Autonómiáról, Trianon-revízióról az EMI-táborban

A Székely Nemzeti Tanács először jelentkezett az EMI-táborban önálló sátorral. Az Autonómia Sátorban sorra került beszélgetések központi témája természetesen a székelyföldi önrendelkezés volt.

Pénteken Dabis Attila politológus, Ferencz Csaba, az SZNT Állandó Bizottságának tagja, valamint a gyergyószéki SZNT részéről Árus Zsolt fejtette ki meglátásait a kérdésben. A kiindulópont a dél-tiroli németek autonómiája volt.

A beszélgetés során kiderült, hogy mint működő modell, ideális lenne, de a kivitelezés, az oda való eljutás Székelyföldön aligha alkalmazható, hiszen teljesen más a politikai kontextus. Ugyanazok a politikai lépések, amelyek sikeresek voltak Dél-Tirol esetében, itt nem valószínű, hogy működnének. 

Az észak-olaszországi minta így lényegében csak abban a tekintetben lenne jó Székelyföldön, hogy rá lehetne mutatni, az autonómia nemcsak a székelységnek lenne hasznos, hanem az itt élő románságnak, sőt az egész Romániának, hiszen az elnyomott, kirabolt Dél-Tirol az önrendelkezés megszerzése után hatalmas gazdasági fejlődésen ment át, aminek mindenki hasznát látja.

A beszélgetésen felvetődött, hogy ugyan az SZNT nem hivatalos népszavazásán a megkérdezettek óriási többsége igennel válaszolt arra, hogy szeretne-e székelyföldi autonómiát, de hogy ez konkrétan mit jelent, miért lenne jó, arról nagyon kevés embernek van fogalma, a többség csak annyit tud, hogy „kevésbé függnénk Bukaresttől”. Az SZNT vezetői számára is kérdés, hogy mikor jöhet létre a székely autonómia, de addig is célként határozták meg: tudatosítani az emberekben, mit jelent a fogalom.

Balczó: támogatnánk, de mit is?

Meglepő kijelentést tett autonómia kérdésben Balczó Zoltán, a Magyar Országgyűlés jobbikos alelnöke. Kifejtette, számukra sohasem volt kétséges, hogy a magyarországiaknak kötelességük kiállni a határon túli magyarok önrendelkezésének érdekében. Hozzátette, úgy tudta, hogy az SZNT által megfogalmazott autonómiastatútum egy olyan dokumentum, amelyet minden székelyföldi érvényesíteni akar, hiszen annak szövege tartalmazza mindazokat a törekvéseket, amelyek a székelyföldi önrendelkezést jelentik. Nemrégiben azonban, egy erdélyi politikusokkal és más közéleti személyiségekkel sorra került találkozón azzal szembesült, hogy beszélnek ugyan róla, de igazából senkinek nincsenek tiszta elképzelései arról, konkrétan mit kellene tenniük az autonómia megszerzéséért. Ily módon a magyar politikum sem tudhatja, hogy mi mellett is álljon ki – derült ki Balczó Zoltán szavaiból.

Autonómia helyett revíziót!

A hallgatóság soraiból vetették fel a kérdést, hogy miért az autonómiáról beszélünk, miért nem inkább Trianon revíziójáról. Balczó Zoltán kifejtette, a jelenlegi világpolitikai kontextusban semmiféle lehetőség nincs a revízióra. Hozzátette, vannak ugyan, akik szerint arra hivatkozva, hogy az egyezményt aláíró országok már nem is léteznek, érdemes volna jogi úton érni el ennek felülvizsgálatát, de ő úgy látja, ennek sikerére nincs reális kilátás.

Teljesen más hangot ütött meg Kőszegi Zoltán, a Fidesz parlamenti képviselője. Kijelentette, ha a Fidesz tovább tud erősödni, és sikerül Magyarországot egy gazdasági, illetve más tekintetben is erős országgá tenni, akkor hivatalosan is fel lehet vetni a revízió kérdését. A fideszes politikus meglátása szerint erre már akár nyolc év múlva is sor kerülhet.