Válság: cél, hogy elszegényedjünk

Pénzügyi válság van, ami hivatalosan azt jelenti, hogy a bankok kockázatos befektetésekkel, fedezet nélküli hitelek kiadásával elveszítették a tőkéjüket, és az fenyegetett, hogy képtelenek lesznek a gazdaság működéséhez szükséges finanszírozás folytatására. A bankok így az államok kormányaihoz folyamodnak, hogy azok nyújtsanak számukra támogatást. Ezt pedig a költségvetésből adják, ami nyilván a polgárok befizetett adóiból keletkezik, azaz jelenleg az zajlik, hogy a lakosság pénzét irányítják át a bankokhoz – vonta le a következtetést Csath Magdolna.

A közgazdász ok-okozati összefüggésként vázolta fel a 2008 óta tartó válságot és az Európai Unióban zajló folyamatokat. A bankcsőd után a kormányok kétségbeesetten igyekeznek megmenteni az egyébként magánkézben lévő pénzintézeteket, ehhez pénzre van szükségük, amit a költségvetésből vesznek el. Ez költségvetési hiányt eredményez – ami miatt megszorításokat vezetnek be –, s ez rontja a polgárok életkörülményeit, de magát az állam gazdaságát is meggyengíti. 

Miért jó valakinek, ha elszegényednek az országok?

Csath Magdolna szerint a válasz: hogy könnyebben lehessen megtörni az unión belüli nemzetállamokat, elvenni a szuverenitásukat, és a globalizáció befolyása alá vonni, azaz hogy ne dönthessen a saját sorsáról. Ez lényegében az Európai Egyesült Államok megalakulásához vezetne – azaz a tagállamok kormányai és parlamentjei elveszítenék a szerepüket, nem vagy alig lenne beleszólásuk a róluk hozott döntésekbe.

A világgazdaságot háttérből irányító bankároknak ez mindenképpen kedvezne, hiszen egy központosított Európában nem kellene sorban minden országot külön „leigázni”, hanem csak néhány, brüsszeli döntéshozót kellene befolyásuk alá vonniuk, hogy átvigyék akaratukat. A válság rákényszeríti az államokat, hogy az IMF vagy más pénzügyi nagyhatalmak által nyújtott „segítségért” belemenjenek a szuverenitásukról való lemondásba. Csath Magdolna meglátása szerint a válság igazi oka ez.

A szegényt könnyű kirabolni

Ami most Görögországban zajlik, de érvényes ez Spanyolországra, Olaszországra, illetve az összes többi, „szegényebb” európai országra, így Magyarországra vagy Romániára is, azaz a kötelezett megszorítások az adott országok további meggyengüléséhez vezetnek, tehát jobban a globalizációs törekvések befolyása alá kerülnek.

A válság hatása nyomán egy gazdaságilag meggyengített államnak könnyebb elvenni a még megmaradt értékeit, erőtartalékait vagyis az egyre fontosabb szerepet kapó termőföldet, ivóvizet és egy másik fontos erőforrást, a felkészült emberek tudását – az EMI-táborban elhangzottak szerint ez a látható cél.

Mit tehetünk?

Csath Magdolna szerint a felvázolt sötét forgatókönyv, azaz az Európai Egyesült Államok megalakulása nem biztos, hogy megvalósul, hiszen sok ország ellenzi. A válság azonban tovább tart. A válság által sújtott kormányok ugyan sok mindent megpróbálnak, hogy kilábaljanak, de ez semmiképp nem lesz könnyű. Ők kénytelenek lesznek sok, az IMF, a hitelminősítők, azaz a „bankárok” által rájuk kényszerített döntést meghozni. Mit tehet az átlagember ilyen helyzetben? Az előadó szerint a legfontosabb, hogy a jól képzett emberek ne menjenek el jobb élet reményében külföldre, a nagy multik igáját húzni, hanem a nehezebb utat válasszák, azaz itthon dolgozzanak. Merjenek vállalkozásokat indítani, ami saját boldogulásukat is biztosítja, ezáltal a közösségnek is nagyobb hasznára tudnak válni, és a hazai gazdaság is erősödni tud. Ugyanilyen lényeges teendő, hogy figyeljünk jobban egymásra, társadalmi összefogásra, egymás segítésére van szükség – állapítja meg Csath Magdolna.