ellenséged. Szerinte

Európa nem érti, hogy ki az ellensége, és ez a legnagyobb baj.

Az előadók egyetértettek abban, hogy Európa ideológiai szemüvegen keresztül nézi a Közel-Kelet kihívásait.

A háború terrorizmusra gyakorolt hatását tekintve Benkő Levente elmondta: az lesz a legjobb forgatókönyv, ha sikerül a jelenlegi szinten tartani a problémát.