
Nehéz helyzetben van napjainkban az orvostársadalom – és nem csak –, az egészségügyi rendszer inog, kilátástalan a helyzet, ki teheti, elvándorol. Mindezek ellenére még mindig vannak olyan emberek, akik e mostoha körülmények dacára is hivatástudattal végzik dolgukat, derűsek, optimisták. Mert ha nem lenének ilyenek, nem tudnának gyógyítani. És gyógyítaniuk kell, mert szükségünk van rájuk.
2010. november 03., 16:262010. november 03., 16:26
2010. november 03., 16:422010. november 03., 16:42
Ilyen ember dr. Gagyi Lídia, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház tüdőgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa. Évek óta több orvos munkáját végzi, rengeteget ügyeletezik, munkahelye meghatározza az életformáját, és bár néha bosszankodik, nap mint nap szeretettel végzi feladatát.
– Mi ad erőt a mindennapi küzdelemhez, hogy a mindannyiunk által ismert körülmények között dolgozzon, gyógyítson, tisztességgel helytálljon?
– A kollégák nyugdíjba vagy külföldre mennek. Az utóbbi egy év és két hónap során, a napokban a harmadik kolléga távozik a tüdőosztályról/tüdőgondozóból. A nyolcvanas évek végén is nagyon sok eltávozó kollégámnak volt az a véleménye, hogy itthon csak a fanatikusok és a hülyék maradtak, aztán úgy tűnt, hogy a kilencvenes években átértékelődik az itthon maradottak megítélése, erre kiderült, hogy 2010-ben már megint ugyanebbe a kategóriába sorolják be őket. Az idősek kilépnek ebből a rendszerből, mert elegük van, a fiatalok viszont egy nagyon hosszú, kemény, időt, energiát és anyagi befektetést igénylő egyetem és szakosodás után, nem tudnak megélni a kapott minimális pénzből. Ugyanakkor tény: kénytelenek vagyunk szembesülni azzal is, hogy a társadalomban nem becsülnek meg. Nagyon kellemetlen, hogy az országos szintű médiában lejárató hírek jelennek meg. Ötvenöt évesen nincs identitászavarom, ezt a szakot én választottam, tudom, hogy mit csinálok és hogyan, elfogadom magam. Szakorvosként tudom, hogy mi történik akkor, ha bedobom a törülközőt és kilépek, persze, ez lenne a legegyszerűbb, de hogy nem szállok ki, az talán azért is van, mert tudom, mi lesz a következménye.
A dr. Gagyi Lídiával készült interjút a Csíki Hírlap november 4-i számának Hölgysarok oldalán olvashatják el.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.