Gyógyszerészettörténeti kötet, amely kultúr- és művelődéstörténeti munka is

Fotó: Haáz Vince

A Stúdium Kiadó gondozásában jelent meg id. Veress László A Népgyógyászat és hivatalos orvoslás határán – Segesvár gyógyszerészet-történeti emlékei című kötete, amelyet a Kultúra hete rendezvénysorozaton, csütörtök délután mutattak be Marosvásárhelyen, a Studium HUB földszinti konferenciatermében.

Antal Erika

2022. január 20., 21:372022. január 20., 21:37

2022. január 20., 21:432022. január 20., 21:43

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Veress László segesvári főgyógyszerész több évtizeden át tartó kutatásainak eredménye a nemrég megjelent kötet, amelyről Nagy Zsolt néprajzkutató, a kötet szerkesztője beszélt, rámutatva arra, hogy a gyógyszerésztörténet mellett jelentős kultúr- és művelődés-, város- és családtörténeti kötet is, amely nemcsak a segesvári, de az erdélyi patikatörténetről is általános, átfogó képet nyújt az olvasónak, legyen az szakmabeli vagy laikus.

Az eredeti program szerint köszöntőt mondott volna Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, de fontos teendői miatt nem sikerült Marosvásárhelyre jönnie, ezért üdvözletét küldte és gratulált a szerzőnek – mondta Nagy Zsolt.

Péter H. Mária és id. Veress László

Fotó: Haáz Vince

Vass Levente egészségügyi államtitkár, a Studium–Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke elégtételnek nevezte az alapítvány életében a gyógyszerésztörténeti kötetet, amelynek értékmentő és előretekintő jelentőségét emelte ki. Péter H. Mária gyógyszerész, gyógyszerészet-történész, nyugalmazott egyetemi adjunktus a szerzőt méltatta. A 447 oldalas kötet igényes kivitelezésű, 284 színes fotóval.

A kötet a szakmabeliek által kézikönyvként is használható, a laikusok pedig mint kultúr- és művelődéstörténeti tanulmánykötetként olvashatják.

Végül a szerző, Veress László beszélt arról, hogy hogyan határozta meg életét és munkáját Segesvár, ahol már az 1600-as évek végén megnyílt az a Korona nevű gyógyszertár, ami egészen 1949-ig, az államosításig működött megszakítás nélkül.