
Tömeg a román–magyar határnál. Csak a megbízható ajánlatokra érdemes rástartolni
Fotó: Beliczay László
Hatalmas igény van mezőgazdasági idénymunkásokra Európa-szerte, akiknek számos országban kecsegtető béreket ígérnek. Ám mielőtt valaki rábólint egy jónak tűnő ajánlatra, érdemes utánanéznie a munkát kínáló cégnek, hiszen a sokat ígérő lehetőség gyorsan rémálommá válhat.
2020. június 06., 09:032020. június 06., 09:03
2020. május 27., 12:372020. május 27., 12:37
Külföldi munkát kínáló álláshirdetések összegzésével mutatott rá a járványhelyzettel kapcsolatos korlátozások miatt Európában kialakult jelentős munkaerőhiányra a bukaresti Adevărul napilap. Beszámolójuk szerint főként a mezőgazdaságban lenne szükség munkaerőre, több százezer ajánlat várja az érdeklődőket.
A munkaerőhiány a bérek növekedését is maga után vonta, az összesítésben számos ország ajánlatait részletezték. Hollandiába például elsősorban paradicsom- és paprikaszedőket keresnek, akiknek bruttó 10,5 eurós órabért kínálnak, ami heti mintegy 235–250 eurós bért jelent a szállás és egyéb díjak levonása után. Németországban zöldség- és gyümölcsszedésért 8–9 eurót fizetnek óránként, napi 9–10 órás munkaidővel, heti hat alkalommal.
Franciaországba és Belgiumba a szezonmunkások mellett sofőröket is keresnek termékek szállítására, számukra havi 2400 eurós bért kínálnak. Spanyolországban fokhagyma szedéséért és csomagolásáért 5 eurós órabért ajánlanak, vagy 2,5 eurót egy ládáért. Az Egyesült Királyságban és Skóciában 4–8 ezer lejes havi bérért keresnek munkaerőt egyebek mellett nárciszszedésre. Ausztriában havi 1800 eurót és ingyenes szállást ígérnek a szezonmunkásoknak, Dániában pedig a paradicsom- és padlizsánszedésért havi 1800–2000 eurót ajánlanak.
Mielőtt azonban a kecsegtető ajánlatok láttán vakon belevágnánk a külföldi munkavállalásba, érdemes utánanézni néhány tudnivalónak a saját biztonságunk érdekében – hívta fel a figyelmet Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetője. Mint mondta, elsősorban
Az osztályvezető meglátása szerint a külföldi munkavállalás legbiztonságosabb formája az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) közvetítőrendszerén keresztül történik. Az EURES 1994-ben jött létre azzal a céllal, hogy Európa-szerte segítse az álláskeresőket és a munkaadókat. Az Európai Unió munkavállalók szabad mozgására vonatkozó alapelve szerint a tagállamok lakói bármely uniós tagállamban, valamint Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban is állást vállalhatnak.
Számos európai országba keresnek paradicsom és egyéb zöldségek, gyümölcsök szedéséhez szezonmunkásokat
Fotó: Barabás Ákos
Az országonként eltérő szabályozás viszont nehézséget jelenthet a potenciális munkavállalók számára, ezért az EURES szolgáltatások széles körét foglalja magában az álláskereséstől kezdődően az uniós tagállamok élet- és munkakörülményeire vonatkozó információk biztosításáig (mint például az adózásra, a nyugdíjakra, az egészség- és társadalombiztosításra vonatkozó információk). Mindez magyar nyelven is elérhető itt, a szolgálat romániai weboldala pedig itt böngészhető.
Jánó Edit szerint az állami rendszer egyetlen hátránya a bonyolult ügyintézés. Úgy működik, hogy miután a potenciális munkavállalók jelzik, hogy érdekli őket egy adott munkahely, az EURES szervez egy országos előválogatást. Utóbbit változó helyszíneken tartják, ezért megtörténhet, hogy egy Hargita megyei érdeklődő Sloboziára kell utazzon az interjúra. Emiatt ez a megoldás kevésbé népszerű a helyi lakosság körében, akik így inkább a magánközvetítőket választják.
„Igaz, hogy az EURES által végigjárandó folyamat bonyolultabb és hosszabb, de megéri, mivel a hozzájuk tartozó tagok és partnerek biztosan törvényesen működnek, folyamatosan ellenőrzik őket. A magánközvetítők ezzel szemben nem minden esetben átláthatók.
– hangsúlyozta az osztályvezető. Hozzátette: ettől eltekintve a magán munkaközvetítők között is számos megbízható cég található, amelyek szerepelnek azon aktív vállalatok regiszterében, akik külföldre közvetítenek munkát. Minden megye esetében a munkafelügyelőség weboldalán tekinthető meg a bejegyzett közvetítők listája. Hargita megye esetében például az itmharghita.ro oldalon az RM menüpont alatt az Agenți plasare forțe de muncă (Munkaközvetítők) alpontra kattintva kiderül, hogy a megyében öt aktív, bejegyzett közvetítőcég működik.
Jánó Edit zárásként arra is kitért, hogy a Hargita megyei szűk közösség esetében
Ha azonban valaki túl szépet ígér ahhoz, hogy igaz legyen, és a cég nem is visszakövethető, semmiképp se válasszuk az ő ajánlatát.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!