Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:09

Új kollektív munkaszerződés, jórészt csak „papíron” javuló feltételek a szociális ellátórendszerben

20:34

Vizsgálja a rendőrség a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazását

20:11

Negyven hektárnyi területet tarolnak le

20:10

Kifutottak az időből, más forrást kellett keresni a sepsiszentgyörgyi iskola felújításához

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két autó ütközött, egyik jármű felborult

Saját lakásán szervezett drogpartikat egy rendőr

Eszméletlen állapotban volt a roncsok közül kiszabadított nő

Az utcán támadt emberre a medve

Minden, amit az e-SIGUR rendszerről tudni érdemes

Bántalmazásig fajuló konfliktus egy kutyatartó és lakótelepi szomszédja között

Székely zászlót rongáltak a bukaresti szurkolók Csíkszéken

Víz- és szennyvízhálózat épül Piricskén

Részleteket közölt a szennyező autók adójáról Tánczos Barna

Crin Antonescu támogatására kérte a romániai magyarokat Kelemen Hunor

Gyergyószentmiklóson felvetődött: van-e szabadság ma?

Gyergyószentmiklóson szerdán a római katolikus temetőben lévő 1956-os emlékműnél zajlott az ünnepség, ahol a forradalom hősei, mártírjai előtt hajtott fejet a kisszámú résztvevő közönség. Felvetődött: van-e szabadság ma?

Gergely Imre

2024. október 23., 20:442024. október 23., 20:44

Fotó: Gergely Imre

Gergely Imre

2024. október 23., 20:442024. október 23., 20:44

Szilágyi Árpád volt politikai fogoly szavalatával indult a megemlékezés, majd Portik Zsolt történelemtanár egy képzeletbeli pesti srácról beszélt, hogy miképpen élhette meg ő a 68 évvel ezelőtt történteket.

„Hirtelen az utcán találta magát, szemben a hatalommal, és életében először igazán félt. Nem tudta, mi fog történni, de felismerte: nem a félelmet kell követnie, hanem azt, amit helyesnek érez, és nem maradhat csendben. Ekkor váltak példaképpé ő és a hozzá hasonlók.

Az 1956-os forradalom hősei közül sokan élték át a dilemmát: megmaradni a viszonylag biztonságos de elnyomó hétköznapokban, vagy kockáztatni mindent a szabadság reményében. Ők az utóbbit vállalták, és ez az, amiért ma is tisztelettel emlékezünk rájuk.

A legnagyobb tisztelet az, hogy elismerjük, ugyanazokkal a kérdésekkel találkozunk ma is: csendben vagyunk, amikor látjuk az igazságtalanságot, vagy kiállunk érte, még ha kényelmetlenséggel jár is. Az 56-os forradalmárok nem voltak szuperhősök, egyetlen különbség köztünk és köztök, hogy ők akkor léptek. Ma rajtunk a sor” – hangzott el.

Fotó: Gergely Imre

Minden nap megvívjuk a kisebb-nagyobb harcainkat

Hasonló üzenetet osztott meg Nagy Zoltán polgármester is. „Ha történelemről beszélünk, akkor elsősorban a múltra gondolunk, de fontos szem előtt tartanunk, hogy ahogyan mi élünk, egyszer abból is történelem lesz. Amit most cselekszünk, arról fognak, (vagy sem), megemlékezni az utánunk jövő generációk.

Minden egyes nap – anélkül, hogy tudatosulna bennünk – mindennapi forradalmárként, megvívjuk saját, kisebb-nagyobb harcainkat, és valamelyik oldalra sorolódunk. Ma nem tankokkal, lőfegyverekkel, de meg kell vívnunk harcainkat. Olyan időket élünk, amikor határozott kiállásra van szükség.

(..) Meggyőződésem, csak akkor volt értelme az 56-os eseményeknek, ha mi is, 68 év elteltével továbbvisszük annak szellemét. Csak akkor volt értelme a sok vérontásnak, ha napjainkban megvívjuk mindennapi harcainkat, nem törődünk bele a megszokottba, a közönybe.

1956 arra tanít, hogy bármikor, amikor békés és kényelmes életünkből egy ügyért el kell indulni, akkor talpra kell állni és indulni kell”

– fogalmazott Gyergyószentmiklós feissen beiktatott polgármestere.

Fotó: Gergely Imre

Bende Sándor parlamenti képviselő felvetette: van-e szabadság ma? „Amikor bizonyos országok mások sorsába belegázolnak zsarolásokkal, vagy amikor sportolókat függesztenek fel, miután keresztet vetve kéri az Isten segítségét. Szabadok vagyunk vagy tágasabb kalitkába zárt emberek vagyunk? Nincs jó válasz erre.

Szabadok vagyunk akkor, ha más a véleményünk és nem kapjuk meg a nekünk járó uniós pénzeket? Ha békét akarunk, akkor megbélyegeznek. Amikor keresztény életrendet akarsz élni azzal lehet megsértesz másokat, és az baj. De ha fordítva van, akkor ez nem így történik. Vajon tényleg szabadok vagyunk?”

– dilemmázott a gyergyószéki politikus.

Fotó: Gergely Imre

A megemlékezésen a Grádics Református Vegyeskar, valamint a Salamon Ernő Gimnázium három diákja – Csata Edina, Ferencz Nóra és Márton Boróka – énekelt, végül pedig a református, unitárius és római katolikus egyház képviselői mondtak imát és kértek áldást.