Irányt mutató stratégia készül Csomafalván

E felmérés eredményére is épül a nemsokára elkészülő fejlesztési stratégia, amely irányt szab, és ez alapján a fiatalok jövőt tervezhetnek a községben. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói, valamint egy barcelonai egyetemista végezte a szociológiai településkutatást.

A gyergyócsomafalvi Csata Zsombor egyetemi adjunktus által választották a községet e kutatómunka helyszíneként – tudtuk meg. Időszerű volt ez a kutatás, tette hozzá Márton László Szilárd polgármester, mert a település fejlesztési stratégiájának aktualizálása folyamatban van. „Alapstratégia van már, amely statisztikai eredményeken alapul, ez reális, viszont a tíz évvel ezelőtti közösség által megfogalmazott igényeknek nagy részét már kipipálhattuk, tehát aktualizálni kell. E kutatómunka eredményével képet kaptunk a település szociális, gazdasági, közéleti-politikai, turisztikai helyzetéről, valamint a jóléti és az elégedettségi szintről is” – fogalmazott a polgármester.

A konkrétumokra térve a polgármester elmondta, a felmérés szerint a településen élők 37,33 százaléka nyugdíjas, tehát Gyergyócsomafalva elöregedő település, 16,33 százalék a munkanélküliségi arány. Aki a hátteret biztosítja a keresőnek, az is munkanélküliként szerepel e felmérésben. Közel ötven százaléka a községnek mezőgazdaságban, fakitermelésben, iparban, építkezésben dolgozik. Húsz százaléknyian érzik úgy, hogy amennyit keresnek, abból egyik hónapról a másikra, tehát nélkülözve élnek. A háztartásbeli cikkek listájának élén a telefonok, illetve mobiltelefonok szerepelnek, amelyek a háztartások 97 százalékában vannak jelen, ráerősítve, hogy az információk világát éljük. Ugyanakkor a statisztika másik végén a mosogatógép (12,1 százalék), valamint az üdülőházak (13,8 százalék) vannak.

A migráció kapcsán, az eredmények tükrében megtudhatjuk: „A csomafalviak többnyire munkavállalás miatt élnek külföldön, végleges kitelepedési szándéka csupán a megkérdezettek 2,3 százalékának van. 16,5 százalék kimenne néhány hónapig munkát vállalni, 8 százaléknyian akár évekre is elmennének dolgozni, de hazajönnének utána. Az országon belüli migrációra nem tért ki a kutatás.”

„Vállalkozó kedvűek a csomafalviak, ez már korábban is kiderült, hogy Hargita megyében élen jár a település, Csomafalvának ilyen szempontból városias jellege van. A megkérdezettek 75 százaléka válaszolta azt, hogy a település jó irányba halad, 94 százalék szerint egyértelműen fejlődött az elmúlt két évben. Így például az utak állapotával most már 90 százalék elégedett, mindössze 8 százalék elégedetlen” – összegzett a polgármester.

A szociális támogatások, szórakozási lehetőségek és a visszaszolgáltatott földek, ingatlanok, erdők helyzete vár megoldásra. A visszaszolgáltatott erdők, földek helyzetével 35 százalék  elégedett, 34 százalék inkább elégedetlen.

„A migráció kérdésével kell foglalkozzunk, hogy az emberek úgy kötődjenek a településhez, hogy ha el is mennek dolgozni külföldre, ne szeressék meg jobban az ottani körülményeket. Nem valószínű, hogy azzal oldanánk meg az itthon maradást, hogy hozunk egy nagy gyárat, mert nem tudjuk, hogy kinek mekkora az a jövedelem, amiből meg tud élni, hiszen családonként, de akár egyénenként változó az igényküszöb. Úgy gondolom fejlesztenünk kell az oktatást, a felnőttképzésre is hangsúlyt fektetve. Elemezni szeretnénk, hogy a turisztikában, mezőgazdaságban merre mutat a település. A következő lépés szakértő csoport keresése, amely közreműködésével, a különböző ágazatokban műhelymunkák összehívásával készül el az ágazati stratégia. Bár várhatóan a helyhatósági választások előtt készen lesz, olyan települési fejlesztési stratégiát szeretnénk, amely pártoktól, polgármester és tanácsosok személyétől is független, és irányt mutat a községbeliek számára” – foglalta össze a polgármester.

Tamás Gyopár