Fotó: Kristó Róbert
Amilyen a gazda hozzáállása, olyan lesz a miénk is ezentúl – mondta határozottan a Székelyhonnak adott interjújában a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) igazgatója. Haschi András szerint a területalapú támogatást igénylők egy része úgy gondolja, hogy nekik alanyi jogon jár ez a pénz, semmit nem kell tenniük megszerzése érdekében. Az intézményvezető szerint egyre többen visszaélnek a Hargita megyei APIA munkatársainak jóindulatával és segítőkészségével, így kénytelenek meghúzni a vonalat, és kijelenteni: ennyi volt, nincs tovább!
2014. augusztus 08., 10:012014. augusztus 08., 10:01
„A helyzet egyre katasztrofálisabb, hiszen rengeteg ellenőrzésünk van. Volt egy eredeti szelvény, ami 2500 körüli gazdáról szólt, azóta még közel hatszáz gazda ellenőrzésére kaptunk utasítást. Ami azt jelenti, több mint háromezer személynél kell ellenőrzést végeznünk. Soha ennyi nem volt” – kezdte Haschi. Kiemelte, mivel az ellenőrzések zöme a helyszínen kell megtörténjen, időigényes. És ami csak súlyosbítja a helyzetet, szembesülni kell a gazdák egyre ellenségesebb magatartásával. „Soha ennyire problémás nem volt az ellenőrzés, és most egyszerűen nem látjuk a kiutat. Eléggé patthelyzetben vagyunk mindenféle szempontból” – fakadt ki.
Senki nem vezet gazdasági naplót
Az igazgató kifejtette, országos szinten sokkal szigorúbban megkövetelik a szabályok betartását, így helyben is meg kell felelniük ennek. Ilyen elvárás például, hogy a gazdának minden jellegű műveletről naplót kell vezetnie, ez alapvető feltétel a támogatás kiutalásánál. „Romániában mindig mindent el lehetett nézni, most már eljött az a pont, hogy ezt nem lehet” – jegyezte meg az igazgató. Hozzátette, az évek során több olyan gazdával találkozott, aki egy egyszerű füzetben vezette tevékenységét. Véleménye szerint ezt nem kötelezni kellene, magától értetődő kellene legyen, hiszen később hasznát veszik a füzetnek, ugyanis visszakövethető a gazdálkodás. „Ez a füzet most jóformán senkinek nincs meg. Ezt mi szoktuk kitölteni a gazdának, vagy segítünk neki ebben, esetleg azokra a csoportokra szorítkozunk, akik segítenek tavasszal a kérések kitöltésénél.”
Mindent megtettünk azért, hogy sokan kapjanak pénzt
„Olyan dolgokat vállaltunk be, amit senki ebben az országban. A cél az lett volna, hogy minél többen igényeljék ezeket a támogatásokat. Egy kicsit viccesen hangzik, de szinte a fülénél fogtuk meg a gazdát, hogy jöjjön már be hozzánk, és tegye le kérését, ha kellett, ki is töltöttük azt helyette. Mert ha tisztességesen elvégzi a munkát, akkor jár neki” – magyarázta Haschi. Kiemelte, ha már egyre ritkább az olyan gazdaegyesület, amely segítse a farmert a támogatás megszerzésében, akkor a megyei APIA úgy érezte, muszáj felvállalnia ezt a feladatot. „Mindent megtettünk ahhoz, hogy minden gazdának megadjuk a lehetőséget a támogatás igénylésére. Ez azt jelenti például, meggyőztük a polgármestereket, hogy vállalják ők el az ügyintézést.”
Senkinek nem jár alanyi jogon
Haschi szerint a legnagyobb probléma, hogy sokan úgy értelmezik, nekik alanyi jogon jár a területalapú támogatás. Az ezzel kapcsolatos adminisztrációs munkát pedig valakinek helyettük el kell végeznie, nekik semmit nem kell tenniük. „A legnagyobb gond az, hogy az ellenőrzések során látjuk, a földeknek a fele nincs megművelve. Nem az út menti szántókról beszélek, hanem a kaszálókról, legelőkről. Főleg, amelyek eldugottabb helyen vannak” – magyarázta az igazgató.
Mint hozzáfűzte, sok esetben az is látszik, hogy az illető terület nem gazdálkodási szándékkal van megművelve, hanem azért van letakarítva, hogy az APIA ne kötekedjen. „Egy szakember már messziről látja, hogy ott nem zajlik gazdálkodás. Amikor csipkés a terület, vagy a tavalyi, elszáradt, magas szárú szúrós növények ott vannak és alatta kinőtt a friss fű, ezek mind erre vonatkozó tiszta jelek. Vagy látjuk annak nyomait is például, hogy tavasszal meggyújtották a le nem kaszált füvet, hiszen a megperzselődött fenyőt ott hagyták a mezőn. Szeretném hangsúlyozni, a pénz a gazdálkodásért jár, nem a földtulajdonért, és nem azért, mert le van tisztítva a föld. Ezek mesterségesen megteremtett körülmények ahhoz, hogy támogatást kapjon a gazda. Évekig nem tettünk semmit, azt mondtuk, ha úgy ahogy rendben van a terület, akkor jó. Idéntől ez változik” – emelte ki az intézményvezető.
Egyre többen fenyegetőznek
Az APIA megyei vezetője szerint egyre több az olyan eset, amikor ellenségesen viszonyulnak az intézmény munkatársaihoz. Előfordult például, hogy szándékosan nagy követ gördítettek a mezőn az útra, hogy ne tudjanak elmenni az autóval.
„Egyre többen szidnak. Volt olyan, hogy a kaszát is elővette a gazda, azt mondván, levágja a fejünket, ha meglát a területén. Próbálnak minél több dologban akadályozni minket a gazdák, azt érzékeltetni velünk, hogy nekünk kötelességünk a pénzt adni, nekik ezért semmit nem kell tenniük, nekünk pedig nincs okunk ellenőrizni. Sokan azt gondolják, nekik jár ez a támogatás, mert földjük van. Ez messzemenően nem így van” – mondta határozottan az igazgató.
Hozzáfűzte, amikor a gazda leteszi a támogatásra vonatkozó kérelmét, akkor vállalja, hogy gazdálkodási célból fogja azt a földet megművelni, és nem teremt mesterséges gazdálkodási körülményeket. Ami pedig a legfontosabb, vállalja az APIA általi ellenőrzést. „Úgy érzem, túl rendesen voltunk, mert azt akartuk, hogy Székelyföldre minél több pénz bejöjjön. Éveken keresztül a gazdákat arra biztattuk, hogy tartsák rendben és műveljék meg a területeiket. Ám sok esetben pont az ellenkezőjével találkoztunk. Ezért meghúztuk a vonalat. Amilyen a gazda hozzáállása, olyan lesz a miénk is ezentúl” – mondta befejezésül az elöljáró, azt érzékeltetve, a Hargita megyei APIA ezután sokkal szigorúbban fog eljárni ellenőrzései során.
Fokozott jelenléttel és intézkedésekkel igyekeznek biztosítani a közrend és a közbiztonság fenntartását a csíksomlyói búcsú idején a Hargita megyei rendőrök, akik az idei évben is számíthatnak magyarországi kollégáik segítségére.
Naponta közel 5000 tűzoltó és több mint 300 SMURD-egység áll készenlétben a pünkösdi hosszú hétvégén – számolt be pénteken a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) sajtóirodája.
A vallási örökség digitális megőrzését tűzte zászlajára a Peregrinus platform, amelyet Csíkszeredában mutattak be pénteken. A cél: láthatóvá tenni a szakrális múltat a jövő nemzedékeinek.
Medvehajtást végeztek a vadásztársulat közreműködésével péntek hajnalban a csíksomlyói nyereg körül a zarándokok biztonságáért – tájékoztatott Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
Tizenhét évvel ezelőtt, 2008 pünkösdjén érkezett meg először a gyimesi volt határállomáshoz a Székely Gyors, élén a legendás Nohab mozdonnyal. Azóta minden év pünkösdvasárnapján második székelyföldi zarándokhellyé vált a kontumáci templom.
Üzemanyagot szállító tartálykocsi sodródott le az úttestről a 12-es országúton, Tusnádfürdő sepsiszentgyörgyi kijáratánál, így most ott egy sávon, váltakozva halad az járműforgalom.
Újat teremteni Székelyföldön nem egyszerű – ezt első kézből tudja Fazakas Szabolcs, a Mini Erdély Park és a Legendárium megálmodója, aki most a csíkszeredai Drakula Park kezdeményezése mellé áll.
Jótékonysági pünkösdi előadást mutatnak be június 7-én a Szakszervezetek Művelődési Házában, a Búcsújárás című kortárs drámát, a Csíki Játékszín színészei és a Role zenekar közreműködésével. A bevételt egy beteg kisfiú javára ajánlják fel.
Nemcsak Csíkszereda, hanem az egész térség turisztikai, gazdasági életére nagy hatással lesz a Zsögödbe megálmodott élménypark – mondta Korodi Attila polgármester a Dracula park megvalósításának hivatalos bejelentésén.
Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb vidámparkját építi meg két év alatt 56 millió euróból Lénárd András vállalkozó Csíkszereda zsögödi részén. Az építkezés akkora volumenű, hogy ebben az esetben már az önkormányzatnak is oda kell tennie a csontot.
szóljon hozzá!