Ha mindez megvalósul, igazán modern közlekedési törvénykönyve lesz Romániának

A KRESZ megújításán már az év eleje óta dolgozik három – az ipari, a jogi és a szállításügyi – parlamenti szakbizottság, a képviselők pedig május és június között fektették le azokat az alapelveket, amelyek mentén módosítani szeretnék a közlekedési törvénykönyvet – tudtuk meg Benedek Zakariás udvarhelyszéki képviselőtől, a szállításügyi bizottság egyik jelentéstevőjétől.

Mint mondta, jelenleg az apróbb módosítások bevezetésével dolgoznak a különböző bizottságokban, majd

szeptember végén egy közös gyűlést is tartanak annak érdekében, hogy október közepére kialakulhasson a végleges változat.

„Ezt követően a bizottságban megszavazzuk a jelentést, amely egyből bemegy a plénumba, nem kell külön iktatni. Ezáltal, ha minden jól megy, az év végéig el is fogadják, hiszen a bizottságban minden pártból számos jelentéstevő van jelen, közösen dolgozunk, és száz százalékos támogatottságuk van a tervezett módosításoknak. Az új évet tehát már új KRESZ-el indíthatjuk, de lesz természetesen egy kifutási idő is, valószínűleg hat hónap, amely alatt az érintettek fel tudnak készülni a változásokra” – hangsúlyozta a képviselő, akit a tervezett módosításokról is kérdeztünk.

Elmondása szerint az egyik alapelvük a megelőzés:

azt szeretnék elérni, hogy a rendőrség sokkal láthatóbb legyen az utakon, ösztönözve ezáltal a közlekedésben résztvevőket, hogy betartsák az előírásokat.

Ennek érdekében betiltanák a felirat nélküli rendőrautók használatát, és elképzeléseik szerint a veszélyesebb vagy problémásabb útszakaszokon állandó rendőri jelenlétre lenne szükség, nem csak a balesetek alkalmával kellene a helyszínre sietniük.

Egy másik alapelv a KRESZ aktualizálásáról szól, hiszen Benedek szerint 2002-es az kidolgozása óta számos modern közlekedési eszköz jelent meg az utakon, olyanok, amelyek anno nem is léteztek, ezért a törvénykezés nem határoz meg semmilyen előírást az esetükben.

– részletezte a képviselő. Hozzátette:

azt is szeretnék bevezetni, hogy a vizsgázó előre ismerje a vizsga útvonalát.

Elmondása szerint ez Magyarországon például úgy működik, hogy több előre leszögezett útvonal létezik, amelyről a diákok tudnak, és a vizsgán sorshúzással kapnak egyet ezek közül.

„Több mint húsz éve van jogosítványom, de mai napig minden alkalommal fejben végiggondolom, merre fogok menni, hogy eljussak az úti célomhoz. Éppen ezért a diákokat, akiknek nagyon kevés tapasztalata van, nem kellene olyan helyzet elé állítani, hogy fogalmuk sincs, merre fognak menni, és csak akkor derül ki számukra, amikor a rendőr a sarok előtt öt méterrel azt mondja, hogy balra” – nehezményezte.

A székelyföldi képviselők egyébként öt helyszínen is egyeztettek gépjárművezető-oktatókkal, akik azt kérték, hogy

több elméleti és gyakorlati óra legyen, hiszen a jelenlegi 25 elméleti és 30 gyakorlati óra alatt tapasztalataik szerint a diákok nem tudnak megfelelően megtanulni vezetni.

Ezért a javaslatban előbbit 30-ra, utóbbit pedig 45-re szeretnék emelni, és azt szorgalmazzák, hogy a két vizsga között ne telhessen el 30 napnál több idő.

„Azon is változtatni szeretnénk, hogy a fiatal sofőrök a képességeikhez mérve túl erős járműveket vezessenek. A motorbiciklik esetében már most is úgy van, hogy fiatal korban csak az A1-es és A2-es kategóriára lehet vizsgázni, de ahhoz, hogy 500 köbcentis motorral közlekedjenek, amihez az A kategória szükséges, be kell töltsék a 24 évet. Azt kellene a járművek esetében is bevezetni, hogy a kezdő sofőrök pár évig csak kisebb teljesítményű autókat vezethessenek, hiszen rengeteg baleset következik be amiatt, hogy tapasztalatlan sofőrök a túlzott sebesség miatt elvesztik uralmukat a 250 lóerős autók felett” – emelte ki Benedek.

A képviselő végül a jogosítványok bevonásával kapcsolatos tervezett módosításokra is kitért. Elmondása szerint a jelenlegi rendszer rengeteg felesleges teendőt eredményez, hiszen szabálysértés esetén a rendőrök elveszik a vezetői engedélyt, amit aztán postai úton juttatnak vissza a tulajdonoshoz, pedig lenne ennek sokkal egyszerűbb módja is.

„Azt szeretném elérni – és ez kifejezetten az én ötletem volt – hogy ezt a folyamatot számítógépen bonyolítsák le:

a jogosítványon lévő vonalkód alapján vezessék be a rendőrség adatbázisába, hogy a szabálytalankodó autóvezető meddig nem vezethet, és ne vegyék el a jogosítványt.

A rendőrség erre alkalmas adatbázisa már ki van építve, hiszen a kihágások esetén most is elkérik és leolvassák a rendőrautóban a jogosítványt, hogy lássák az autóvezető előéletét. Tehát csak ki kellene terjeszteni a rendszert, ez pedig egy csomó papírmunkától és felesleges utaktól kímélné meg mindkét felet, hiszen a felfüggesztési idő lejárta után a rendőrség nem kellene postán visszajuttassa a jogosítványokat a sokszor távoli megyékben élő tulajdonosok számára” – magyarázta.

Az októberben végleges formát öltő módosító javaslat ezek mellett arra is kitér, hogy

a szabálytalankodónak csak arra a kategóriára vonatkozó gépjárművezetői engedélyét függesszék fel, amelynek megfelelő járművel elkövették a szabálysértést.

A különböző kategóriák megszerzésekkor ugyanis mindegyik esetében külön kellett levizsgázni. Ezáltal elkerülhetőek lennének azok a helyzetek, hogy például egy kamionsofőr megélhetése veszélybe kerüljön, mert a személyautójával gyorshajtást követett el, de ezért a B mellett a C és E kategóriás jogosítványát is felfüggesztették. Egy másik módosítást szerint továbbá

megemelnék a sebességkorlátot a lakott területeken belül az olyan részeken, ahol nincsenek lakóházak közvetlenül az úttest mellett.