A tavalyinál is katasztrofálisabb a mezőgazdaság helyzete Hargita megyében, a szélsőséges időjárási viszonyok egyre nagyobb károkat okoznak a mezőgazdasági termelők számára. A nagy hőséggel párosuló rendkívüli szárazság miatt már visszafordíthatatlan veszteségek keletkeztek, a terméskiesés mindenhol meghaladja a 30 százalékot, és ha folytatódik a csapadékmentes időszak, a helyzet egyre csak romlik.
2012. július 16., 16:262012. július 16., 16:26
2012. július 16., 16:432012. július 16., 16:43
Az ország többi részéhez hasonlóan Hargita megyében is egyre súlyosabb a mezőgazdaságot ért kár, ami a rendkívüli szárazság és a nagy hőség miatt csak fokozódik. Négyzetméterenként legkevesebb 80 liternyi csapadékra lenne szükség, hogy a különböző növénykultúrák kellő mennyiségű vízhez jussanak, hiszen a megye nagy részén a júliusi csapadékmennyiség a növények egynapi vízszükségletét sem fedezi – tudtuk meg Török Jenőtől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől. Ehhez képest három csíkszéki község eső helyett jégverést kapott vasárnap, Udvarhelyszéken esett ugyan, de csak nagyon keveset, a megye más részein pedig leginkább csak villámlott, de csapadék nem volt – tájékoztatott a szakember hétfőn, útban a jég által sújtott területek felé.
Nincs olyan megművelt földterület a megyében, ahol a kár mértéke ne haladná meg a 30 százalékot, a csapás minden növénykultúrát érint, de leginkább a burgonyát – fejtette ki a terméskieséssel kapcsolatban Török Jenő. A burgonyatermésben már visszafordíthatatlan károk keletkeztek, átlagban 50 százalékos a kár, de van, ahol az aszály miatt már teljesen kiszáradtak a növények, a kár mértéke azonban percellánként változik, és az elültetett burgonya típusától is függ – tette hozzá.
A burgonyatermesztők számára ez már a második nehéz mezőgazdasági év, tavaly ugyan az elmúlt húsz év legjobb pityókatermését könyvelhették el a Hargita megyei gazdák, ám éppen emiatt lezuhant a krumpli ára. Idén viszont negatív rekord körvonalazódik, és a helyzet minden csapadékmentes nappal egyre csak romlik. Noha a szakemberek és a gazdák szerint már a múlt év is példátlanul aszályos volt, véleményük szerint az idei még annál is rosszabb. Harmincnégy éves pályafutása során még sosem tapasztalt hasonlót, az idősebb emberek is azt mondják, hogy legutóbb 1946–1947-ben volt ekkora szárazság és ilyen mértékű kár – fejtette ki a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
A központi sajtó híradásai szerint a mezőgazdasági termelők sürgősségi állapot kihirdetését és a károk mérséklése érdekében meghozandó kormányintézkedéseket kérnek. Rendkívüli intézkedések hiányában a Hargita megyei gazdák nagy része nem is számíthat semmilyen kártérítésre, ugyanis a mezőgazdasági területeknek csak egy nagyon kis részére kötöttek biztosítást tulajdonosaik – tudtuk meg Török Jenőtől. A szakember ugyanakkor azt is közölte, hogy a gazdák részéről a károkkal kapcsolatban már számos panaszt kaptak, az igazgatóság munkatársai felmérik a veszteségeket, és az adatokat továbbítják a szakminisztériumba.
Ezrek zarándokoltak idén is a Gyimesekbe, ahol imával és mély lelki tartalommal ünnepelték pünkösdvasárnapot a kontumáci templom melletti szabadtéri oltárnál bemutatott szentmisén.
A csíksomlyói nyeregbe sokan nemcsak imával, hanem kisszékkel is érkeztek. A búcsúra zarándoklók között egyre többen választják a kényelmesebb megoldást, összeállításunkban megtekintheti, milyen ülőalkalmatosságokat hoztak a Csíksomlyóra látogatók.
Naptári szempontból igencsak kitolódott az idei pünkösd, de ez még így, ebben az időszakban is szokatlan: 30 Celsius-fok volt szombaton a legmagasabb hőmérsékleti érték Csíkszeredában.
Nem az a medvebocs tévedt a csíkszeredai Kalász lakótelepre, amelyiket a nyeregből elhajtottak, de az biztos, hogy ezt most már nem fogják mással összetéveszteni – részletek a tegnap éjjeli „medvevadászatról”.
Medve jelenlétéről küldött Ro-Alert figyelmeztető üzenetet a csíkszeredaiaknak a Hargita megyei katasztrófavédelem. A vadállat az emberektől való félelmében egy fára menekült, ahonnan csak később, elkábítva tudták lehozni.
Korán keltünk és annyi időt töltöttünk Csíksomlyón, amennyit csak tudtunk – beszélhetik egymás közt a zarándokok, megosztva a szombati élményeket. De mondhatják fotóriportereink is, akik egy kicsit másfajta szolgálatot, sajtószolgálatot teljesítettek.
Noha rendszerint eső, sőt gyakran zápor zavarja – illetve ha úgy tetszik, áldja – meg a zarándokokat a pünkösdi búcsú idején a csíksomlyói nyeregben, 2025-ben szó sem volt hűsítő csapadékról.
Idén 335 ezer zarándok gyűlt össze a csíksomlyói nyeregben szombaton. Közülük többeket kellett ellátni egészségügyi szempontból, egy személyt pedig újra kellett éleszteni. Megterhelő volt a hőség a zarándokok számára.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
A zarándokok között volt az idei csíksomlyói búcsún Sulyok Tamás köztársasági elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna is.
szóljon hozzá!