Lehetetlen teljesen megszüntetni az iskolai erőszakot

A biztonsági intézkedések szigorítását javasolta Ecaterina Andronescu oktatási miniszter a megyei tanfelügyelőségeknek és a tanintézeteknek, miután az elmúlt időszakban több súlyos iskolai bántalmazás, illetve a tanintézetek közelében történt – súlyos sérüléssel, illetve halállal végződő – késelések is előfordultak. Az oktatási miniszter javaslata szerint a tanórák alatt zárva kellene tartani az iskolák bejáratát, valamint a kapun belépő idegeneket a szolgálatos tanárnak kellene kísérnie egészen addig, amíg elhagyják az iskola területét, és ezeknek az intézkedéseknek az oktatási intézetek belső rendszabályzatába is be kellene kerülniük. A szaktárca vezetője ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a tantervbe nevelési, illetve toleranciára és a diáktársakkal történő közösségvállalásra ösztönző tananyagot is be kellene iktatni.

Az ilyen jellegű biztonsági intézkedések már eddig is kötelezőek voltak, illetve részben már benne vannak a tanintézetek belső rendszabályzatában, a javaslatban voltaképpen az az újdonság, hogy fokozni kell a biztonságot, illetve egyes intézkedéseket, mint például a be- és kijárás ellenőrzését ki kellene terjeszteni egész napra, ne csak a tanítás kezdetére és végére – tájékoztatott Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő. Fontos, hogy az általános iskolákban, napközikben megszervezzék, hogy valaki mindig figyelje a kaput, ha más nincs, akkor a kisegítő személyzet, illetve hogy azokban a középiskolákban, ahol van kapus, ne engedjen ellenőrizetlenül az iskola területére idegeneket, akik esetleg bántalmazhatják a diákokat – hangsúlyozta a főtanfelügyelő. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség azonban nem támogatja a kapuk bezárását. Ezt a tűzoltóság is ellenzi, hiszen egy katasztrófa esetén súlyos következményei lehetnének a kapuk zárásának, így a megyei tanfelügyelőség a köztes megoldást javasolja: ne maradjon őrizetlenül a bejárat, de csak akkor zárják be a kapukat, ha a kapus, a szolgálatos diák, tanár vagy az ezzel megbízott személy rövid időre elhagyja helyét. Ugyanakkor fontos az is – és erre az igazgatókkal tartott gyűlésen is felhívták a figyelmet –, hogy a szünetekben a szolgálatos tanár legyen a gyerekek között, de az iskolai erőszak megelőzése szempontjából az is lényeges, hogy milyen nevelést kap otthon a diák – tért ki a szülők felelősségére is Bartolf Hedvig.

A főtanfelügyelő szerint lehetetlen teljesen megszüntetni az iskolai erőszakot – hiszen az 53 ezer Hargita megyei diák között mindig akad egy-kettő, aki túl sok fölös energiával rendelkezik –, de nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni ezeknek a visszaszorítására.

Hargita megyében évente mintegy 50-60 erőszakos cselekmény vagy súlyos rendbontás történik az iskolákban, ezek között előfordulnak lopások, megfélemlítések, de súlyos bántalmazások is, némely eseteket már csak a rendőrség bevonásával lehet megoldani – mondta el Bartolf Hedvig. Az iskolai erőszakról az előző tanév március–május közti időszakából vannak pontos adatai a tanfelügyelőségnek. Akkor három hónap alatt 17  ilyen jellegű esetet jegyeztek a megyében működő oktatási intézetekben. Ezek közül négy verekedés volt, három esetben fenyegetés, egy esetben megfélemlítés miatt indult kivizsgálás, illetve öt esetben lopás vagy lopás kísérlete miatt, két alkalommal rongálás, egy alkalommal alkoholfogyasztás miatt, de történt egy súlyos bántalmazás is – tudtuk meg a főtanfelügyelőtől. Az erőszak jellemzően a diákok között alakul ki, akik a legtöbb esetben utólag megbánják tettüket, és az is elmondható, hogy a nagyobb iskolákban gyakoribb a jelenség, és nem feltétlenül azért, mert ezekben sok a diák, hanem mert ezekbe az iskolákba nagyon sokféle gyerek jár, akik gyakran teljesen különböző társadalmi rétegekből vagy környezetből érkeznek a tanintézetbe – mondta el Bartolf Hedvig.