Fénykép és történet

„Szeretnénk bővíteni, fejleszteni a fotótékát, olyan képeket várunk, amelyek leginkább helytörténeti jelentőségük mellett családtörténeti vonatkozással is bírnak. Vizuális anyagokat, fényképeket, filmeket, képeslapokat gyűjtünk” – mondta Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója.

Nem csak szentmiklósi, hanem a gyergyószéki lakókat is megszólítják a múzeum munkatársai. „Akár családi képtárat, részben vagy egészben, szívesen fogadunk, lehetnek a fotók a településekhez, de lehetnek a család életéhez kapcsolódó fényképek is, mert a települések történetéhez mindenképp hozzátartozik a családok története is, bárkinek a fotója érdekes lehet” – hangsúlyozta Szőcs Levente néprajzkutató. A mozgalomban külön gyűjtik a II. Világháború és az azt megelőző korszakból származó, illetve a II. Világháború után, a kommunizmus évei alatt egészen 1989-ig készült adathordozókat, fotónegatívokat, képeslapokat. A harmadik csoportba gyűjtik az 1989 utáni nem digitális fényképeket.

A fénykép helye is meghatározó

A fényképek „szólhatnak”, üzenhetnek az emberélet fordulóiról, életszakaszairól, mint például születés, keresztelő, gyermekkor, iskolai és egyházi nevelés, kamaszkor, ballagás, sorozás, katonaság, házasság, családalapítás, munkásévek, nyugdíjazás, időskori események vagy éppen temetkezés. Ünnepnapokról készült fényképeket is várnak, mint: karácsony, farsang, húsvét, pünkösd, különböző városi/községi ünnepek, kortárstalálkozók, nemzeti ünnepek, polgári ünnepek, kommunizmusbeli ünnepek. Továbbá szívesen fogadnak munkaalkalmakat, a kommunizmus évei alatt készült sólyom- és pionírmozgalmat megörökítő, illetve akár műteremben készült fényképeket. Ugyanakkor viselet-, lakáskultúra, gazdaság, udvar, városkép, falukép, tájkép és egyéb témájú fényképeket is várnak, hogy minél gazdagabb legyen a múzeum fotógyűjteménye.

A Fénykép és történet munkacímmel indult gyűjtési akció során minden egyes fényképet beazonosítanak a készítési helyük, idejük szerint, feltüntetve a készítőjük nevét is az adatlapon. A fotón látható személyeket illetve elemeket is azonosítják. „A fénykép »élettörténetére« is kíváncsiak vagyunk: hol tartották, mire használták, milyen jelentősége van a családban, intézményben. A fényképekhez tartozó kis történeteket is feljegyezzük, hogy kiderüljön, egy-egy adathordózót hol őriznek tulajdonosai, mennyire rituális a viszonyuk, a fényképnek akár  szakrális jellege is lehet a családban, ami néprajzi szempontból igen fontos lehet” – mondta a néprajzkutató, felhívva lakók figyelmét arra, hogy egy-egy fényképhez akár megírt kis történetet is szívesen fogadnak.    
 
A múzeumba már várják a fényképeket, fotónegatívokat, képeslapokat. A bevitt adathordozókat lehet adományozni is, viszont bizonyára vannak, akik nem szívesen válnak meg egy-egy értékes fényképüktől, így azok esetében az eredeti fotókról digitális másolatot készítenek és az eredetit visszaadják. Továbbá minden esetben rákérdeznek, hogy a felajánlott fotót különböző kiállításokon, honlapokon használhatják-e, közszemlére tehetik-e.

Az érintettek munkanapokon 10-17 óra között kereshetik fel a múzeumot, illetve érdeklődhetnek, időpontot egyeztethetnek a 0266–365229-es telefonszámot tárcsázva.