Fotó: Veres Nándor
Habár biztosak voltak abban, hogy tovább kell szorítaniuk a nadrágszíjon, mégis váratlanul érte a Gyulafehérvári Caritas vezetőségét a hír, miszerint drasztikusan csökken az idei állami támogatás. A szociális szervezet munkatársai ígérik, hogy nem engedik el a rájuk szoruló gondozottak kezét.
2016. január 27., 10:482016. január 27., 10:48
Évről évre egyre nehezebben tudja működtetni szolgáltatásait a Gyulafehérvári Caritas, főként amiatt, mert a munkaügyi és szociális minisztérium egyre csak csökkenti az állami támogatást. Épp a folyamtos csökkenés teszi lehetetlenné a szociális szolgáltatások és a folytonosság biztosítását, mivel sosem tudják, hogy a következő évben hogyan és miből folytatják tovább – mutatott rá Péter György, a Gyulafehérvári Caritas szociomedikális ágazatának igazgatója.
„Örökké azt látjuk, hogy valahol meg akarnak szorítani. A minisztérium úgy veszi, hogy a civil szervezeteket támogatja és nem a gondozottakat. A múlt évben például otthoni beteggondozásra 1,7 millió lej állami támogatást kaptunk egyházmegye szinten, erre az évre mindössze hétszázezer lejt. Ezt lehet számolni így is úgy is, de az egy millió lej hiány az egy millió lej.” Az igazgató elmondta, noha az állami támogatás drasztikusan csökkent, nem fognak állások megszűnni, és folytatják tevékenységüket. Közben igyekeznek a hiányokat pótolni, a költségeket optimalizálni. „Az állami támogatás nagyságától függetlenül sok ember ránk bízta magát és a sorsát különböző területeken – otthoni beteggondozás, családsegítő szolgálat, idősotthonok stb. –, és mi nem mondhatjuk azt, hogy ennyi volt és oldja meg maga a saját problémáját. Nem engedjük el a kezüket!”
A csíkszeredai Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató Központba fogyatékkal élő fiatalok és felnőttek járnak. A központnak jelenleg 26 foglalkoztatottja van, négy Caritas-munkatárs és egy német önkéntes dolgozik ott nap mint nap. A központ már a tavaly sem kapott szubvenciót, ez a második év, amikor nem kapnak támogatást, ami nagyon megnehezíti az ott zajló munkát.
„Az, hogy a központnak léteznie kell, nem kétséges. Azoknak az embereknek, akik hozzánk járnak, ez az egyetlen lehetősége, hogy ne kerüljenek a társadalom peremére, hogy ne legyenek elzárva a közösségtől, és ezt nyilván mindenáron szükséges fenntartani. Annak, hogy megvonták az állami támogatást, egyenes következménye, hogy a helyi közösségekre és a családokra nagyobb teher hárul. Szerencsére az összes önkormányzat, amelyekkel együtt dolgozunk, a lehető legpozitívabban viszonyulnak hozzánk, próbálják segíteni a különböző programjainkat. De nagyon hiányzik nekünk, amit régebb, 2014-gyel bezárólag az állami költségvetésből a 34-es törvény alapján kaptunk” – magyarázta Demeter Zsuzsa, a Fogyatékkal Élőket Támogató Szolgálat koordinátora.
A Gyulafehérvári Caritas szociomedikális ágazata a 2016-os évre négy központra – Keresztúr, Gyergyóalfalu, Csík, valamint Udvarhely környéke – igényelt támogatást a Szociális, Családügyi és Munkaügyi Minisztériumtól, összesen 896 ellátottra havi 107 520 lejt igényelve. Ebből 339 személy szociális ellátására havi 40 680 lejt hagyott jóvá a szaktárca. Keresztúr és Csík környéke nem kap támogatást. Ez 557 ellátottat érint megyeszinten, ők nem részesülnek idén állami támogatásban, a szervezetnek pedig 66 840 lej kiesést jelent havonta.
Györgyi Emőkétől, az ágazat ápolási igazgatójától tudjuk, többnyire idős, kisnyugdíjas ellátottaik vannak, akik nem tudják teljes mértékben fedezni az ellátásuk költségeit. Az ellátás egy részét a helyi önkormányzatok állják, a másik része állami támogatás, a harmadik pedig az ellátott hozzájárulásából tevődik össze. „Ha kiesik az állami támogatás, akkor értelemszerűen marad a gondozott és a helyi önkormányzat hozzájárulása. Mivel többségében kisnyugdíjasokról van szó, akik a négyszáz, ötszáz lejes nyugdíjukból nincs ahogy az ellátásra is fordítsanak, ezért megpróbálunk a helyi közösségekkel, önkormányzatokkal tanácskozni, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy továbbra is megkaphassák a szükséges segítséget ezek az idős, sok esetben mozgásképtelen személyek.”
Csík környékén 230 ellátottra kért támogatást a szervezet, de egyetlen személyre sem kapott. Ennek ellenére a Caritas munkatársai továbbra is ugyanolyan rendszerességgel járnak a segítségre szorulókhoz, mint eddig. A betegellátás költsége egyénenként változó, átlagosan havi 200-300 lej között változnak a költségek. Van olyan, akinek 50 lejbe, másnak 500 lejbe kerül az ellátása, a szükséges szolgáltatástól függően.
Szenyes Sarolta nyolc éve dolgozik a Gyulafehérvári Caritasnál. Kolléganőjével Csíkmenaság, Csíkszentgyörgy, Bánkfalva és Potyand településeken végeznek betegellátást. Naponta 8-10 gondozotthoz látogatnak el. „Reggel elindulunk, vannak kétszeres pelenkások, először őket látjuk el. Ha injekciót kell beadjunk valakinek, azt közben megejtjük, és aztán következnek a kötözések. Ezután megint megyünk pelenkázni és fürdetni, mert van, akit minden nap le kell füröszteni. Egész napos munka tulajdonképpen, mert este is vissza kell menni néhány gondozotthoz.”
Mint mondta, vannak olyan falvak, ahol a beteggondozók még több helyre járnak, mint ők, de ez mindig attól függ, hogy egy adott betegnél milyen szolgáltatást kell nyújtani. Az orvosi ellátáson túl, ha megkérik őket a gondozottak, gyógyszert és élelmiszert vásárolnak nekik. Sok helyen fát és vizet hordanak be, vagy éppen takarítanak. „Mindig nagyon várnak már, hogy menjünk. A régi betegekhez már úgy járunk, mintha oda tartoznánk, családtagként kezelnek. Az újak is várnak, közben tanítjuk is őket, mert gyógytornát is tartunk. Nagyon sok pozitív visszajelzés van, hogy igenis szükség van ránk és jólesik, ha segíthetünk az embereken” – összegezte a beteggondozó.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!