Árpád-házi Szent Margit ünnepe

Királyi apja a tatárjárás során, a Muhinál elszenvedett vereséget követően menekülésre kényszerült. Kilencedik gyermekük, Margit Dalmáciában, a mai Horvátországban látta meg a napvilágot.

A szülők, Béla király és a bizánci hercegnő, Laszkarisz Mária az újszülöttet Isten szolgálatára ajánlották fel az országért.

Égi jelként hatott, hogy 1242-ben a tatárok gyorsan kivonultak az országból.

A kis Margit Veszprémbe, a Domonkos-rendi nővérek kolostorába került – három-négy éves lehetett. Apja, hogy közelebb tudja gyermekét, kolostort építtetett a Nyulak, ma Margit-szigeten.

A fiatal szerzetesnőnek kétszer is lett volna alkalma szerzetesi fogadalmát megsemmisíttetni, de rövid élete során mindvégig megtartotta szülei ígéretét.

Szolgai munkát végzett, és kemény önmegtagadásokkal vezekelt az országért és népéért. Kultuszának központja a Margit-szigeti kápolna.

Vidékünkön nőszövetségek, istentiszteleti helyek és a csíkszentdomokosi Szent Margit Lelkigyakorlatos Ház névadója, kápolnájának védőszentje. A Gyergyóremetéhez tartozó Csutakfalván szombaton 11 órakor kezdődik a búcsús szentmise. A homíliát Kovács Péter Pál nyárádtői plébános mondja.

A marosfői plébániatemplom védőszentjének, Árpád-házi Szent Margitnak a szobra, Csorvássy István (1912–1986) szobrászművész alkotása a marosvásárhelyi belvárosi plébániatemplomból érkezett. A templombúcsút vasárnap 12 órától tartják.