
Fotó: Haáz Vince
A Stúdium Kiadó gondozásában jelent meg id. Veress László A Népgyógyászat és hivatalos orvoslás határán – Segesvár gyógyszerészet-történeti emlékei című kötete, amelyet a Kultúra hete rendezvénysorozaton, csütörtök délután mutattak be Marosvásárhelyen, a Studium HUB földszinti konferenciatermében.
2022. január 20., 21:372022. január 20., 21:37
2022. január 20., 21:432022. január 20., 21:43
Veress László segesvári főgyógyszerész több évtizeden át tartó kutatásainak eredménye a nemrég megjelent kötet, amelyről Nagy Zsolt néprajzkutató, a kötet szerkesztője beszélt, rámutatva arra, hogy a gyógyszerésztörténet mellett jelentős kultúr- és művelődés-, város- és családtörténeti kötet is, amely nemcsak a segesvári, de az erdélyi patikatörténetről is általános, átfogó képet nyújt az olvasónak, legyen az szakmabeli vagy laikus.
Az eredeti program szerint köszöntőt mondott volna Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, de fontos teendői miatt nem sikerült Marosvásárhelyre jönnie, ezért üdvözletét küldte és gratulált a szerzőnek – mondta Nagy Zsolt.
Péter H. Mária és id. Veress László
Fotó: Haáz Vince
Vass Levente egészségügyi államtitkár, a Studium–Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke elégtételnek nevezte az alapítvány életében a gyógyszerésztörténeti kötetet, amelynek értékmentő és előretekintő jelentőségét emelte ki. Péter H. Mária gyógyszerész, gyógyszerészet-történész, nyugalmazott egyetemi adjunktus a szerzőt méltatta. A 447 oldalas kötet igényes kivitelezésű, 284 színes fotóval.
Végül a szerző, Veress László beszélt arról, hogy hogyan határozta meg életét és munkáját Segesvár, ahol már az 1600-as évek végén megnyílt az a Korona nevű gyógyszertár, ami egészen 1949-ig, az államosításig működött megszakítás nélkül.
Fotó: Haáz Vince
A könyvet román és német nyelvű összefoglalóval is ellátták, és a tervek szerint az idén német nyelven is szeretnék megjelentetni.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!