Kertészkedni – csak természetesen!

„Hirtelen kamaszodtunk, kinőttünk a nagyszüleink, szüleink kezéből. Ez tapasztalható mind a növény-, mind a gyümölcstermesztés terén. Ami a régi öregeknek teljesen természetes volt, az most nagy cikknek számít. Próbáljuk kímélni a gyermekeinket, hogy ne jöjjenek kapálni, mert meleg van, bajuk esik. Véleményem, hogy oda kell adni a kicsi kapát, a gyermek szokja meg, hogy ez a föld, ebből élünk, ez ad életet” – magyarázza egyszerűen a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés egyik törekvését Ferencz Lehel kertészmérnök, a szervezet gyergyószentmiklósi részlegének munkatársa. A fiatal szakember egyike azoknak, akik vallják: az önfenntartó gazdaságban van a jövő, a háztájit pedig megfelelő hozzáállással bárki képes előállítani. „Nagyszüleink tudását a kényelmes életmódra cseréltük, jó esetben kimegyünk a piacra, amit kapunk, azt fogyasztjuk. Régebben a kert volt az a hely, ahol a család minden tagja azért dolgozott, hogy megteremtse a körülményeket a továbbéléshez. Most alakulóban van egyfajta szemléletváltás, nagyon lassan, de elképzelhető, hogy visszatanuljuk őseink tudását” – mondja Ferencz Lehel.

Kertészkedés a nagyszülők módszereivel

A szemléletváltást több szegmensben is segíti a Caritas Vidékfejlesztés; a hagyományos mesterségek képzéssorozatban jelenleg növénytermesztésre oktatják az arra kíváncsiakat. A szervezet székhelyén kialakított gyakorlóterep a lehetőségek széles választékát kínálja a tanoncoknak, akik Ferencz Lehel és Horváth Eszter kertészmérnökök szakirányítása mellett sajátíthatják el a növénytermesztés csínját-bínját. „Úgy tanulnak meg kertészkedni, ahogyan azt nagyapáink tették” – jelenti ki a Ferenc Lehel, miközben a frissen létrehozott gyógynövénykertben irányítja a munkát. Elmagyarázta, hogy mit, hogyan és miért éppen úgy tanítanak a kertésznövendékeknek. Mint mondta, a növénytermesztő szakképzés elméleti és gyakorlati része párhuzamosan zajlik, a tantárgy nyolc elemből áll. Talajtan és környezeti feltételek, magágy-előkészítés, növények szaporítása és karbantartása, szántóföldi növények szaporítása, növényvédelem, betakarítás, feldolgozás, valamint munkavédelem szerepel a tantervben. A gyakorlat során az üvegházi és a szabadföldi termesztés különféle fázisait sajátíthatják el a kertésztanulók, és a gyógynövénytermesztésre is rálátást kapnak.

Vegyszermentes növényvédelem egyszerűen

A képzésen kimondottan biodinamikus növényvédelmet tanítanak, erre növénytársításokat alkalmaznak, illetve gyógynövényeket használnak fel. „Azért társítunk bizonyos növényeket, hogy a szép termés eléréséért ne kelljen vegyszereket használni” – magyarázza Ferenc Lehel. Néhány példát is említ: a paszuly mellé ajánlott nagyobb levelű kapásnövényt (például káposztát) ültetni, azért, mert a bab nitrogént szolgáltat a talajnak, a nagylevelű kapásnövény pedig megőrzi a talaj nedvességtartalmát, így a két növény kedvezően hat egymásra. Jó, ha a káposzta mellé körömvirágot ültetünk, ami elűzi a bagolylepkét, a káposzta talajnedvesség-megőrző jellege miatt pedig szépen fejlődik a körömvirág. A pityókabogár ellen ajánlatos, ha tormát ültetünk a krumpli sorok közé, de több szempontból is előnyös, ha kézzel szedjük le a növényről a kártevőket.

„Jó, ha az ember kontaktusba kerül a növénnyel. Ajánlatos, hogy minden nap menjen ki a kertbe, nézze meg a terményt, diagnosztizálja a kártételt, a kártevőket minél természetesebb módon tüntesse el, simogassa meg a növényt. Meg kell érinteni, együtt kell érezni a növénnyel, amiről nem kel elfeledni, hogy élőlény, érzi, ha gondoskodnak róla, amit a szép terméssel fog meghálálni” – magyarázza a jó termés titkát a szakember. Azt is elárulta, hogy a képzés résztvevőivel egy kísérletet indítottak el: csalán, zsurló, feketenadálytő, valamint vérehulló fecskefű levével permetezik a növényeket, a biodinamikus szerekkel próbálják kiküszöbölni a betegségeket és kártevőket, a szakember szerint jó eredményekkel. „Ajánlom a konyhakertekben is” – biztat mindenkit a kertészmérnök.

Alakul a gyógynövénykert

A Caritas kertészei egy újdonság, a gyógynövénykert kialakításával kísérleteznek, ebbe is bevonták a tanoncokat. A vidék honos gyógynövényei számára egy 10 áras területet különítettek el, ennek egy részére már telepítettek citromfüvet, mentát, kakukkfüvet, zsályát, hamarosan az egész területet gyógy- és fűszernövényekkel ültetik be. Tervezik, hogy idővel étkezési teákat, teakeverékeket árusíthatnak az itt termesztett gyógynövényekből. „Remélhetőleg már jövőben megfelelően fog teremni, abban bízunk, hogy két év múlva önfenntartóvá válik a gyógynövénykert. Cél, hogy egy önfenntartó gazdaságot létesítsünk” – ismertette a terveket Ferencz Lehel. A fűszernövények termesztésének is jól meghatározott a célja: a Caritas kertészei szorgalmazni szeretnék, hogy az emberek saját maguk termesszék meg a fűszernövényeket, amikből jó társítással ki lehet alakítani a kívánt fűszerkeveréket. „Az üzletekben kapható fűszerkeverékekben sok az adalékanyag. Arra biztatunk mindenkit, hogy próbáljanak meg minél inkább természet közeli módon élni, saját maguk termesszék meg a fűszernövényeket is” – hangzik a kertészmérnök biztatása.