
Fotó: Balázs Katalin
Nagyhagymás, Csofronka, Öcsém után immár a Vit-havas csúcsát is gyopáros kereszt díszíti. Állítója ugyanaz: Tóth Károly, támogatói most is az egykori gyergyói hegyimentők. Az eget földdel összekötő csúcsjelző négy méter magas, alapanyaga Karintiából hozott vörösfenyő, székelyes nevén lárics. Felszentelésére szombaton került sor.
2012. augusztus 19., 16:162012. augusztus 19., 16:16
2012. augusztus 19., 17:112012. augusztus 19., 17:11
Különleges élményben volt részük azoknak, akik a Hagymás-hegység 1609 méteres csúcsára, a Vit-havasra szombaton felkapaszkodtak: a keresztszentelés ünnepe volt e nap. Az Ausztriában élő Tóth Károly baráti társaságával állította fel a második otthonából hozott elemekből álló keresztet. Akárcsak a korábban, szintén általa állított csúcsjelzők esetén, e keresztet is a havasi gyopár díszíti. Czikó László lelkipásztor volt jelen a közel ötven természetjáró mellett ezen eseményen, különleges elmélkedésre hívva hallgatóságát. „Kicsit legyünk csendben, egész nap annyit beszéltünk!” – szólt a római katolikus lelkipásztor, s a szemközti dombocskáról a keresztre irányította mindenki figyelmét. Kinek mi jut eszébe róla? Miként cselekedne a mai emberfia, ha ott lett volna a téren, a tömegben, Jézus megfeszítésekor? Kinek mi az a keresztje, amit kérne, hogy Jézus átöleljen? – három kérdés, melyre a választ mindenki a maga csendjében kellett megadja. Aztán mintegy észbe juttatóként szólt Isten szolgája az eget földdel összekötő keresztről, az emberben lévő lajtorjáról. Az ember két lábbal a földön áll, de szeme égre kell tekintsen. A létra fokain, ha nem halad felfelé, a sárban marad; pedig Isten az embert nemcsak sárból, hanem napsugárból is formálta ilyenné.
A lelki táplálék mellett 1600 méter fölött alkalom adódott az együttlétre, jövőtervezésre is. Az egykori gyergyói hegyimentők nem adják fel szokásukat; évente legalább egyszer sort kerítenek találkozásra, és újabb csúcson újabb kereszt is tervbe van: a Kis-Cohárdra terveznek szimbólumot, ugyanakkor – ha lesz kellő támogatottság – egy via feratát is, mely a hegy- és sziklamászást kedvelőknek jelentene kikapcsolódási lehetőséget.
Még mindig kérdéses, hogy a romokból újjászülethet-e valamikor a tatárdombi szabadtéri oltár, amelyet a több mint egy hete pusztított vihar tett tönkre. A Gyergyószárhegy és Gyergyóditró közötti Tatárdomb a helyi közösség jelképes tere.
Bemutatkozási lehetőséget kínál feltörekvő zenészeknek a gyergyószentmiklósi Sunset Session Fest, amelyet július 17–18-án rendeznek meg először.
Három autó ütközött össze a Gyergyóújfaluhoz tartozó Tekerőpatakon csütörtökön dél körül.
A Bucsin-tetőn kialakult üdülőfalu sokáig alapvető közművek nélkül létezett: sem villanyáram, sem ivóvíz-, sem pedig szennyvízhálózat nem volt itt. De miután tavaly megoldódott a villany kérdése, most a víz- és csatornahálózat kiépítése következik.
Több mint húsz év után újra Gyergyószentmiklóson lesznek láthatók Xantus Géza alkotásai. Július 10-én, pénteken 18 órától nyílik meg a Pro Art Galériában a Fényúton című tárlat.
Elfogadta a gyergyószentmiklósi képviselő-testület a Kőkereszthez tervezett körforgalom kivitelezési dokumentációját, így megindulhatnak a kisajátítási és engedélyeztetési eljárások.
Közel százötven alkalmazottat érintenek Hargita megyében a bejelentett csoportos létszámleépítések: a székelykeresztúri vállalat mellett, most egy maroshévízi gyár jelentette be a tömeges elbocsájtási szándékot.
Megkezdődött a hivatalos turistaszezon a Súgó-barlangban, amely július 1-jétől hétfő kivételével naponta látogatható. A gyergyói természeti ritkaság nyáron több ezer egyéni turistát fogad, miközben a barlang kutatása és újratérképezése is folytatódik.
A nyár során több sportlétesítményben is karbantartási és kisebb felújítási munkálatokat végez a Gyergyószentmiklósi Városi Sportklub (VSK). Eközben a klub pénzügyi helyzete is stabilizálódott.
Vízvezeték-meghibásodás miatt átmenetileg szünetel az ivóvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklóson a Békény utca egy részén, valamint a Víz utcában.
szóljon hozzá!