A vártnál kevesebben pályáztak a vidékfejlesztési kiírásokon

Az országban a 2007-2013-as vidékfejlesztési alapok több mint 90 százalékát lehívták december végéig, ezzel szemben a 2014-2020-as Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) 2015-ben induló kiírásaira pályázók száma jelentősen elmaradt a várakozásoktól. Tánczos Barna csíki szenátor korábban ezt azzal magyarázta, hogy a tavalyi kiírások nagyon sok olyan megkötést, feltételt tartalmaztak, amelyek elbátortalanították a gazdákat. Így nagyon kevesen éltek a pályázati lehetőségekkel, akik pedig megpróbálták, azokat olyan, utólag elfogadott szabályok szerint bírálták el a minisztériumban, amelynek eredményeként nagyon sokukat visszautasították. Továbbá az okok közé sorolta azt is, hogy nem voltak időben közzétéve a belső eljárási, elbírálási procedúrák, amelyek hiányában sokan be sem nyújtották pályázatukat.

Érdeklődésünkre a politikus elmondta, ha az előző időszak első évét tekintjük, akkor valamivel jobbak a mutatók, hiszen 2007-ben biztosan nem volt a tavalyihoz hasonló mértékű a leadott pályázatok száma. Hozzátette, már csak azért sem, mert az előző időszak első évében nem jelent meg annyi kiírás, mint tavaly. „Hét év tapasztalat után tavaly sokkal nagyobbak voltak az elvárások, mint korábban. Amíg 2007-ben még lehetett mentség az, hogy az embereknek nincs tapasztalata, nem ismerik a rendszert, azzal szemben 2015-ben ez nem lehetett kifogás. Ennek tükrében a tavalyi egy nagyon gyenge eredmény” – mutatott rá.

Az országos vidékfejlesztési program honlapján közzétett december 31-ei adatokból kiderül: országos szinten a múlt év végéig 7656 pályázati csomagot adtak le, ebből 1844-et (24 százalékát) hagytak jóvá, és eddig mindössze 157 esetében (2 százalék) kötöttek szerződést is. Amennyiben a jóváhagyott projektek mindegyikére szerződést is kötnek, 143,1 millió eurót fordíthatnak fejlesztésekre az eddig sikeresen pályázók. Ezek mellett egy átmeneti intézkedés révén elérték, hogy az új program pénzeiből finanszírozzák azt az1581 pályázatot, amelyeket nem sikerült az előző, 2015-ig meghosszabbított időszak alatt befejezni.

Élen a mezőgazdasági pályázatok

A tavalyi adatok szerint legnépszerűbbnek a 6.1-es kiírás, a fiatal gazdák eszközvásárlásának támogatása bizonyult, erre országos szinten 2874 ügycsomót adtak le, ebből 1388-at hagytak jóvá – 58,6 millió euró értékben –, 130-at pedig le is szerződtek. Emellett 92 előző finanszírozási időszakban elindított projekt is megvalósulhat az új időszakban. A második legnépszerűbb kiírás a 6.3-as, amelyekre kisgazdaságok pályázhattak fejlesztésük érdekében: a leadott 1254 pályázatból mindössze 13 felelt meg az elvárásoknak – 195 ezer euró értékben –, azonban még egyikre sem kötöttek szerződést. Ugyanakkor az előző időszakból 1344 kisgazdaságok fejlesztését célzó pályázatot fejezhetnek be az érintettek. A 4.1-es kiírás révén a farmok fejlesztésére pályázhatnak a gazdálkodók, ezzel a lehetőséggel tavaly 668-an éltek, ebből 262 ügycsomót – 80,5 millió euró értékben – fogadtak el, emellett pedig az előző időszakból további 4 pályázat folytathatóvá vált.

A 118-an pályáztak a 4.3-as kiírás egyikére (agrár- és erdőgazdaság fejlesztésére, modernizálására és alkalmazkodási képességeik növelésére), 80 pályázati csomagot tettek le a 4.2-es alintézkedésre (agrártermékek feldolgozására és marketingjére), 6-ot pedig a 4.2a jelzésű kiírásra (gyümölcsök feldolgozására és marketingjére). Utóbbiakból még egyetlen pályázatot sem hagytak jóvá. A 65, gyümölcsösök fejlesztésére (4.1a) leadott pályázatból mindössze egyet fogadtak el,

Ezer pályázati csomagot adtak le a 6.2-es, vidéki, nem agrár jellegű tevékenységek létrehozását támogató kiírásra, ebből mindössze hármat hagytak jóvá – 170 ezer euró értékben. Szintén a nem mezőgazdasági jellegű beruházásokat, fejlesztéseket szolgálja a 6.4-es kiírás, amelyre 502-en tettek le pályázatot, ebből pedig mindössze 2 hagytak jóvá – 350 ezer euró értékben. Mindezek mellett 685-en pályáztak a 7.2-es kiírás egyikére (vidéki alapinfrastruktúrák létrehozására és modernizálására), 224-en a 7.6-os alintézkedésre (kulturális örökségek védelmét szolgáló beruházásokra), ez utóbbiak közül mindeddig egyet sem hagytak jóvá. Míg a helyi fejlesztési stratégiák előkészítő támogatására leadott 180 ügycsomóból 175-öt elfogadtak, 27 esetében pedig a szerződéskötés is megtörtént tavaly.  

Felgyorsított ügyintézés

Tánczos rámutatott, a végleges jóváhagyás követően meg kell történjen a szerződéskötés is, ennek értelmében akkor reálisak a fent felsorolt elfogadott pályázati számok, ha 1-2 hónapon belül a szerződött pályázatok is elérik azokat az értékeket. Az új kiírási rendszerben ugyanis a jóváhagyás után legtöbb öt nap alatt a pályázónak be kell nyújtania egy bizonyos dokumentumcsomót, az azt követő harminc napban pedig szerződni is kell. „Ha hónapokkal később is nagy a különbség az elfogadott és szerződött pályázatok között, az azért lehet, mert a pályázatot benyújtó nem tudta a szerződéskötéshez szükséges feltételeket teljesíteni. Ha a gazda öt nap alatt nem tudja előteremteni a szükséges iratokat, és lejár a határidő, olyan mintha nem is nyert volna a pályázata” – magyarázta.

Az új pályázati időszak a korábbihoz képest éppen abban más, hogy a leadott pályázatokat – a pontozási rendszerben – szinte azonnal kiértékelik, és ha megfelelő nagyságú a pontszáma, akkor egy hónap letelte után szerződést is kötnek a pályázóval. „Erre volt kitalálva a minőségi ponthatár, amely havonta csökkent, de amennyiben a pályázat értéke ezen ponthatár fölött volt, akkor azonnal meg kellett volna kötni a szerződést, és indulhatott volna a kivitelezés. Ez azonban sajnos nem így működött 2015-ben – ezt látom én a múlt év legnagyobb hiányosságának” – részletezte a politikus. Megjegyezte azt is, hogy még mindig vannak olyan – irodákban megfogalmazott – feltételek a kiírásokban, amelyeknek szinte semmi köze nincs a realitáshoz, emiatt nem teljesíthetők. Reméli azonban, hogy az elmúlt napokban, hetekben folytatott tárgyalások meghozzák az eredményüket, és változnak majd az alig teljesíthető feltételek.