
A kiskászoni új templomot pontosan egy évvel ezelőtt szentelték fel
Fotó: Kocsis Károly
Ma van Piroska, valamint IV. Béla királyunk lánya, Margit napja, utóbbit éppen 80 évvel ezelőtt, 1943-ban avatták szentté, és Székelyföldön négy templomot ajánlottak az oltalmába. Emellett érdekes szokások, időjárási regula is fűződik e naphoz.
2023. január 18., 07:572023. január 18., 07:57
2023. január 18., 07:582023. január 18., 07:58
Piroska, más néven Prisca ókeresztény vértanú, római nemes lánya volt, akit Claudius császár bálványimádásra akart kényszeríteni. Mivel Prisca ezt megtagadta, a császár lefejeztette. Emlékére templomot emeltek a római Aventinus-hegyen. Tiszteletét a Kárpát-medencében főként az mélyítette el, hogy
Egyes vélemények szerint a Piroska ősi magyar név, és csak később azonosították a Priscával.
Ismert időjárási regula szerint, „ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy”. A magyar nyelvterület egyes vidékein a régi parasztok úgy tisztelték az ünnepet, hogy nem fogtak be se lovat, se marhát ezen a napon. Egy másik, házasságjósló szokás szerint,
Ezt ugyan nem Székelyföldön, hanem a Csongrád megyei Kiszomborban jegyezték le, de mifelénk is ki lehet próbálni, veszteni semmit nem veszítünk vele.
Árpád-házi Szent Margit (1242–1271) ünnepe ugyancsak január 18-án van. Életét és halálát a domonkos apáca, Ráskay Lea írta le 1510 táján. Margit tízéves korában került a Nyulak szigetén (ma Margit-sziget) épített domonkos kolostorba, és ott is temették el.
Számos közkedvelt irodalmi alkotás, így Gárdonyi Géza Isten rabjai, Kodolányi János Boldog Margit vagy Krúdy Gyula Szent Margit című művének főszereplője; utóbbi szerző imigyen ajánlotta olvasói figyelmébe: „Meggyógyulásomért térdepelve ajánlom e könyvemet Szent Margitnak. 1927. Nagyboldogasszony napján.”
Székelyföldön négy településen, Csutakfalván (Gyergyóremete), Kiskászonban, Marosfőn és Csíkszentdomokoson (az Árpád-házi Szent Margit Lelkigyakorlatos Ház kápolnája) szenteltek templomot vagy kápolnát a tiszteletére. A marosfői, 1999. november 13-án, a magyar szentek és boldogok emléknapján felszentelt plébániatemplomban a szobra is megtalálható, Csorvássy István (1912–1986) szobrászművész alkotása, amely a marosvásárhelyi belvárosi plébániatemplomból került oda.
A kézdiszéki, de 1877-ig tulajdonképpen Felső-Fehér megyéhez tartozó Kiskászon új, 2016 óta épülő katolikus templomát pontosan egy évvel ezelőtt szentelte fel Kovács Gergely érsek. Az 1978 és 1984 között egy régi lakóház átalakítása, bővítése révén épült régit tavaly augusztusban bontották le. A faluban, a templom közelében található az 1996-ban felavatott Búcsújárók Emlékháza, amely egy, a 18. század végéről származó, fából készült Mária-szobrot és egy, a 19. század elején készült és fára festett Krisztus-feszületet is őriz.
Havazik a Transzalpinán – közölték a craiovai regionális útügyi igazgatóság Facebook-oldalán, arra figyelmeztetve az autósokat, hogy ha magashegyi útra indulnak, készítsék fel járműveiket a téli közlekedésre.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
szóljon hozzá!