Elhunyt a türelem embere

Szent Péter és Pál napján hunyt el, és Szent Pál szavai illenek rá, amit halála napján a szentleckében olvashattunk. „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam. Készen vár rám az igazság győzelmi koszorúja, amelyet az Úr, az igazságos bíró megad nekem azon a napon” – áll a gyászjelentőn.

Birmán József papi pályáját segédlelkészként Gelencén kezdte, Gyergyóremetén folytatta. Plébánosként Nyárádselyén, Nyárádköszvényesen és Maroshévízen szolgált. Nyugdíjasként Szárhegyen kísérte nagy lelkesedéssel a karizmatikus mozgalomhoz tartozókat.

Csütörtökön Gyergyószárhegyen mutattak be szentmisét lelki üdvéért ravatala mellett. Barátja, egykori osztálytársa, Sebestyén Domokos oroszhegyi plébános búcsúztatta. „Jóska barátunk, te meg vagy élve! Szép lélekkel távoztál a földről. Tudott benned gyönyörködni a Mennyei Atya, türelemmel viselted keresztedet” – fogalmazott az egykori osztálytárs. Az elhunyt türelmességét hangsúlyozta, kinek idegei olyanok voltak, mint a vas, soha nem szállt senkivel szembe, nem hánytorgatott fel sérelmeket. Nem dühöngött akkor sem, amikor filíájában felégették a templomot. Ha bántást tapasztalt, egy alkalommal így fogalmazott: „Hát én ezt nem csináltam volna meg veletek.”

Sebestyén Domokos a ravatalnál bevallotta, nem értette, miért kell súlyos betegséggel megküzdenie a nyugdíjazott, Szárhegyen testvérével élő barátjának. A nemesfémek tisztulási folyamatát hozta példaként a rejtély megoldására: „Az ezüst akkor éri el teljes tisztulását, amikor az olvasztómester meglátja benne saját képe mását.” A türelem tükörré tette Birmán Józsefet, akitől csütörtökön telt templomnyi hívő búcsúzott. Ezt követően szülővárosába, Borszékre szállították földi maradványait, ahol pénteken, július elsején 13 órakor kísérik szerettei végső nyughelyére a temető ravatalozójából.