
Fotó: Haáz Vince
A Stúdium Kiadó gondozásában jelent meg id. Veress László A Népgyógyászat és hivatalos orvoslás határán – Segesvár gyógyszerészet-történeti emlékei című kötete, amelyet a Kultúra hete rendezvénysorozaton, csütörtök délután mutattak be Marosvásárhelyen, a Studium HUB földszinti konferenciatermében.
2022. január 20., 21:372022. január 20., 21:37
2022. január 20., 21:432022. január 20., 21:43
Veress László segesvári főgyógyszerész több évtizeden át tartó kutatásainak eredménye a nemrég megjelent kötet, amelyről Nagy Zsolt néprajzkutató, a kötet szerkesztője beszélt, rámutatva arra, hogy a gyógyszerésztörténet mellett jelentős kultúr- és művelődés-, város- és családtörténeti kötet is, amely nemcsak a segesvári, de az erdélyi patikatörténetről is általános, átfogó képet nyújt az olvasónak, legyen az szakmabeli vagy laikus.
Az eredeti program szerint köszöntőt mondott volna Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, de fontos teendői miatt nem sikerült Marosvásárhelyre jönnie, ezért üdvözletét küldte és gratulált a szerzőnek – mondta Nagy Zsolt.
Péter H. Mária és id. Veress László
Fotó: Haáz Vince
Vass Levente egészségügyi államtitkár, a Studium–Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke elégtételnek nevezte az alapítvány életében a gyógyszerésztörténeti kötetet, amelynek értékmentő és előretekintő jelentőségét emelte ki. Péter H. Mária gyógyszerész, gyógyszerészet-történész, nyugalmazott egyetemi adjunktus a szerzőt méltatta. A 447 oldalas kötet igényes kivitelezésű, 284 színes fotóval.
Végül a szerző, Veress László beszélt arról, hogy hogyan határozta meg életét és munkáját Segesvár, ahol már az 1600-as évek végén megnyílt az a Korona nevű gyógyszertár, ami egészen 1949-ig, az államosításig működött megszakítás nélkül.
Fotó: Haáz Vince
A könyvet román és német nyelvű összefoglalóval is ellátták, és a tervek szerint az idén német nyelven is szeretnék megjelentetni.
Csütörtöki ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi a pedagógusi álláshelyek meghirdetését és a versenyvizsgák lebonyolítását.
Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.
Egy elszakított vezeték miatt Kézdivásárhely teljes területén szünetel az ivóvízszolgáltatás csütörtök délután. A szakemberek dolgoznak a hiba javításán, de egyelőre nem tudni, meddig tartanak a munkálatok.
A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.
Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.
Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.
Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
szóljon hozzá!