
Fotó: Pinti Attila
Havonta több alkalommal is hamis hívással riasztják helyszínre a Hargita Megyei Mentőszolgálat munkatársait. Az egységes, 112-es sürgősségi számra beérkező segélyhívások több mint fele valótlannak bizonyult novemberben Hargita megyében.
2016. december 28., 12:502016. december 28., 12:50
Péter Szilárdtól, a megyei mentőszolgálat vezérigazgatójától érdeklődve megtudtuk, hogy a statisztikák szerint Hargita megye jóval az országos átlag fölött van hamis segélyhívások tekintetében: augusztusban például az országos átlag 56 százalék volt a valótlan segélyhívások kapcsán, Hargita megyében pedig 70 százalékról beszélhetünk.
Tud-e magyarul a diszpécser?
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy tudnak-e magyarul a diszpécserszolgálat munkatársai. „A segélyhívásokat fogadó Hargita megyei központban minden váltásban van legalább egy magyarul beszélő személy” – mutatott rá Péter Szilárd. Továbbá hangsúlyozta, ha valaki a 112-t hívja, legyen határozott, pontosan közölje a hívás helyszínét. Mondja el a beteg nevét, életkorát, pontos címét. A páciens állapotáról is adjon meg információkat, illetve fontos, hogy a mentőt mindig várja meg valaki a helyszínen.
Szeptemberben szintén 56 százalékos arányt mértek országosan, Hargita megyei viszonylatban pedig 71 százalékot. Októberben 57 százalék országosan és 67 százalék megyeszinten, novemberben pedig 57 százalék Romániában és 58 százalék volt Hargita megyében a hamis segélyhívások aránya.
A sürgősségi számra érkező hívások mindig a bajba jutott tartózkodási helyszínéül szolgáló megye segélyhívó központjához érkeznek. Ott diszpécser dönti el, hogy a tűzoltóságra, rendőrségre vagy a mentőszolgálathoz kell-e továbbkapcsolni a segélykérőt – tájékoztatott Péter Szilárd.
Elmondta, noha a hozzájuk érkező hamis hívások zöméről már a diszpécser is kiszúrja a valótlanságot, szép számmal vannak esetek, amikor valaki meg tudja téveszteni a központ munkatársait.
„Például régebb Csinódba riasztottak. Megfelelt a név, megfelelt a házszám, csak az volt érdekes, amikor a mentőscsapat kiérkezett, a család meglepődve nézte őket. Ugyanis, mint mondták, egyáltalán nem hívtak mentőt. Havonta általában két-három ilyen esetünk van” – mesélte a vezérigazgató. Ennek a legnagyobb veszélye – folytatta –, ha például a legfelszereltebb, orvosos mentőt küldik ki a valótlan híváshoz, lehet abban az időpontban egy valós baleset is történik, ahol pont arra a csapatra, mentőautóra lenne szükség.
Vadállatról kerülhetett be a sertéspestis abba a Hargita megyei gazdaságba, ahol egy hete igazolták a fertőzés jelenlétét. Azt, hogy milyen könnyen elszabadulhat a kórokozó, egy megtörtént esettel magyarázta el a megyei főállatorvos.
Minden év októberének utolsó vasárnapján ünneplik Székelyföld Autonómiájának Napját, amelyhez a térség települései idén is nagy számban csatlakoznak. Mutatjuk, hol lobbannak fel az őrtüzek Csíkszéken.
Közleményt adott ki a rendőrség a Szépvízi víztározó közelében holtan talált fiatalok ügyében: a boncolás szerint október 20-án, hétfőn következhetett be a haláluk, két nappal azelőtt, hogy megtalálták őket. Az ügyben az öngyilkosság gyanúja is felmerül.
Tervek készülnek, pénz viszont egyelőre nincs a Csíkszereda peremvidékén, Csibában, Szécsenyben és a Csobotfalvához tartozó Agyagfalván szükséges földgázhálózat-építésre. A városnak is sokat kell majd költenie erre.
1956 a tankok és a fegyverek forradalma volt, a mai kor forradalma az ipari, a technológiai és az információs forradalom – fogalmazott Palkovics László magyarországi kormánybiztos a csíkszeredai október 23-i megemlékezésen.
Lőtt sebek voltak annak a két fiatalnak a testén, akiket szerda este holtan találtak a szépvízi víztározó közelében, egy személyautóban.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint a székely és magyar zászlók használatáért vívott harc közös, az FK Csíkszeredát megbírságoló csendőrök pedig hatósági túlkapást követtek el, amelyről a belügyminisztert is tájékoztatta.
Mínusz 9,7 Celsius-fokot mértek keddre virradóan a csíkszeredai meteorológiai állomáson. Ilyen alacsony hőmérséklet még nem volt október 21-én a feljegyzések óta.
Különböző fejlesztésekre, a beruházások önrészének biztosítására kapott néhány település pénzt a személyi jövedelemadó 6 százalékos visszaosztásából. Minderről Hargita Megye Tanácsának hétfői, rendkívüli ülésén döntöttek.
Mivel az FK Csíkszereda most azért részesült pénzbírságban, mert székely és magyar zászlók voltak a hazai szurkolótábornál egy hazai mérkőzésen, a klubelnök szerint tisztázni kellene, hogy ezek a jelképek tiltottak Romániában, vagy sem.
szóljon hozzá!