„Nem én találtam ki, csak próbáltam leírni az igazságot”

Kis Portik Irén, a könyvtár igazgatónője nyitotta meg a kettős könyvbemutatót. Elmondta: április 23. a könyv és a szerzői jogok világnapja, jó alkalom arra, hogy a csomafalvi születésű író legújabb könyveit mutassák be. Az rendezvény házigazdája nem kellett bemutassa a szerzőt a jelenlevőknek, hisz Gyergyószéken végzett pedagógiai tevékenysége révén sokan ismerik.

Jelenleg tizenkettedik könyvén dolgozik

Csata Ambrus 1937-ben született Csomafalván tizenegy gyermekes család nyolcadik gyerekeként – kezdte a könyvtár igazgatónője az író életrajzának fontosabb mozzanatainak bemutatását. Megjegyezte: nem kis küzdelem árán ért el szép eredményeket. Szülőfalujában elkezdett tanulmányait a gyergyószentmiklósi Gimnáziumban, majd Bukarestben orosz–magyar szakon folytatta. Kultúraszolgálata innen kezdődik. Majd a Gyergyói-medence több általános és középiskolájában tanított. 1997-ben vonult nyugdíjba, azóta pedagógiai, nevelői, információterjesztő feladatát könyvek írásában valósítja meg. A hat-, illetve nyolcnyelvű szótárak megírásával a román szótárkiadás történetében is jelentős változást hozott újszerű szakmai fogások alkalmazása révén. Jelenleg tizenkettedik könyvén dolgozik a nyugdíjas tanár, író.

Marosparti álmok

Selyem Antónia magyar–német szakos tanárnő mutatta be a két új könyvet, részletek idézésével adott ízelítőt. Elmondta: Csata Ambrus a Marosparti álmok című kötetében saját életrajzából vett mozzanatokkal fűszerezi írását, amelyben érdekes dolgokat mesél el a 60-as évek tanügyi helyzetéről. „Akkor nem volt egyszerű megmaradni embernek, tanárnak, helyt állni úgy, ahogy kellett. Abban az embert próbáló időszakban nem volt könnyű megőrizni a családot, az egységét megtartani” – hangsúlyozta a tanárnő.

A másik színdarab egy humoros, de ugyanakkor sírásra is késztető történet. Három fő története ellentétre épül, jelzi, hogy mindegyik sors egy külön világ és mégis valahol találkoznak. Érdekes az is, hogy férfiként hogyan próbálta magát az író a nők lelki világába belehelyezni, női szemmel látni a világot. Segített neki az is, hogy a családjában több nő van – tette hozzá.

Az ördögök bennünk vannak

Az ördög az emberek fogalomkészletében mindig a rosszat, a gonoszat, a bűnre csábítót jelenti. Ezt fokozzák a könyvben lévő, az író unokája által készített ördögfigurák. Az ördögök igazából bennünk vannak, mindenkinek az egyénisége dönti el, hogy mennyire jutnak szóhoz – jegyezte meg Selyem Antónia.

Az író azzal indokolta az alvilággal, negatív dolgokkal való foglalkozását, hogy a történelemben Dante poklánál nincs kegyetlenebb, de ugyanakkor igazságosabb leírás. Szerinte az irodalom szerepe az oktatás is, hisz nem csak a papok, tanítók feladata ez. Megjegyezte, nem ő találta ki a könyvekben leírtakat, csupán próbálta megragadni az igazságot. Mint mondta 2–3 családból formált egyet a könyvében, egy évig tanulmányozta kedvenc íróját, Gogolt. Volt tanár, tolmács, könyvtárigazgató, tanfelügyelő. Az írásra csak most, nyugdíjas korában került ideje. Csata Ambrus kérésére a résztvevőkkel egy közvetlen párbeszéd alakult ki a könyvbemutató végén.