Fotó: Balázs Katalin
Huszonegy egyetemi hallgató és hat tanár júniusban egy hétig Gyergyócsomafalván végzett kutatómunkát. 254 személyt kerestek fel a kérdőívekkel, a válaszok feldolgozásának eredményét most ismertették a községbeliekkel.
2015. november 03., 14:382015. november 03., 14:38
E felmérés eredményére is épül a nemsokára elkészülő fejlesztési stratégia, amely irányt szab, és ez alapján a fiatalok jövőt tervezhetnek a községben. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói, valamint egy barcelonai egyetemista végezte a szociológiai településkutatást.
A gyergyócsomafalvi Csata Zsombor egyetemi adjunktus által választották a községet e kutatómunka helyszíneként – tudtuk meg. Időszerű volt ez a kutatás, tette hozzá Márton László Szilárd polgármester, mert a település fejlesztési stratégiájának aktualizálása folyamatban van. „Alapstratégia van már, amely statisztikai eredményeken alapul, ez reális, viszont a tíz évvel ezelőtti közösség által megfogalmazott igényeknek nagy részét már kipipálhattuk, tehát aktualizálni kell. E kutatómunka eredményével képet kaptunk a település szociális, gazdasági, közéleti-politikai, turisztikai helyzetéről, valamint a jóléti és az elégedettségi szintről is” – fogalmazott a polgármester.
A konkrétumokra térve a polgármester elmondta, a felmérés szerint a településen élők 37,33 százaléka nyugdíjas, tehát Gyergyócsomafalva elöregedő település, 16,33 százalék a munkanélküliségi arány. Aki a hátteret biztosítja a keresőnek, az is munkanélküliként szerepel e felmérésben. Közel ötven százaléka a községnek mezőgazdaságban, fakitermelésben, iparban, építkezésben dolgozik. Húsz százaléknyian érzik úgy, hogy amennyit keresnek, abból egyik hónapról a másikra, tehát nélkülözve élnek. A háztartásbeli cikkek listájának élén a telefonok, illetve mobiltelefonok szerepelnek, amelyek a háztartások 97 százalékában vannak jelen, ráerősítve, hogy az információk világát éljük. Ugyanakkor a statisztika másik végén a mosogatógép (12,1 százalék), valamint az üdülőházak (13,8 százalék) vannak.
A migráció kapcsán, az eredmények tükrében megtudhatjuk: „A csomafalviak többnyire munkavállalás miatt élnek külföldön, végleges kitelepedési szándéka csupán a megkérdezettek 2,3 százalékának van. 16,5 százalék kimenne néhány hónapig munkát vállalni, 8 százaléknyian akár évekre is elmennének dolgozni, de hazajönnének utána. Az országon belüli migrációra nem tért ki a kutatás.”
„Vállalkozó kedvűek a csomafalviak, ez már korábban is kiderült, hogy Hargita megyében élen jár a település, Csomafalvának ilyen szempontból városias jellege van. A megkérdezettek 75 százaléka válaszolta azt, hogy a település jó irányba halad, 94 százalék szerint egyértelműen fejlődött az elmúlt két évben. Így például az utak állapotával most már 90 százalék elégedett, mindössze 8 százalék elégedetlen” – összegzett a polgármester.
A szociális támogatások, szórakozási lehetőségek és a visszaszolgáltatott földek, ingatlanok, erdők helyzete vár megoldásra. A visszaszolgáltatott erdők, földek helyzetével 35 százalék elégedett, 34 százalék inkább elégedetlen.
„A migráció kérdésével kell foglalkozzunk, hogy az emberek úgy kötődjenek a településhez, hogy ha el is mennek dolgozni külföldre, ne szeressék meg jobban az ottani körülményeket. Nem valószínű, hogy azzal oldanánk meg az itthon maradást, hogy hozunk egy nagy gyárat, mert nem tudjuk, hogy kinek mekkora az a jövedelem, amiből meg tud élni, hiszen családonként, de akár egyénenként változó az igényküszöb. Úgy gondolom fejlesztenünk kell az oktatást, a felnőttképzésre is hangsúlyt fektetve. Elemezni szeretnénk, hogy a turisztikában, mezőgazdaságban merre mutat a település. A következő lépés szakértő csoport keresése, amely közreműködésével, a különböző ágazatokban műhelymunkák összehívásával készül el az ágazati stratégia. Bár várhatóan a helyhatósági választások előtt készen lesz, olyan települési fejlesztési stratégiát szeretnénk, amely pártoktól, polgármester és tanácsosok személyétől is független, és irányt mutat a községbeliek számára” – foglalta össze a polgármester.
Tamás Gyopár
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
Gyergyóremete községben is megjelent az afrikai sertéspestis, ezért több sürgős és szigorú intézkedést vezettek be a betegség terjedésének megelőzése érdekében – tájékoztatott a helyi polgármesteri hivatal.
A gyergyószentmiklósi Virág lakónegyed déli részének teljes megújítását célozza az a pályázat, amelyhez az előtanulmányt keddi ülésén fogadta el a képviselő-testület. Szabálytalanul épített garázsok bontására is számítani kell.
Magyari-Sáska Zsombor 9,46-os átlaggal teljesítette az érettségi vizsgát. Ezzel a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum diákja lett a legjobb eredménnyel érettségiző magyar diák Gyergyószéken.
Eddig példátlan módon, együtt nyitották meg Románia és Magyarország vallásügyi államtitkárai a FeltöltŐ Keresztény Zenefesztivált, mely idén is bebizonyította, tud egyszerre szórakoztató, lélekemelő, minőségi élményt nyújtó rendezvény lenni.
Legendás Illés-dalok csendülnek fel a fiatalok körében népszerű előadók tolmácsolásában az idei Egyfeszt összművészeti fesztiválon, Gyergyószentmiklóson.
Újabb fontos adománnyal segítette a gyergyószentmiklósi Rotary Club a helyi kórház gyermekosztályát: ezúttal több mint 30 ezer lej értékű gyógyászati eszközt adtak át az intézménynek.
Javítási munkálatok miatt szünetelni fog a vízellátás több háztartásban június 20-án, pénteken Gyergyószentmiklóson.
A szokásosnál visszafogottabb, bensőségesebb programmal készülnek a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban a Múzeumok Éjszakája rendezvényre június 21-én.
szóljon hozzá!