Forradalmárok voltak-e a papok 1848-ban?

Harc az 1848-as forradalomban. Thar Mór festménye •  Fotó: Wikipédia/Than Mór festménye

Harc az 1848-as forradalomban. Thar Mór festménye

Fotó: Wikipédia/Than Mór festménye

Bár sok egyházi levéltári irat megsemmisült, és a kommunista történetírás is úgy mutatta be az erdélyi egyházkerületeket és papokat, mint akik inkább forradalomellenesek voltak 1848–49-ben, Tamási Zsolt egyháztörténész 23 évnyi kutatómunkája alapján állítja, nagyon is forradalompártiak voltak az erdélyi papok, felekezettől függetlenül. A témáról tavaly cikkeztünk a Székelyhon napilap Hit-vallás kiadványában.

Szász Cs. Emese

2023. március 12., 19:002023. március 12., 19:00

Azért is nem tudunk sokat a katolikus egyház forradalmi tevékenységéről – mondja Tamási Zsolt történész –, mert az egyház nem dobta oda őket a szabadságharc utáni császári megtorlásnak: az 1849-ben hercegprímássá kinevezett Scitovszky János úgy döntött, hogy azok a papok, akik fegyvert fogtak a szabadságharcban, egyházi bűntettet követtek el, és nem polgári vagy pláne katonai, hanem egyházi bíróságon kell felelniük érte. „Ennek az eredménye pedig az volt, hogy

Idézet
azokat a forradalmár papokat, akiket elkaptak még a fegyverletétel környékén, többnyire kötél általi halálra ítélték,

akiket pedig sikerült az egyházi büntetéssel kivonni a világi bíróságok alól, azok megúszták azzal, hogy két hétig elvonultak egy kolostorba, böjtöltek, imádkoztak, s ezzel levezekelték a forradalmi tevékenységet” – magyarázza a történész.

Rámutat, mivel az osztrák nyomozó hatóságoknak joguk volt betekinteni az egyházi nyomozati anyagokba, sok dokumentumot szó szerint megsemmisítettek, eltüntettek, ezért a végleges osztrák nyomozati anyagban viszonylag kevés pap elítéléséről van szó. Emellett a forradalom századik évfordulója a kommunizmusra esett, és akkor is forradalomellenesnek mutatták be az egyházat: csak nagyon kevés alsó papot, kisebb beosztású káplánt emeltek ki forradalmárként. „Miközben

Idézet
csak Csíkszéken, amikor megérkezett az elfogatóparancs a forradalmi vezetők ellen, az első tizenkét elfogottból nyolc pap volt”

– mondja Tamási Zsolt, hozzátéve, innen is látszik, hogy sokkal aktívabb volt az egyházak szerepe a forradalomban, mint ahogy azt a szakirodalom tudja, csak teljes mértékben hiányzott az adatok feldolgozása.

Lelkesítettek, fegyvert ragadtak

A papoknak azért is volt ilyen fontos szerepük akkoriban, mert amikor a forradalmi lelkesítés bármelyik formájára szükség volt – sorozás, nemzetőrség, honvédség, keresztes hadjárat –, a településeken az egyedüli írástudó, aki tudta ezt a néppel közölni, a pap volt. Jól látszik az is, hogy nem volt mindegy, hogy a pap csak felolvasta szárazon a szöveget, vagy megmagyarázta a híveknek és lelkesítette őket, mert ez megmutatkozott abban, hogy miként vettek részt a forradalomban.

Idézet
Ahol a papnak forradalmi elkötelezettsége volt, azokból a falvakból tömegesen mentek a harcokba, részt vettek a szabadságharcban, ahol azonban a pap nem ezzel foglalkozott, ott a mozgósítás is csekély maradt. De voltak falvak, amelyek egyszerűen pap nélkül maradtak, mert a papok elmentek nemzetőrnek”

– mondja a történész. Hozzáteszi, amikor Haynau kiadta, hogy kiket kell elfogni, számonkérni, bíróság elé állítani, külön kategóriaként szerepeltek az egyháziak, akik a szószékről ezeket a hirdetményeket felolvasták, a forradalomban való részvételre lelkesítettek, akik a trónfosztás után ünnepi szentmiséket celebráltak, akik a prédikációjukban Kossuthot vagy a magyar kormányt dicsőítették, vagy akik „elfelejtettek misét mondani Ferencz József születésnapján”. Nyugat-Magyarországon a papok meg is elégelték egy idő után, hogy a szószéket politikai célokra használják, mert egyrészt jöttek az osztrák részről azzal, hogy mit kell kihirdetni, aztán jött a forradalmi kormány is, s adott esetben el is tették láb alól a papot, mert az az osztrákoknak is engedelmeskedett.

1848-as egyházi jegyzőkönyv •  Fotó: Tamási Zsolt Galéria

1848-as egyházi jegyzőkönyv

Fotó: Tamási Zsolt

Tamási Zsolt rámutat, Székelyföldön alapvetően mindenki mozgósított, adatok vannak arról is, hogy az agyagfalvi nemzetgyűlésen is elöl vonult a gyergyói és alcsíki esperes.

Idézet
Gyakorlatilag Székelyföldön a motorja volt a forradalomnak az, amit az egyháziak tettek, felekezettől függetlenül. A rétyi református lelkész volt például, aki megakadályozta, hogy kivigyék a fegyvereket Uzonból.”

Ahol nem érhető tetten forradalmi tevékenység, az Erdélyi Érchegység volt például, ahol az etnikai konfliktusok polgárháborús körülményeket teremtettek, miután Avram Iancuék felfegyverezték a mócokat. Ebben a térségben a papság nem a mozgósításra, hanem a túlélésre játszott, a híveket próbálta menteni. „A forradalmi lelkesítés az elején mindenütt megtörtént,

Idézet
de amikor jönnek az áldozatok, akkor az emberek a túlélésre játszanak, akkor felmerült, hogy az ember jó polgárként vagy jó papként tevékenykedik.

Hogy inkább próbálja visszafogni vagy lelkesíteni a híveket” – hangsúlyozza Tamási, aki szerint a karakteresebb papoknak sikerült is eredményesebben megvédeni híveiket.

Tamási Zsolt 23 éves kutatómunkája alapján állítja, hogy sokkal szorosabb volt az egyházak kapcsolata a forradalommal, mint ahogy azt a szakirodalom állítja, és nem csak az alsópapság részéről.

„A forradalom idején a püspöki körlevelekben is a szabadság, egyenlőség, testvériség jegyében köszöntik a változásokat, leírják, hogy először a kereszténység volt, amelyik ebben a szellemiségben civilizálta az egész világot. Olyan jelzőket használnak, hogy egyértelmű, hogy támogatják az átalakulást. Az más kérdés, hogy az átalakulás első szakaszában még nem merült fel az uralkodó szerepköre az új rendszerben. De hát az elején mindenki úgy gondolta, hogy a Monarchia marad és az uralkodóval együtt kell működni. Kossuth Lajosék sem akartak trónfosztást ’48-ban. Az elején az uralkodóhoz való hűség párhuzamosan történik a forradalmi kormány iránti lojalitás kinyilvánításával. A törés akkor lesz, amikor Ferencz József váltja Ferdinándot, akkor lesz a kérdés, hogy akkor most inkább magyar forradalmi kormány vagy az uralkodó iránti hűség legyen a mérvadó. ’49 elejétől érződik, hogy inkább jobbra vagy balra, de alapvetően inkább a forradalom mellé állnak: vannak püspökök, akiket be is börtönöznek emiatt” – fejti ki a szakember.

Egyszerűen kiollózták a jegyzőkönyvekből azokat a részeket, amelyek kompromittálhatták volna a klerikusokat •  Fotó: Tamási Zsolt Galéria

Egyszerűen kiollózták a jegyzőkönyvekből azokat a részeket, amelyek kompromittálhatták volna a klerikusokat

Fotó: Tamási Zsolt

Radikális változásokat akartak az egyházban is

A székelyföldi alsópapság a mozgósítás mellett elkezdte szervezni az egyházmegyei zsinatot. A katolikus klérusnak azért kellett összeülnie, mert az áprilisi törvények kimondták a vallásfelekezetek egyenlőségét, ezzel megszűnt a katolikus vallás államvallás jellege. A megváltozott helyzetben kellett volna az egyháznak is egy megújulási folyamaton átmennie.

Az államról levált egyház nemzeti zsinaton kívánta kidolgozni az érdekvédelem formáit, de addig is, amíg a felsőpapság megtartja a nemzeti zsinatot, előkészületként az erdélyi megyés püspök meghirdette az egyházmegyei zsinatot.

„Jellemző módon mindenütt nagyon radikális javaslatok jöttek a zsinatra vonatkozóan, a papság úgy gondolta, hogy ha váltunk, akkor váltsunk radikálisan: anyanyelvi liturgiát szerettek volna, világi ruha használatát, vagyis hogy civilben is ki tudjanak menni, de sok helyen megjelenik a nőtlenség eltörlése is. Itt nem feltétlenül arról van szó, hogy ki akartak rúgni a papok a hámból, hanem van egy ilyen demokratizáló törekvés, hogy nagyobb rálátásuk legyen mindenre, hogy miként neveznek ki egy esperest, hogyan választódik meg a püspök, kik lesznek annak közvetlen munkatársai, nyugdíjalapot akarnak.

Idézet
Nagyon sok olyan javaslat van, ami reális lelkipásztori tapasztalatból származik, és jó száz év múlva kezd ténylegesen is érvénybe lépni. Nem lázadó hangulat ez, csak mindenki úgy érzi, hogy most lehetőség van valamit tenni”

– magyarázza a történész.

Zsillettel kivágott részletek. Bizonyíték lett volna •  Fotó: Tamási Zsolt Galéria

Zsillettel kivágott részletek. Bizonyíték lett volna

Fotó: Tamási Zsolt

Tamási Zsolt kiemel egy egészen érdekes egyházi sajátosságot is: az egyházmegyei zsinat utólagos megítélésében fontos szerepe volt annak, hogy utólag Róma minden 1848-as zsinati javaslatot elutasított Horváth Mihály 1849-re tervezett nemzeti zsinati terve miatt.

Horváth Mihály kinevezett csanádi püspök, aki Kossuth kormányában vallás- és közoktatási miniszter volt, 1849 augusztusára nemzeti közgyűlést hirdetett meg, hogy kimondják a magyar katolikus egyház teljes függetlenségét.

„Szinte egy anglikán reformot kezdeményezett, össze is hívott egy közgyűlést, amelyiknek ez lett volna a célja többek közt. S amikor ez a szervezkedés elkezdődött, a nuncius jelentette, hogy mi volt Magyarországon, mire a pápa állítólag azt mondta, hogy »boldogabb időkre« kell halasztani a zsinatokat, s az 1870-es évekig nem is lehetett zsinatot tartani, mert Róma ezt az anglikán szakadáshoz hasonlónak minősítve egyértelműen elítélte mindazt, ami hozzájárulhatott volna ehhez a zsinathoz.”

„Kiollózott” önvédelem

A megtorlásokkal kapcsolatban Tamási Zsolt hangsúlyozza:

az 1848–49-es forradalom leverését követően a katolikus egyházvezetés önvédelemből igyekezett minimalizálni a papság aktív részvételét, hogy a számonkérés alól őket mentesíthesse.

De azt tudni lehet, hogy a Magyar Honvédségben a szabadságharc idején száz tábori lelkész volt, de emellett hatszáznál is több fegyvert fogó papnövendékről vagy már felszentelt papról tudnak. Az osztrák politikusok nehezményezték is, hogy az udvarhoz legtöbb szállal kötődő katolikus egyháziak tömegesen vállaltak szerepet a szabadságharcban. Tamási Zsolt szerint a szabadságharc leverése után azoknál, akiket első körben elfogtak, nehéz volt megakadályozni a szigorú büntetést, de aztán fokozatosan módosultak a büntetések Erdély esetében.

Először kötél általi halálra ítéltek sok papot, amit aztán átalakítottak életfogytig tartó, nehéz vasban töltött sáncfogságra, aztán lett belőle 15 év sáncfogság, majd az ötvenes években elkezdődtek az amnesztiák, és kezdték szabadon engedni őket.

„A magyarországi papok rosszabbul jártak, ott Haynau irányította a megtorlásokat, akit a magyar történelem véres kezű hóhérként emleget, ott voltak kivégzések is. Nálunk kivégzés nem volt, egy haláleset volt, Andrássy Antal, aki attól tartva, hogy halálra fogják ítélni, mert annyira mélyen benne volt a forradalmi szervezkedésben, öngyilkosságba menekült. De

Idézet
az egyháziak egyötödét tették ki a teljes megtorlásban érintett személyeknek. Ez is mutatja, mennyire benne volt az egyház”

– hangsúlyozza Tamási. A történész rámutat, az egész 48-as egyházi szerepvállalást azért olyan nehéz kutatni, mert az egyházi vizsgálatokon, amit lehetett, eltüntettek, mielőtt még az osztrákok látták volna. Vaskos iktatókönyvekből hiányoznak akár teljes részek is. „A legsajátosabb megoldást a csanádi egyházmegye találta ki:

Idézet
egyszerűen kiollózták a jegyzőkönyvekből azokat a részeket, amelyek kompromittálhatták volna a klerikusokat. De van, ahol zsilettel csak bizonyos oldalrészeket vágtak ki, amelyek terhelők lettek volna az egyházi személyekre nézve”

– mutat rá az egyháztörténész.

A világosi fegyverletétel festményen. Ezután jöttek az elfogatóparancsok az egyháziak ellen is •  Fotó: Forrás: Wikipedia Galéria

A világosi fegyverletétel festményen. Ezután jöttek az elfogatóparancsok az egyháziak ellen is

Fotó: Forrás: Wikipedia

Hasonló megoldás volt, hogy a legtöbb egyházmegyei levéltárban alig maradt irat a világi hatóságokkal folytatott levelezésből, mivel a forradalmi kormánnyal fennállt kapcsolat nyomait lehetőleg eltüntették, a császári hatóságokkal fenntartott kapcsolatról pedig nem volt érdemi megőrizni való.

Székelyhon retró
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 20., péntek

Grindeanu szerint várhatóan kedden vagy szerdán alakulhat meg az új kormány

Sorin Grindeanu pénteken bejelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) szombaton dönt a kormányzati részvételről, és vasárnap a miniszterjelöltjeiről.

Grindeanu szerint várhatóan kedden vagy szerdán alakulhat meg az új kormány
2025. június 20., péntek

Vízibiciklizés közben belefulladt a Kolibica-tóba egy 57 éves férfi

Belefúlt pénteken egy 57 éves besztercei férfi a Kolibica-tóba, miután beleesett a vízbe egy vízibicikliről – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Vízibiciklizés közben belefulladt a Kolibica-tóba egy 57 éves férfi
2025. június 20., péntek

Kelemen Hunor: az RMDSZ szót és súlyt kér az új kormányban

Az RMDSZ készen áll a tárgyalások folytatására, és szót, illetve súlyt kér az új kormányban, mert a politikai tudására, tapasztalatára, szakmai egyensúlyára egy nehéz időszakban nagy szükség van – közölte pénteken a Facebook-oldalán Kelemen Hunor.

Kelemen Hunor: az RMDSZ szót és súlyt kér az új kormányban
2025. június 20., péntek

Ahol a sós víz gyógyít: megnyílt a Medve-tó strandja

Nem volt igazi strandidő pénteken Szovátán, de ez nem akadályozta meg a vendégeket és helybélieket, hogy elsőként csobbanjanak a Medve-tóban. A város és a fürdőtelep egyaránt megszépült, tárt karokkal várja a turistákat.

Ahol a sós víz gyógyít: megnyílt a Medve-tó strandja
2025. június 20., péntek

Megsérült a házi készítésű petárdától

A rendőrség nyomozni kezdett és házkutatást is tartott, miután a dicsőszentmártoni kórházból jelentették, hogy egy fiatalt petárda okozta sérülésekkel hoztak be.

Megsérült a házi készítésű petárdától
2025. június 20., péntek

Vannak még kérdőjelek a kézdiszentléleki cserbenhagyásos baleset körül

Előzetes letartóztatásba került annak a cserbenhagyásos kézdiszentléleki balesetnek az okozója, akinek áldozatát előző nap véresen, az útmenti árokban találták meg.

Vannak még kérdőjelek a kézdiszentléleki cserbenhagyásos baleset körül
2025. június 20., péntek

Milliókba kerülne az alternatív vízszolgáltatás biztosítása Maros megyében

Legalább két és fél millió euróba kerülne a Kis-Küküllő menti vízüzemek sótalanító berendezéssel való ellátása – tudtuk meg péntek délután, a Maros megyei vészhelyzeti felügyelőség gyűlését követően.

Milliókba kerülne az alternatív vízszolgáltatás biztosítása Maros megyében
2025. június 20., péntek

Egykori egyházi birtokon nyílhat meg az új katolikus óvoda Marosvásárhelyen

Új katolikus óvoda létesülhet Marosvásárhelyen a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja révén, amely mintegy hetven kisgyereknek biztosítana helyet a 2026–2027-es tanévtől.

Egykori egyházi birtokon nyílhat meg az új katolikus óvoda Marosvásárhelyen
2025. június 20., péntek

Hargita Megye Tanácsa is fellebbez a Borboly-per alapfokú ítélete ellen

Ügyvéd fogadásáról döntött pénteki rendkívüli ülésén Hargita Megye Tanácsa, hogy fellebbezhessenek a Borboly-per alapfokú ítélete ellen, amely csak részben adott helyet a megyei önkormányzat követeléseinek.

Hargita Megye Tanácsa is fellebbez a Borboly-per alapfokú ítélete ellen
2025. június 20., péntek

Ilie Bolojant bízza meg kormányalakítással az államfő

Nicușor Dan államfő pénteken bejelentette, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ideiglenes elnökét, Ilie Bolojant bízza meg kormányalakítással.

Ilie Bolojant bízza meg kormányalakítással az államfő