
A kiskászoni új templomot pontosan egy évvel ezelőtt szentelték fel
Fotó: Kocsis Károly
Ma van Piroska, valamint IV. Béla királyunk lánya, Margit napja, utóbbit éppen 80 évvel ezelőtt, 1943-ban avatták szentté, és Székelyföldön négy templomot ajánlottak az oltalmába. Emellett érdekes szokások, időjárási regula is fűződik e naphoz.
2023. január 18., 07:572023. január 18., 07:57
2023. január 18., 07:582023. január 18., 07:58
Piroska, más néven Prisca ókeresztény vértanú, római nemes lánya volt, akit Claudius császár bálványimádásra akart kényszeríteni. Mivel Prisca ezt megtagadta, a császár lefejeztette. Emlékére templomot emeltek a római Aventinus-hegyen. Tiszteletét a Kárpát-medencében főként az mélyítette el, hogy
Egyes vélemények szerint a Piroska ősi magyar név, és csak később azonosították a Priscával.
Ismert időjárási regula szerint, „ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy”. A magyar nyelvterület egyes vidékein a régi parasztok úgy tisztelték az ünnepet, hogy nem fogtak be se lovat, se marhát ezen a napon. Egy másik, házasságjósló szokás szerint,
Ezt ugyan nem Székelyföldön, hanem a Csongrád megyei Kiszomborban jegyezték le, de mifelénk is ki lehet próbálni, veszteni semmit nem veszítünk vele.
Árpád-házi Szent Margit (1242–1271) ünnepe ugyancsak január 18-án van. Életét és halálát a domonkos apáca, Ráskay Lea írta le 1510 táján. Margit tízéves korában került a Nyulak szigetén (ma Margit-sziget) épített domonkos kolostorba, és ott is temették el.
Számos közkedvelt irodalmi alkotás, így Gárdonyi Géza Isten rabjai, Kodolányi János Boldog Margit vagy Krúdy Gyula Szent Margit című művének főszereplője; utóbbi szerző imigyen ajánlotta olvasói figyelmébe: „Meggyógyulásomért térdepelve ajánlom e könyvemet Szent Margitnak. 1927. Nagyboldogasszony napján.”
Székelyföldön négy településen, Csutakfalván (Gyergyóremete), Kiskászonban, Marosfőn és Csíkszentdomokoson (az Árpád-házi Szent Margit Lelkigyakorlatos Ház kápolnája) szenteltek templomot vagy kápolnát a tiszteletére. A marosfői, 1999. november 13-án, a magyar szentek és boldogok emléknapján felszentelt plébániatemplomban a szobra is megtalálható, Csorvássy István (1912–1986) szobrászművész alkotása, amely a marosvásárhelyi belvárosi plébániatemplomból került oda.
A kézdiszéki, de 1877-ig tulajdonképpen Felső-Fehér megyéhez tartozó Kiskászon új, 2016 óta épülő katolikus templomát pontosan egy évvel ezelőtt szentelte fel Kovács Gergely érsek. Az 1978 és 1984 között egy régi lakóház átalakítása, bővítése révén épült régit tavaly augusztusban bontották le. A faluban, a templom közelében található az 1996-ban felavatott Búcsújárók Emlékháza, amely egy, a 18. század végéről származó, fából készült Mária-szobrot és egy, a 19. század elején készült és fára festett Krisztus-feszületet is őriz.
Nicușor Dan megtámadta az alkotmánybíróságon a parlamentben múlt héten elfogadott új feddhetetlenségi törvényt – közölte hétfőn az elnöki hivatal.
Mit tud a lakosság a Maros megyét is érintő méltányos átállási programról, a munkahelyek megszűnéséről, átalakulásáról? Hogyan látja a települése jövőjét? – ezekkel a témákkal is foglalkozik a napokban közzétett kérdőív.
Nem bizonyult tartósnak a Duna vízszintjének emelkedése Csernavodánál, fel kell készülni arra, hogy néhány napig teljesen le kell fog állni az atomerőmű – jelentette be Alexandru Bușoi energetikai államtitkár hétfőn.
Alvás közben korrigálja a látást, nappal pedig szemüveg és hagyományos kontaktlencse nélkül biztosít éles látást. Az éjszakai kontaktlencse egyben kényelmes, és a gyermekkori rövidlátás előrehaladását is lassíthatja.
Az RMDSZ első opciója egy teljes jogkörű kormány megalakítására egy „nagykoalíció” létrehozása, más országok mintájára, hogy megakadályozzák a szélsőséges erők kormányra jutását – jelentette ki hétfőn Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter.
Harminckét járvezetői engedélyt függesztettek fel a hétvégén a hatóságok Maros megyében, de olyan sofőrt is feltartóztattak, aki nem rendelkezett jogosítvánnyal – tájékoztat a Maros Megyei rendőr-főkapitányság.
Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter szerint a közösségi oldalakon terjedő félretájékoztatás „rendkívül veszélyessé” vált, ezért az államnak határozottabban kell fellépnie, szükség esetén a jogszabályok szigorításával.
A házbizottság érvényesnek minősítette azt a 140 képviselő által támogatott indítványt, amelyben a Tisza parlamenti frakciója Baka Andrást jelöli államfőnek.
Magyar és román nyelven rakták ki Csíkszereda nevét a város egyik újonnan létrehozott körforgalmában, a Hargita utcában.
Új szabályok léptek életbe a más uniós tagállamokban vásárolt jövedéki termékek Romániába történő behozatalára.
szóljon hozzá!