
Fotó: Veres Nándor
Kétezer szociálisan hátrányos helyzetű személynek, köztük negyven cigánynak lehetne szociális lakást, tanodát építeni, munkahelyet teremteni egy uniós program révén. Gyergyószentmiklós döntéshozói megszavazták: készüljön felmérés a városban erre vonatkozóan, ám csak több információ birtokában kívánnak arról dönteni, hogy területet, helyet adnak-e a projektnek. Tartanak a betelepítéstől.
2012. augusztus 13., 17:182012. augusztus 13., 17:18
2012. augusztus 13., 18:192012. augusztus 13., 18:19
Együttműködés révén lehetőség nyílna arra, hogy a hátrányos helyzetűek számára szociális lakás, oktatási központ, illetve munkahely létesüljön Gyergyószentmiklóson. Amint Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós alpolgármestere fogalmazott, esély lenne, hogy az „alsó tízezer” életkörülményei javuljanak. Ennek alapja egy uniós pályázat, amely három országból három település együttműködése révén indulhatna el. Belgium és Magyarország mellett Románia is részt vehetne, amennyiben akarat van rá, az országból Gyergyószentmiklós kerülhetne a program kedvezményezettjei közé. A lehetőségről Szilágyi János és Csibi Edit tájékoztatta a város döntéshozó testületét a hétfői, rendkívüli ülésen, együttműködési szándék kinyilvánítását kérve.
A magyarországi Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezetének (VÉROSZ) képviselői ismertették a lehetőséget: három ország három települése vehet részt a mintaprogramban, melynek indítását szeptember 8-án Strasbourgban jelentik be. Egy-egy magyarországi és belga település mellett Gyergyószentmiklós lehetne az, ahol a 155 millió eurós pályázatból infrastrukturális beruházásokat végeznek. A cél, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi rétegnek jobb életkörülményeket biztosítsanak, képzés illetve munkahely-biztosítás által.
Első lépésként a helyi lehetőségeket mérné fel egy szakembercsoport, ez döntené el, hogy mire van itt leginkább szükség. Épülhetnek szociális lakások, iskola, illetve van munkahelyteremtési lehetőség is. Itt szó lehet biomassza-készítésről, fenyőfahulladék-feldolgozásról, kézműves tevékenységek beindításáról, zöldségtermesztésről, sőt nyúltenyésztésről is. A projekt szerint kétezer személynek jelentene ez munkát, közülük kétszázaléknyi roma nemzetiségű kell legyen, a kedvezményezettekkel tizenöt évre kötnek szerződést. Az önkormányzat ehhez egy négyhektáros területet kell biztosítson, az építkezést uniós forrásból, VÉROSZ-koordinálással és önrésszel végeznék el, viszont az ingatlanok bizonyos idő után önkormányzati tulajdonba kerülnének át.
Rászorultból nincs hiány
Nagy Zoltán alpolgármester elmondta, jelenleg 1500 nyilvántartott munkanélküli van a Gyergyói-medencében, a valóságban a jövedelem nélküliek száma akár ennek duplája is lehet. Van tehát, akivel indítani a programot. A szükséges, 2 százaléknyi roma résztvevő sem jelent akadályt, Gyergyószentmiklóson a legutóbbi népszámláláskor 430-at jegyeztek, az ő számuk is jóval magasabb ennél. Hangsúlyozta: az elvi együttműködés lehetőségének megszavazása nem kötelezi semmire a testületet, ez csak arról szól, hogy szakemberek felmérést végezzenek, a város, ha többel nem, egy hatástanulmánnyal lesz gazdagabb.
Számos kérdést tettek fel a tanácsosok, azt is, hogy mi történik, ha máshonnan hoznak munkaerőt, ha betelepítenek ide hátrányos helyzetűeket. Válaszként a VÉROSZ képviselője elmondta, mindenképp része lesz ez a szerződésnek, nem kell romabetelepítéstől tartani. Elsősorban a helybéli szegények számára indul a program, de régióban kell gondolkodni, munkavállalóként a medence szegényei is szóba jöhetnek. Jelezte: azért sürgető a döntés, mert a tanácsülés napja, hétfő az utolsó határidő, mikor lejelenthetik, Romániából melyik település mutat érdeklődést. Egyébként, mint Szilágyi elmondta, Ditró elutasította, viszont Szárhegy és Remete is szóba jött potenciális projekthelyszínként, de akár konzorciumban is gondolkodhatnak a gyergyói települések.
Gyergyószentmiklós megszavazta az elvi együttműködést, Ditró arra hivatkozva, hogy nincs a projekthez szükséges számú roma lakos a községben, és nem szeretnék, ha máshonnan hoznának, elutasította. Hétfőn délután Szárhegyen még nem történt egyeztetés, így testületi döntés sem várható a napokban e kérdésben. Remetén sem született határozat.
Még mindig kérdéses, hogy a romokból újjászülethet-e valamikor a tatárdombi szabadtéri oltár, amelyet a több mint egy hete pusztított vihar tett tönkre. A Gyergyószárhegy és Gyergyóditró közötti Tatárdomb a helyi közösség jelképes tere.
Bemutatkozási lehetőséget kínál feltörekvő zenészeknek a gyergyószentmiklósi Sunset Session Fest, amelyet július 17–18-án rendeznek meg először.
Három autó ütközött össze a Gyergyóújfaluhoz tartozó Tekerőpatakon csütörtökön dél körül.
A Bucsin-tetőn kialakult üdülőfalu sokáig alapvető közművek nélkül létezett: sem villanyáram, sem ivóvíz-, sem pedig szennyvízhálózat nem volt itt. De miután tavaly megoldódott a villany kérdése, most a víz- és csatornahálózat kiépítése következik.
Több mint húsz év után újra Gyergyószentmiklóson lesznek láthatók Xantus Géza alkotásai. Július 10-én, pénteken 18 órától nyílik meg a Pro Art Galériában a Fényúton című tárlat.
Elfogadta a gyergyószentmiklósi képviselő-testület a Kőkereszthez tervezett körforgalom kivitelezési dokumentációját, így megindulhatnak a kisajátítási és engedélyeztetési eljárások.
Közel százötven alkalmazottat érintenek Hargita megyében a bejelentett csoportos létszámleépítések: a székelykeresztúri vállalat mellett, most egy maroshévízi gyár jelentette be a tömeges elbocsájtási szándékot.
Megkezdődött a hivatalos turistaszezon a Súgó-barlangban, amely július 1-jétől hétfő kivételével naponta látogatható. A gyergyói természeti ritkaság nyáron több ezer egyéni turistát fogad, miközben a barlang kutatása és újratérképezése is folytatódik.
A nyár során több sportlétesítményben is karbantartási és kisebb felújítási munkálatokat végez a Gyergyószentmiklósi Városi Sportklub (VSK). Eközben a klub pénzügyi helyzete is stabilizálódott.
Vízvezeték-meghibásodás miatt átmenetileg szünetel az ivóvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklóson a Békény utca egy részén, valamint a Víz utcában.
szóljon hozzá!