
Így is, úgy is ráfizetés? Úgy tűnik, anyagilag nincs jó megoldás a választások összevonásával kapcsolatban
Fotó: Veres Nándor
Az RMDSZ elnöke szerint alkotmányjogi szempontból nincs akadálya az európai parlamenti és az önkormányzati választások összevonásának, de meg kell nézni a politikai célszerűséget is. „E tekintetben pró és kontra érvek egyaránt vannak.”
2024. február 02., 10:132024. február 02., 10:13
Kelemen Hunor az Europa FM rádiónak nyilatkozva csütörtökön elmondta, a két választás összevonásához módosítani kell a közigazgatási törvényt és az önkormányzati választásokat szabályozó törvényt. Hozzátette, hogy alkotmányjogi szempontból kivitelezhetőnek tartja a kezdeményezést.
„Nem változtatod meg a teljes rendszert, csak lehetővé teszed, hogy a jelenlegi törvényben előírtnál később tegyék le a hivatali esküt a megválasztottak. Nem lesz egy fordulóból kettő,
– idéz az Agerpres hírügynökség abból az interjúból, amit az RMDSZ elnöke az Europa FM rádiónak adott.
Az alkotmányossági és a törvényességi szemponton túlmenően azonban Kelemen szerint meg kell vizsgálni a választások összevonásának politikai célszerűségét is. „E tekintetben pró és kontra érvek egyaránt vannak” – vélekedett. Utóbbiak közül kiemelte, hogy
Ez szerinte feldühítené a szavazókat a parlamenti és az államelnöki választások előtt, és a helyi koalíciók létrehozását is nehezítené.
Az RMDSZ elnöke ugyanakkor kiemelte, hogy a két választás összevonása fékezné a szélsőjobboldali erők előretörését, aminek közép- és hosszú távon jótékony hatása lenne a demokrácia állapotára.
2020-ban őszre halasztották a koronavírus-járvány miatt a helyhatósági választásokat, így az akkor megválasztott vezetők mandátuma is ősszel jár le. Ha előrehoznák az önkormányzati választásokat, abba a paradox helyzetbe kerülnénk, hogy lenne egy megválasztott polgármesterünk, aki még nem tette le az esküt, és lenne egy hivatalban lévő polgármesterünk, akinek őszig kitart a mandátuma. Ha ez a két személy egy és ugyanaz, nincs probléma, de gondoljunk bele, mi lenne, ha egymás – politikai – ellenfeleiről van szó...
Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben, hozzávetőleg egy éven belül teljesen működőképes lesz a védelmi rendszer – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
A képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén felolvasták az Állítsuk meg a gazdaság lerombolását, a lakosság elszegényítését és az állami vagyon kiárusítását célzó Bolojan-tervet! című bizalmatlansági indítványt.
Kelemen Hunor szerint egy életképes alternatívát is fel kellene mutatniuk azoknak, akik meg akarják buktatni a kormányt.
A felszerelt sótalanító berendezések folyamatosan működnek, hiszen a Kis-Küküllő vize most is több sót tartalmaz, mint kellene. Az Aquaserv igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy fel vannak készülve a Korond-patak esetleges áradására.
A Hargita Megyei Törvényszék első fokon húsz év letöltendő szabadságvesztésre ítélte P. Zoltánt, aki a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván tavaly elkövetett emberölés miatt került a vádlottak padjára. Az ítélet nem jogerős.
Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy Zakariás Zoltán képviselő kétszer is az RMDSZ támogatásával jutott be a parlamentbe, most pedig „gondolt egyet”, és most független akar lenni.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4-9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára.
Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint nem véletlen, hogy a kormányválság „éppen most robban ki, amikor a katonák, rendőrök, titkosszolgálatok előjogai kerülnének terítékre”. A Bolojan-kormányról május 5-én szavaznak a parlamentben.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke, Ciprian Ciucu szerint Romániában nincs törésvonal az európai elkötelezettségű erők táborában, hanem egy privilégiumait őrző „korrupt rendszer” és egy reformpárti irányzat áll szemben egymással.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerdán bejelentette, hogy valamennyi államtitkári, államtitkárhelyettesi, prefektusi és alprefektusi tisztséget betöltő politikusa benyújtotta lemondását – írja az Agerpres.
szóljon hozzá!