
Vidékünkre is „begyűrűzött” a halloween, s nem csupán szórakozóhelyeken, de tanintézetekben vagy akár házi mulatságokon is egyre nagyobb teret kap az idegen ünnep. Hódítása kultúránkra, hagyományainkra nézve jelenthet veszélyt.
2013. október 31., 17:392013. október 31., 17:39
2013. október 31., 17:462013. október 31., 17:46
„Nagyon gazdag a hagyományvilágunk, ezért is tartom értelmetlennek és indokolatlannak, hogy itt, a tömbmagyarságban akár még pedagógustámogatást is kap a halloween megünneplése. Akkor, amikor szabadon használhatjuk anyanyelvünket, nem kötekednek azzal, ha felpártoljuk kultúránkat, teljes erőnkkel és energiánkkal azon kellene legyünk, hogy tovább élhessen a székely-magyar hagyaték” – fejtette ki véleményét portálunknak a vidékünkön is egyre nagyobb teret hódító halloweenezés kapcsán Kisné Portik Irén. A néprajzkutató hangsúlyozta, veszélybe sodorhatjuk saját hagyományaink megmaradását, ha nem ismertetjük meg ezeket gyermekeinkkel, illetve idegen szokásoknak engedünk teret. Kitért arra is, hogy a halloween Kelet-Európában történő megnyilvánulása nem méltó az ünnep hagyományához. „A kelta hagyatékban ez nem tombolást és féktelen megnyilvánulást jelent, hanem egyfajta odafigyelést az ősök szellemiségére és a nép hagyományának szellemi örökségére” – magyarázta. Reményét fejezte ki, hogy a divatjellegű ünnep nem ver gyökeret a magyarság kultúrájában.
Ha töklámpás, legyen az Márton-napi!
Az idegen ünnep fő kelléke, a töklámpás egyébként a mi hagyományvilágunkban is szerepel. „November 11-én, Márton-napon mi is elővehetjük, a kapusasra feltehetjük. Ezzel egy olyan székely hagyományt viszünk tovább, ami érdemes a megtartása. Figyeljünk oda, és próbáljuk ne vadidegen, a divat szárnyain száguldó szokásokkal tarkítani napjainkat” – hívja fel a figyelmet a néprajzkutató. Mindenszentek napjával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a nap egyfajta csendességet, tiszteletet feltételez az elhunytakkal szemben, „mi, akik még élünk, a saját viselkedésünk árán várhatjuk el, hogy ugyanígy viseltessék majd a mi emlékünkkel is”.
Több mint kétszázan próbálták ki szombaton Gyergyóremete új kerékpárútját, amelyet futók, sétálók és babakocsit toló édesanyák is birtokba vettek. A 3,2 kilométeres aszfaltcsíktól azt várják, hogy egyre többeket mozgásra ösztönöz majd.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
Jótékonysági koncertet szerveznek március 27-én Gyergyóalfaluban, hogy befejezhessék a négygyermekes gyergyószentmiklósi család otthonát, amely összefogásból épült fel egy év alatt.
A virágvasárnapi barkaszenteléstől a húsvétvasárnapi határkerülésig több újdonsággal készül Gyergyószentmiklós húsvétra. Idén először a főtéri parkban tartják az ételszentelést, a szervezők pedig a közös ünneplés közösségformáló erejét hangsúlyozták.
Megtalálták, de sajnos már nem volt életben a Gyergyóalfaluból eltűnt 63 éves férfi – közölték Gyergyóalfalu község Facebook-oldalán a hétfői nagyszabású keresőakciót követően.
Két új szociális intézkedéssel bővíti támogatási rendszerét Gyergyószentmiklós önkormányzata: az egyik a fogyatékkal élő személyek adóterhein könnyít, a másik pedig váratlan, súlyos egészségügyi helyzetekben nyújt gyors segítséget.
Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluban, a család és a helyi közösség segítséget kér a megtalálásához.
Hivatalosan is megkezdődött Gyergyószentmiklóson a Magyarország Külhoni Ifjúsági Fővárosa 2026-os évadának nyitánya.
Idén is meghirdeti a hagyományossá vált facsemete-ültetési programját a gyergyószentmiklósi RMDSZ, melynek alkalmával 50 családot ajándékoznak meg facsemetékkel.
Fogyatékkal élők számára az adófizetéshez, jövedelem nélkülieknek pedig az egészségügyi ellátáshoz nyújt támogatást Gyergyószentmiklós önkormányzata. Több utcafelújítási projekt előkészítése és a Monturist-ügy is napirendre került a csütörtöki ülésen.
szóljon hozzá!