Egy újabb lépéssel közelebb a gyergyói tánchoz

Szakmabeliek osztották meg tapasztalataikat, vetették egybe ötleteiket a második gyergyói néptánc és -zenetábor zárónapján, szombaton. A házigazda Gyergyóremete község részéről Lackó-Albert Elemér polgármester mondott köszönetet mindazoknak, akik munkájukkal, hozzáállásukkal, szakmai tudásukkal emelték a rendezvény színvonalát, s kijelentette, a tábornak lesz folytatása.

Ivácson László, a Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetője, koreográfusa, az egyik táncoktatóként kifejtette, a második alkalommal megrendezett táborban továbblépés mutatkozott. A rendezvény híre Remete, sőt az ország határain túlról is szép számban vonzott érdeklődőket, a résztvevők száma megduplázódott az egy évvel korábbihoz képest, a kezdő és haladó csoportok mellett egy középhaladó csoport indítására is igény formálódott, a táncoktatás mellett népzene és népdaloktatás is helyet kapott, az esti táncházak tartalmasabbak voltak, mint az első tábor alkalmával – foglalta össze.

Még fellelhető a magyar zeneiség lelke

Vizeli Balázs népzenetanár érdekes és izgalmas feladatként értékelte Gyergyó zenei identitásának megtalálását. „Az 1900-as évek elején Gyergyó népzenéjét Bartók és Kodály gyűjtötte, de időközben elfeledtük ezeket. Ezért rekonstruálni kell azt, hogy miben különbözik mondjuk a gyimesi vagy akár a csíkszentdomokosi stílustól a gyergyói zene, az ének, a hegedű- vagy a zenekari játék. Ha ezt a különbözőséget meg tudjuk fogalmazni, akkor már egy nagyon jó úton járunk” – mondta, kiemelve az élő adatközlőktől való további gyűjtések, valamint Gyergyó egykori jellegzetes hangszere, a cimbalom oktatásának fontosságát.

Berecz András a gyergyói népdal és népzene kutatójaként rávilágított a furulyamuzsikában rejlő rengeteg hamisítatlan adatra, javasolta a furulyaoktatás felkarolását. Utalva a Bartók és Kodály által gyűjtött dallamokra rávilágított: „ebben a látszólag jelentéktelen lyukas fadarabban a magyar zeneiség lelke van elásva, de hibátlanul”.

Népszerűsíteni kell a gyergyói táncot, zenét

Sándor Csaba, a balánbányai Ördögborda Néptáncegyüttes vezetője kifejtette, a gyergyói tánc, zene gyűjtésének, de az újratanításának folyamatába is be kell vonni a vidék településeit, „mert az a cél, hogy a Gyergyói-medence vegye vissza a jussát dalban, táncban, zenében. És ezt meg kell segíteni.” Javasolta, hogy ha a települések részéről nincs érdeklődés a remetei tábor iránt, a táncot kell elvinni, bemutatni a falvakban, felkelteni a gyerekek és egyben az adatközlő idős emberek érdeklődését.

A beszélgetésen elhangzott továbbá, hogy csak a szakszerű adatgyűjtés hozhat hiteles eredményeket, ezért javasolt, hogy ezt a feladatot tapasztalattal rendelkező szakemberek végezzék. Fontos lenne továbbá, ha a Budapesten őrzött filmarchívumkészlet is elérhetővé válna a gyergyóiak számára – fogalmazódott meg a beszélgetésen. Rendszerességgel táncházakat tartani, lehetőséget adni a gyerekeknek, hogy minél több helyen és minél gyakrabban mutassák be a táborban tanultakat – hangzott el javaslatként a megbeszélésen.

A Tatáról és Tatabányáról érkezett táborozók nevében Szegvári Ildikó mondott köszönetet a tartalmas programokért. A tanultak, tapasztaltak mellett a tábor jó hírét viszik magukkal, az otthoni táncházakba pedig beépítik a gyergyói táncrendet – ígérte.