Van egy csoport Ditróban, amely „egyetemi szinten” űzi a fatolvajlást. Erről nem beszél senki sem, az emberek meg vannak félemlítve – vezeti fel Gál-Pál László a lényeget. Nagyon jól szervezettek, sportot űznek falustársaik megkárosításából. Ha nagy ritkán tetten érik őket, akkor fenyegetésekkel elérik, hogy a károsultak visszavonják a feljelentésüket.

Gyergyóditróban egy rendőr teljesít szolgálatot, nem lehet mindig jelen, emiatt az emberek nem kapják meg a hatóság megfelelő támogatását a fatolvajokkal szemben. Ha a 112-es sürgősségi számot hívják, akkor gyakran már későn érkeznek ki, nem eléggé operatívak, és már bottal üthetik a tolvajok nyomát.

Ennél is súlyosabb volt az, hogy valakinek azt válaszolták a 112-es hívásakor, hogy mivel nem történt haláleset, nem sürgősségi az ügy, ezért nem tudnak kiszállni a helyszínre, van sürgősebb dolguk is – mondja Gál-Pál László.

A lopások a Ditró és Tölgyes közötti Cengellér környékét érintik. A beerdősödött legelők magántulajdonban vannak, a tulajdonosaik nem őriztetik. Korábban azért nem őriztették, mert e területen gyér, fiatal facsoportok voltak, így nem látták érdemesnek, mostanában pedig azért nem, mert a fatolvajok már levágtak róla csaknem minden használható fát.

Mivel nincs ellenőrzés, a tolvajok egyre bátrabbak. Nagyon jól szervezettek, figyelőhálózatot is felállítanak, amint feltűnik egy erdész, a rendőrség vagy a csendőrség autója, azonnal értesítik egymást. Volt arra is példa, hogy tetten érték őket. A károsultakat azonban halálosan megfenyegették, míg azok félelmükben visszavonták a feljelentésüket. Ez is nyílt titok a községben – szögezi le az erdész.

Gál-Pál László szerint mintegy tíz személyről van szó, akik az utóbbi időben egyre gyakrabban vágják a másét. Azt is tudják, hogy pontosan kik azok, és hogy hova is viszik az egy alkalommal kivágott 2–3 köbméternyi fát: a saját udvaraikra. Az elkövetők azonban tisztában vannak azzal, hogy ügyészségi jóváhagyás nélkül sem az erdész, sem a rendőr nem léphet be a kapujukon, ha maguk meg nem engedik. Így van eset, hogy az udvaron darabolják a fát, és az erdész az utcáról nézi tehetetlenül.

Nem arról van szó, hogy szegény emberek lennének, akik „kénytelenek a falopást folytatni”. Kezdték egy lóval, sikeresen elhordtak 2-3 köbméternyi anyagot, majd ez sorozatos lett. Aztán már szekeret is vettek, ma pedig terepjáróval járnak éjjelente az erdőre, így még könnyeben és gyorsabban dolgoznak. Amíg ezt így nyugodtan megtehetik, addig nem is fognak tisztességes munkát vállalni, pedig ügyes, jó dolgú fiatalok – bizonyíték erre, hogy milyen gyorsan képesek kivágni és elhordani a fákat – jegyzi meg az erdész.

Nevekről – egyelőre – nem beszél

Gál-Pál László név szerint is fel tudná sorolni a falopással gyanúsítható személyeket. De most – még – nem teszi. A múlt héten a csendőrség rajtuk ütött, és elindult ellenük az eljárás, de amíg még a nyomozási szakaszban van az ügy, a neveket nem kívánja nyilvánosságra hozni. Hozzáteszi, tíz személy bebizonyította, erősebb mint egy 5600 lelkes nagyközség, megfélemlítik az embereket. Ő maga is többször kapott fenyegetéseket.

A Facebookon is zajlott a fenyegetőzés, sőt már rongálás is történt. Egyelőre konkrétan nem az ellenük szót emelők ellen, de az erdészek által őrzött közbirtokossági területen –  nyilvánvalóan bosszúból – letörték a sorompót és figyelmeztető táblákat, és ha már arra jártak, elloptak mintegy 3 köbméternyi fát is. Mondhatni, ugyanazt a famennyiséget lopták vissza, amit a csendőrség elkobzott tőlük.

„Nekem, mint erdésznek, nincs közöm a Nyárasalja, a Tölgyes felé fekvő egyéb területekhez, hiszen az nem tartozik a hatáskörömbe. De emberként nagyon felháborít, ami zajlik. Nem az én dolgom megmondani, hogy ki hogyan vagyonosodjon, de nagyon csúnya módszer, hogy az öregek fáit rabolják el. A fiatalok nincsenek itthon, ők nem tudnak fellépni a tolvajok ellen, akiket nem zavar, hogy saját szomszédaikat, falustársaikat lopják meg” –  fogalmaz Gál-Pál László. Hozzáteszi, nemcsak azzal károsítják a tulajdonosokat, hogy rendszeresen vágnak a fájukból, de még el is mocskolják. Amit otthagynak, azt a tulajdonos kell feltakarítsa, és ha haza akarná vinni, attól kell félnie, hogy még meg is büntetik a szállítás miatt.

A közösségnek kellene összefognia

Amíg nincs egy felelős, egy erdész, akinek feladata ezen területek őrzése, addig nem lesz megoldás, és mindenki a másikra hárítja a felelősséget – szögezi le Gál-Pál. A falopások megállításának egyedüli módja, ha a tulajdonosok összefognak és őriztetik birtokaikat. Évekkel ezelőtt volt egy gyűlés, ahol ezt már kezdeményezték, de akkor nem érdekelte az embereket. Most, január közepén ismét beszélgetésre hívták a gazdákat, és itt már született egy olyan döntés, hogy lépni fognak a falopások megállításáért. Az érintett területtulajdonosok aláírásával levelet fogalmaznak meg a megyei csendőrség felé, nagyobb mértékű odafigyelést kérve, de szerveződnek a polgárőrség megalapítása érdekében is.

Egy megfenyegetett károsult

K. Z. nemrégiben kereste fel szerkesztőségünket, arra kérve, hogy tájékoztassuk az olvasóinkat, milyen fenyegetésekkel kell szembenéznie annak, aki szót mer emelni a fatolvajok ellen Ditróban. Elmeséli, hogy a területén személyesen ért tetten egy idősebb személyt, aki hat szál fát készített szállításra, a Nyáras teteje nevű helyen. A tettenérés egy három hetes megfigyelés után sikerült, és ahányszor kimentek a helyszínre, mindig friss vágást láttak. Mivel feljelentést tett, azóta személyesen, telefonon és a Facebookon is válogatott fenyegetéseket kap.  

A tolvajok semmitől se félnek, az út mellett darabolják a kivágott fát. És ez nap mint nap zajlik. Az ő számításai szerint 15–20 személyről lehet szó, és látja, hallja őket, hiszen többnyire a háza előtti úton közlekednek a lopott fával. K. Z. kijelenti: nem fél a fenyegetésektől, ezeknek a bizonyítékait azonban rögzítette. „Azt is ígérték, felgyújtanak, akkor is vállalom, elmondom, hogy mi zajlik. Állok elébe a következményeknek” – mondja, de a fenyegetők, és a fatolvajok nevét ő sem mondja ki.

Társulás és polgárőrség alakítása a cél

Két lépést fogunk megtenni: egyrészt létrehozunk egy olyan társulást a területőrzések érdekében, amelyben az érintett tulajdonosok vesznek részt, és megalakítjuk a helyi polgárőrséget, amely a hatóságok munkáját segíti az ilyen ügyekben – jelenti ki Puskás Elemér polgármester.

Erről január közepén határoztak, amikor az erdőügyek is napirendre kerültek egy közösségi találkozón. A tulajdonosi társulásba azokat a személyeket szeretnék bevonni, akiknek olyan területeik vannak, amelyeken van fa ugyan, de nem az erdőalap részeként van nyilvántartva. A beerdősödött legelőkről, kaszálókról van szó, vagyis azokról, ahol a falopások zajlanak. Ez azért lenne fontos, mert az erdészet csak akkor köt őrzési szerződést ilyen területekre, ha annak nagysága eléri a 600–700 hektárt. Összesen eléri az érintett területek mértéke ezt a mennyiséget. Jelenleg zajlik a tulajdonosok összeírása. Számuk akár az 1500-at is elérheti.

A polgárőrség létrehozására is van igény, elindul a folyamat, szerepük abban lesz, hogy segítsék a hatóságok munkáját, azonnal jelezzék, ha törvénytelenségeket észlelnek. „Reméljük, sikerül végre megállítanunk azokat, akik az utak mellett, és hétvégi házak mellől is képesek levágni a fát, és megkeserítik az emberek életét” – fogalmaz Puskás Elemér.

Egy friss falopási eset

A csendőrség és a rendőrség is közleményben számolt be nemrég ditrói fatolvajok elfogásáról. A Gyergyószentmiklósi 4-es számú csendőralakulat járőre január 14-én éjjel 3.30-kor ért tetten három ditrói személyt, a Ditrót Tölgyessel összekötő úton, akik 3 köbméternyi faanyagot szállítottak egy terepjáróval vontatott és egy, két ló által húzott szekéren. A faanyagot a csendőrök lefoglalták. A rendőrségi közlemény részben eltérően ír ugyanerről az esetről. Itt két személyről beszélnek és említik nevük kezdőbetűit is, a 26 éves K.T. és a 29 éves K. I. a két tetten ért személy, akik 3,48 köbméter fát szállítottak. A rendőrségi tájékoztatás szerint megállapították, hogy a faanyag a Közrez nevű területről, egy beerdősödött kaszálóról származott, ahol még 12 bélyegezetlen csutakot is találtak.