
Füstfelhő a Gázai övezet északi részén egy légitámadás után
Fotó: Hannibal Hanschke/EPA/Agerpres
Izrael újabb bizonyítékokat tett közé az Iszlám Dzsihád felelősségéről a gázai kórház melletti robbanásban.
2023. október 18., 12:332023. október 18., 12:33
2023. október 18., 12:352023. október 18., 12:35
A Gázai övezetben lévő Al-Ahli Baptista Kórházat kedden érte találat. A gázai egészségügyi minisztérium szerint több száz ember vesztette életét, többségükben nők és gyermekek. A palesztinok és az izraeliek egymást hibáztatják a támadásért:
Az izraeli hadsereg szóvivője nyilvánosságra hozott több, terroristák között kedd este, a gázai Al-Ahli kórház melletti robbanás után lehallgatott beszélgetést, amelyekből az derül ki, hogy a Hamász tudott az Iszlám Dzsihád felelősségéről, és szándékosan állította, hogy Izrael bombázta a kórházat – írja az MTI.
A telefonbeszélgetések mellett a robbanás videófelvételei is az izraeli álláspontot látszanak alátámasztani. Nemcsak az izraeli légifelvételeken, hanem az Al-Dzsazíra pánarab hírcsatorna felvételein is látszik, hogy rakéta zuhant a kórházra, amelyet nem a levegőből indítottak.
A szóvivő szerint bizonyító értékűek a kórház környékéről készült légi fényképfelvételek is, amelyek a becsapódás előtt és után készültek.
és az izraeli légicsapások rombolást okoznak a környező épületekben, de ezúttal ez sem történt meg.
Íme egy fontos párbeszéd
„A Hamász tudta, hogy az Iszlám Dzsihád a felelős, ezért kampányt indított” – mondta Daniel Hagari szerda reggel az elfogott telefonbeszélgetések alapján. „Sok sajtóorgánum azonnal továbbadta a Hamász ellenőrizetlen állításait, hazugságait. Szeretnék valamit világossá tenni: nem lehet olyan gyorsan megérteni, hogy mi történt, mint ahogy a Hamász kijelentette, hogy tudja” – tette hozzá a szóvivő.
„– Először látunk rakétát így becsapódni, ezért mondjuk, hogy az Iszlám Dzsihádé volt.
– Micsoda?
– Azt mondják, a Dzsihádé volt.
– A miénk?
– Úgy tűnik!
– Ki mondja?
– Azt mondják a lövedék srapneleiből, hogy ez helyi gyártmány, nem olyan, mint az izraeli rakéták repeszei” – hangzik el a többi között az elfogott hangfelvételeken.
A palesztinok és az arab világ nagy része Izraelt hibáztatta a Hamász állítása nyomán, azt közölték, hogy Izrael mért csapást az egészségügyi intézményre, ahol több százan haltak meg. Izraelt Jordánia, Törökország, Egyiptom, Szaúd-Arábia és mások azonnal elítélték emiatt. A Hamász által vezetett gázai egészségügyi minisztérium kezdetben azt közölte, hogy legalább 500 embert öltek meg, de később ezt a számot 200 és 300 közé módosították.
Izrael csak több óra elteltével, a légierő repülési adatainak elemzése után, illetve a robbanásról készült felvételek tanulmányozását és bizonyítékok gyűjtését követően, a történtek kivizsgálása után jelentette meg álláspontját, miszerint az Iszlám Dzsihád „hibás”, vagyis izraeli településekig el nem jutó, hanem még az övezetben felrobbant rakétája okozta a tragédiát a gázai kórházban.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!