A nemzeti park tevékenysége számokban

Tavaly a nemzeti park összesen 26 engedélyt bocsátott ki olyan tevékenységek elvégzésére, amelyek a nemzeti park területén zajlottak és engedélykötelesek voltak – kezdte beszámolóját Hegyi Barna. Elmondta, annak ellenére, hogy nem foglalkoznak idegenvezetéssel, kérésre el szokták vállalni, amire volt is igény: tavaly 16, leginkább külföldiekből álló csoportot kalauzoltak a park területén. A 2011-es év során a meglévő, összesen 92 kilométeres hosszúságot felölelő 18 turistaösvényt folyamatosan takarították, amelyben 185 önkéntes is a segítségükre volt. Jelenleg a park területén 16 eligazító tábla van, amelyeket 2005-től mostanig állítottak fel különböző pályázatok segítségével, ezt a jövőben is folytatják. Tavaly összesen 316 alkalommal őrjáratoztak a hegyi csendőrséggel, a nemzeti park területén illetékes erdészettel, illetve a környezetvédelmi hivatallal közösen. A folyamatos ellenőrzéseknek nyáron az úgymond „vandál turizmus” megelőzésében van fontos szerepük, amikor az arra kirándulók tüzet gyújtanak a Gyilkos-tó mellett, illetve szemetelnek. Ezenkívül szokták ellenőrizni azokat területek, ahol gyakori a falopás vagy vadorzás – magyarázta az igazgató. Ugyancsak tavaly 160 növény-, állatfaj-felmérést készítettek, zergeszámolást, amely révén felmérték a populációt. Tavalyi tevékenységként még megemlítette a 2000 szórólap nyomtatását, valamint hogy közel 400 gyereknek tartottal környezetnevelési tevékenységeket olyan civil szervezetekkel közösen, mint az Amőba Alapítvány vagy a Zöld Székelyföld Egyesület.

Törvény tiltja a Gyilkos-tavon történő horgászatot

Hegyi Barna elmondta, a törvények szerint nem lehet horgászni a Gyilkos-tó vizén. Ugyanakkor volt egy olyan felvetés, hogy régebb jelentős mennyiségű csukát telepítettek a tóba, ami mostanra annyira elszaporodott, hogy kipusztította a halfaunát. Ennek megoldásaként egy környezeti rehabilitációt tervezett a nemzeti park, azáltal, hogy kihalásszák a csukákat. Ehhez egy tanulmány elkészítésére volt szükség, amely elvégzésére a hatástanulmányt készítő szakemberek próbahalászatot hajtottak végre, vízminőség vizsgálatot végeztek, amelynek eredményeként megállapították: a tó minősége a feltöltődés következtében annyira elromlott, hogy az őshonos halfajok száma mindenképpen csökkent volna. Így a szennyezett vizet jobban bíró halfajok élték túl – tudtuk meg a park igazgatójától. A szakemberek szerint csak akkor történhet ilyenfajta drasztikus lehalászás, környezeti rehabilitáció, amikor az üledék nagy részét kitakarították.

Két hatástanulmányt is elvégeztettek tavaly, amely során azt vizsgálták: milyen hatással van a csónakázás, valamint a turizmus a Gyilkos-tóra. Egy vásárhelyi, környezethatás-tanulmányokat végző cég szakemberei a vizsgálatok elvégzése után azt javasolták, hogy azon a lezárt területen folytassák a csónakázást, ahol eddig is történt, ugyanakkor 20 csónaknál több nem legyen egyszerre a tó vízén.

Hegyi Barna beszámolt arról is, hogy tavaly összesen 6 pályázatot tettek le, amelyben direkt érintettek vagy partnerek voltak. Elmondta: a két kisebb, a környezeti neveléssel kapcsolatos pályázatukat már lebonyolították, három uniós pályázatuk pedig elbírálásra vár. A megyei tanáccsal közösen leadott pályázatukról két hete született pozitív döntés. Ennek értéke 500 ezer euró, amiből felmérik az élőhelyeket, egy 26 kilométeres tanösvényt alakítanak ki. Ezenkívül járműveket, felszerelést vásárolnak, képzéseket biztosítanak az alkalmazottaknak. Három éves lefolyású pályázatról van szó, a hónap végéig írják alá a szerződéseket, viszont az érdemi munka csak jövő tavasszal kezdődik el, addig a közbeszerzéseket intézik el – tudtuk meg az igazgatótól.

Az elbírálásra váró pályázat egyike a leromlott legelők rehabilitációjára vonatkozik, valamint egy másik ökovédjegy bevezetésére. Utóbbi a nemzeti park övezetében folyó természetbarát tevékenységeket ellátná jelzéssel, ami bizonyítaná, hogy környezetvédelmi szempontból hasznos.

A Gyilkos-tó nincs a város tulajdonában

Hegyi Barna kifejtette véleményét azzal kapcsolatban, hogy a helyi hivatal szeretné átvenni a Gyilkos-tón való csónakáztatást. Szerinte nem tisztességes bért kérni egy olyan tevékenységéért, ami olyan területen zajlik, ami nincs az ő birtokában. Hangsúlyozta: a Gyilkos-tó sosem volt a város tulajdonában, a tó első hivatalos papírjai az \'50-es években jelentek meg, ami szerint mint állami erdészeti parcella volt számon tartva. A város használja, de nem került a tulajdonába. Az állami erdészet tulajdona, és mióta megszűnt a gyergyói, a tölgyesi erdészet adminisztrációjában szerepel. A tó vizéért pedig a vízügy felel. Kifejtette: a nemzeti park természetvédelmi szempontból kezeli.