Pereskedés határügyben

Évtizedek óta vita tárgyát képezi a Gyergyószentmiklós-Békás települések közötti, illetve az ezzel egybeeső Hargita-Neamţ megyehatár pontos vonala. Az 1968-as megyésítés óta a határ a 32-es km-nél lenne elviekben, ellenben már a kezdetekkor homályban maradt a konkrét határvonal. Ehhez képest létezik egy jegyzőkönyv, amely jelentős eltéréseket tartalmaz, többek között azt is, hogy a település- és megyehatár a Gyilkos-tó és a Békás-szoros között húzódik. A jegyzőkönyv ellen 2009-ben indított keresetet Gyergyószentmiklós önkormányzata, annak semmisségét kérve a gyergyószentmiklósi bíróságtól – tájékoztatott az ügy hátteréről Madaras Szidónia, Gyergyószentmiklós önkormányzatának sajtószóvivője.

A jegyzőkönyv szépséghibái

A Székelyhon.ro kérdésére elmondta, a határkövek elhelyezéséhez, azaz a boronázáshoz aláírt jegyzőkönyvről van szó, melyen dátum nem szerepel, a kivitelező mellett Gyergyószentmiklós alpolgármestere, Romfeld János és jegyzője, Benedek Csaba írta alá. A szerkesztőségünk információi szerint 1998-ban készült aktát többször mutatták fel a szomszédos megye elöljárói, bizonyítékként, hogy a Békás-szoros az ő adminisztratív területükön található. Megtörtént ez már birtok-visszaigénylések során, a szorosban lévő pihenőhelyek kiépítésekor, de a felszínre került határvita tisztázását hivatott tárgyalások során is.

A jegyzőkönyv létjogosultságát kérdőjelezi meg Gyergyószentmiklós, amikor az igazságszolgáltatás előtt jogászai azt az álláspontot képviselik, hogy a keltezés nélküli akta egy olyan törvényre hivatkozik (7/1996), amelynek metodológiája csak 2001-ben jelent meg – tehát a jogi környezet szerint 2001. előtt érvénytelennek számít bármiféle jogi lépést erre alapozni.

„Mindemellett nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a ’68-as dekrétum megyéket behatároló döntése csak és kizárólag törvénnyel módosítható. A megyésítés szerint pedig a 32-es km-nél húzódna a határ. A kereset alapját szolgáltató jegyzőkönyv, amely ehhez képest jelentős különbségeket tartalmaz Gyergyószentmiklós kárára, ilyen környezetben nem tekinthető adminisztratív dokumentumnak, csupán egy tényállást jegyző irat, nem több: egy többoldalú találkozó jegyzőkönyve, de adminisztratív erővel nem bírhat a hatályos törvények értelmében” – olvasható a gyergyószentmiklósi önkormányzat sajtóközleményében.

Újabb tárgyalás kilátásban

Bonyodalmas jogi procedúra van a határtisztázás mögött. Az ügy megjárta már Prahovát és Poloieşti-et is. A legfrissebb fejleményről a sajtószóvivő elmondta: „a határt megállapító, kétes jogalappal rendelkező jegyzőkönyv 2009. óta zajló keresetének kérdésében Békás álláspontja, hogy a felperes Gyergyószentmiklós által elindított kereset elévült. Ebben a kérdésben a bíróság 2014. március 24-én hozott döntést, amelyben elutasította az elévülési kifogást, és újabb tárgyalási napot tűzött ki a megyehatár kérdésében május 6-ra. A lassan hatodik éve zajló megyehatár-tisztázási keresetben tehát alapfokú döntésre vár továbbra is a gyergyószentmiklósi önkormányzat.

Megyei álláspont

Lévén, hogy Gyergyószentmiklós ezen határa megyehatár is, a helyi és megyei önkormányzat jogászai egyaránt jelen vannak a tárgyalásokon. Borboly Csaba tanácselnök az ügy kapcsán elmondta: „Hargita Megye Tanácsának álláspontja nagyjából megegyezik a gyergyószentmiklósi önkormányzatéval, annyi különbséggel, hogy a szomszédos megyék képviselőinek beleegyezése nélkül nem lehet érvényes egy ilyen dokumentum, amiről azt állítják, hogy ezzel húzták meg a határt. Jogászaink szerint a jegyzőkönyvnek egyéb tartalmi hibái is vannak, mint például az, hogy az alpolgármester írta alá. A hatályos törvények szerint, mint a város törvényes képviselője, csak a polgármester intézkedhet, és ezt a hatáskört nem is adhatja át másnak.”