Egyes vélemények szerint a Piroska ősi magyar név, és csak később azonosították a Priscával.

Ismert időjárási regula szerint, „ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy”. A magyar nyelvterület egyes vidékein a régi parasztok úgy tisztelték az ünnepet, hogy nem fogtak be se lovat, se marhát ezen a napon. Egy másik, házasságjósló szokás szerint,

Ezt ugyan nem Székelyföldön, hanem a Csongrád megyei Kiszomborban jegyezték le, de mifelénk is ki lehet próbálni, veszteni semmit nem veszítünk vele.

Árpád-házi Szent Margit ünnepe

Árpád-házi Szent Margit (1242–1271) ünnepe ugyancsak január 18-án van. Életét és halálát a domonkos apáca, Ráskay Lea írta le 1510 táján. Margit tízéves korában került a Nyulak szigetén (ma Margit-sziget) épített domonkos kolostorba, és ott is temették el.

Számos közkedvelt irodalmi alkotás, így Gárdonyi Géza Isten rabjai, Kodolányi János Boldog Margit vagy Krúdy Gyula Szent Margit című művének főszereplője; utóbbi szerző imigyen ajánlotta olvasói figyelmébe: „Meggyógyulásomért térdepelve ajánlom e könyvemet Szent Margitnak. 1927. Nagyboldogasszony napján.”

Székelyföldön négy településen, Csutakfalván (Gyergyóremete), Kiskászonban, Marosfőn és Csíkszentdomokoson (az Árpád-házi Szent Margit Lelkigyakorlatos Ház kápolnája) szenteltek templomot vagy kápolnát a tiszteletére. A marosfői, 1999. november 13-án, a magyar szentek és boldogok emléknapján felszentelt plébániatemplomban a szobra is megtalálható, Csorvássy István (1912–1986) szobrászművész alkotása, amely a marosvásárhelyi belvárosi plébániatemplomból került oda.