
Tömeg a román–magyar határnál. Csak a megbízható ajánlatokra érdemes rástartolni
Fotó: Beliczay László
Hatalmas igény van mezőgazdasági idénymunkásokra Európa-szerte, akiknek számos országban kecsegtető béreket ígérnek. Ám mielőtt valaki rábólint egy jónak tűnő ajánlatra, érdemes utánanéznie a munkát kínáló cégnek, hiszen a sokat ígérő lehetőség gyorsan rémálommá válhat.
2020. június 06., 09:032020. június 06., 09:03
Külföldi munkát kínáló álláshirdetések összegzésével mutatott rá a járványhelyzettel kapcsolatos korlátozások miatt Európában kialakult jelentős munkaerőhiányra a bukaresti Adevărul napilap. Beszámolójuk szerint főként a mezőgazdaságban lenne szükség munkaerőre, több százezer ajánlat várja az érdeklődőket.
A munkaerőhiány a bérek növekedését is maga után vonta, az összesítésben számos ország ajánlatait részletezték. Hollandiába például elsősorban paradicsom- és paprikaszedőket keresnek, akiknek bruttó 10,5 eurós órabért kínálnak, ami heti mintegy 235–250 eurós bért jelent a szállás és egyéb díjak levonása után. Németországban zöldség- és gyümölcsszedésért 8–9 eurót fizetnek óránként, napi 9–10 órás munkaidővel, heti hat alkalommal.
Franciaországba és Belgiumba a szezonmunkások mellett sofőröket is keresnek termékek szállítására, számukra havi 2400 eurós bért kínálnak. Spanyolországban fokhagyma szedéséért és csomagolásáért 5 eurós órabért ajánlanak, vagy 2,5 eurót egy ládáért. Az Egyesült Királyságban és Skóciában 4–8 ezer lejes havi bérért keresnek munkaerőt egyebek mellett nárciszszedésre. Ausztriában havi 1800 eurót és ingyenes szállást ígérnek a szezonmunkásoknak, Dániában pedig a paradicsom- és padlizsánszedésért havi 1800–2000 eurót ajánlanak.
Mielőtt azonban a kecsegtető ajánlatok láttán vakon belevágnánk a külföldi munkavállalásba, érdemes utánanézni néhány tudnivalónak a saját biztonságunk érdekében – hívta fel a figyelmet Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetője. Mint mondta, elsősorban
Az osztályvezető meglátása szerint a külföldi munkavállalás legbiztonságosabb formája az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) közvetítőrendszerén keresztül történik. Az EURES 1994-ben jött létre azzal a céllal, hogy Európa-szerte segítse az álláskeresőket és a munkaadókat. Az Európai Unió munkavállalók szabad mozgására vonatkozó alapelve szerint a tagállamok lakói bármely uniós tagállamban, valamint Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban is állást vállalhatnak.
Számos európai országba keresnek paradicsom és egyéb zöldségek, gyümölcsök szedéséhez szezonmunkásokat
Fotó: Barabás Ákos
Az országonként eltérő szabályozás viszont nehézséget jelenthet a potenciális munkavállalók számára, ezért az EURES szolgáltatások széles körét foglalja magában az álláskereséstől kezdődően az uniós tagállamok élet- és munkakörülményeire vonatkozó információk biztosításáig (mint például az adózásra, a nyugdíjakra, az egészség- és társadalombiztosításra vonatkozó információk). Mindez magyar nyelven is elérhető itt, a szolgálat romániai weboldala pedig itt böngészhető.
Jánó Edit szerint az állami rendszer egyetlen hátránya a bonyolult ügyintézés. Úgy működik, hogy miután a potenciális munkavállalók jelzik, hogy érdekli őket egy adott munkahely, az EURES szervez egy országos előválogatást. Utóbbit változó helyszíneken tartják, ezért megtörténhet, hogy egy Hargita megyei érdeklődő Sloboziára kell utazzon az interjúra. Emiatt ez a megoldás kevésbé népszerű a helyi lakosság körében, akik így inkább a magánközvetítőket választják.
„Igaz, hogy az EURES által végigjárandó folyamat bonyolultabb és hosszabb, de megéri, mivel a hozzájuk tartozó tagok és partnerek biztosan törvényesen működnek, folyamatosan ellenőrzik őket. A magánközvetítők ezzel szemben nem minden esetben átláthatók.
– hangsúlyozta az osztályvezető. Hozzátette: ettől eltekintve a magán munkaközvetítők között is számos megbízható cég található, amelyek szerepelnek azon aktív vállalatok regiszterében, akik külföldre közvetítenek munkát. Minden megye esetében a munkafelügyelőség weboldalán tekinthető meg a bejegyzett közvetítők listája. Hargita megye esetében például az itmharghita.ro oldalon az RM menüpont alatt az Agenți plasare forțe de muncă (Munkaközvetítők) alpontra kattintva kiderül, hogy a megyében öt aktív, bejegyzett közvetítőcég működik.
Jánó Edit zárásként arra is kitért, hogy a Hargita megyei szűk közösség esetében
Ha azonban valaki túl szépet ígér ahhoz, hogy igaz legyen, és a cég nem is visszakövethető, semmiképp se válasszuk az ő ajánlatát.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Zivatarokra figyelmeztető előrejelzést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a hegyvidéki térségekre, valamint Bánság, Körösvidék, Olténia, Erdély nagy része és Munténia északnyugati részének több megyéjére.
A meteorológiai szolgálat (ANM) hétfői figyelmeztető előrejelzése szerint szerdáig meleg időre és kellemetlen hőérzetre lehet számítani az egész országban.
Hétfőn 12 órakor lejárt az ultimátum, amelyben a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) vezetése felszólított öt politikust, hogy lépjenek ki a pártból, ellenkező esetben kizárják őket a PNL-ből.
A képviselőház és a szenátus házbizottságának hétfői ülésén hozott döntés szerint hétfőn 21:30-kor kezdődő ülésén szavaz a parlament plénuma Adrian Veștea kormányáról.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Claudiu Năsui öt intézkedést javasol a leendő kormánynak, amelyek szerinte segítenék a román gazdaságot.
Egy férfi és egy nő meghalt, további három személy pedig megsérült egy vasárnap esti balesetben a Bihar megyei Éradonyban.
Megérkezett a hétvégére az idei nyár első hőhulláma, az országos csúcs vasárnap délután egy tizeddel meghaladta a 36 Celsius-fokot Románia déli részén, Calafatnál.
Csaknem hárommillió forint bírságot kapott az a sofőr, akinek a kisbuszában 760 doboz csempészcigarettát találtak a pénzügyőrök – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn az MTI-vel.
Donald Trump amerikai elnök éles és trágár szavakat használva katonai erő alkalmazásával fenyegette meg vasárnap Iránt arra az esetre, ha nem volna hajlandó hosszú távú békemegállapodást kötni és a Hormuzi-szoros ismételt lezárásával próbálkozna.
szóljon hozzá!