Főépítész: Marosvásárhelyt és Szászrégent is megfelelően vonzóvá kell tenni gazdasági szféra számára

Annak ellenére, hogy 6 évvel ezelőtt komoly vitáink voltak a városvezetéssel, úgy gondolom, hogy a helyhatóság elég sokat fejlődött, nyitottságot tanúsított, és én is hozzá akarok járulni ehhez a fejlődéshez. A civil és a közhivatalnoki tevékenységem nem áll távol egymástól, hiszen az unDAverde-nél a közterek helyzetével foglalkozunk, a nemzetközi urbanisztikai elvekhez való hozzáférést könnyítjük meg a plusminusmures.wordpress.com platformon. Továbbá a különböző szakterületekhez igyekszünk többletértéket adni olyan koncepciók, elképzelések által, mint a „față de Mureș” – a természeti elemek felhasználása turisztikai, sport és szabadidős tevékenységekre, valamint a „velopoteca” elnevezésű projektünk, amely Szászrégenben kerékpáros turisztikai (cicloturism) útvonalak létrehozását célozza – utóbbi nemrég nyerte el az A6 építészeti biennálé köztéri díját (az A6 Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben és Vâlcea megyék építészeti biennáléja – szerk. megj.)

– Milyen megvalósításokat tudhat maga mögött főépítészként? Milyen vízió, stratégia jellemző a munkásságára, mi vezérli?

– Alig egy hónapja vagyok főépítész, de már korábbról ismertem az intézmény szakmai hiányosságait. Eddigi megvalósításom az urbanisztikai adatbank alapjainak létrehozása: ez egy geoinformatikai rendszer, amelynek a lakosság, a döntéshozók és a köztisztviselők tájékoztatása szempontjából van fontos szerepe. Társadalmi hatásainak érzékelése időigényes, viszont a rendszer kialakítására 0 lejt költöttünk el, mert egy Open Source (nyílt forráskódú számítógépes program, amely bárki számára ingyenesen elérhető – szerk. megj.) applikációt használtunk, éppúgy, ahogy bizonyos svájci és osztrák intézmények, hatóságok is tesznek. Szászrégennek nagyobb ingatlanbiztonságra van szüksége.

A helyhatóság általános, országos szintű szabályokkal igyekezett megfékezni ezt a helyzetet. Az új PUG kidolgozása az én érkezésem előtt elkezdődött, és még mindig dolgozunk, pontosítunk, fejlesztünk rajta. Jelenleg tehát helyi szabályokat alkotunk, a jobb együttélés, lakhatás, tanulás, munka, sport és kikapcsolódás érdekében.

Úgy tűnik, Románia az egyetlen európai uniós tagország, ahol nincsenek városi telekügyi egyesületek, amelyek a területek hatékony kihasználtságát biztosítják. A lakosság azt hitte, hogy amint a terület beltelekké válik, már lehet is építeni rá. Ez azonban nem így van, mivel a beltelekeltetett területeknek hatékony infrastruktúrára van szükségük, Régenben pedig a beltelek mintegy 40 százaléka éppen azért nem beépíthető, mert az elmúlt 20 évben beltelekeltetett termőföldeket nem tervezték meg építkezésre.

Ennek rendezésére közvetítést javasoltam hivatásos mediátor vagy szakmai egyeztető (és nem a polgármester, hiszen a mediálás szabályai szerint a polgármester az egyik érdekelt fél) segítségével, aki független félként vesz részt a várostervezési nyilvános találkozókon.

Számítok a Szászrégen központi részén lakókra, akik olvassák ezt az újságcikket, hogy tudatosítják, milyen értékek birtokában vannak. Az örökség népszerűsítése prioritásnak számít, ezért a közvagyon és műkincsek védelmére munkacsoportot szeretnék létrehozni. Támogatási programot dolgozunk ki a védett történelmi belvárosban található épülethomlokzatok felújítására.

A természeti örökség, a vízfolyások, a parkok és az erdők értékesítését településrendezési beavatkozásokkal képzelem el, olyanokkal, mint a Malom-csatorna Szederfák (Duzilor) és Szabadság (Libertății) utcák közötti szakasza. A fenntartható, gazdaságos városfejlesztés is fontos célkitűzésünk.

Én a városi sűrítés, a belterjes városfejlesztés mellett foglalok állást, és itt elsősorban azokhoz az ingatlantulajdonosokhoz szólok, akiknek utcára néző házuk és mögötte nagyon-nagyon hosszú kertjük van. Ideálisnak az mutatkozik, hogy a városfejlesztés ezeken a hosszú kertrészeken történjen, az pedig, hogy kinek mekkora kert szükséges vagy elégséges, az életmód és a helyhatósággal való tárgyalás kérdése. Mindezért kommunikációs és urbanisztikai tájékoztató online és offline platformot akarok létrehozni, hogy egyre jobb döntéseket hozhassunk. Az ipari területek esetében a kérések kistermelésekre vonatkoznak, funkcionális keveréket képezve a szolgáltatásokkal, a kereskedelemmel és a szakmai képzéssel. Szeretném lefedni az összes olyan terjeszkedési igényt, amely termelésre vonatkozik és a térségnek, illetve a városi élethez többletértéket jelent. Befolyásolja az emberi viselkedést, következésképpen a városi gazdaságot, ahogy kinéz mindaz, amit építünk, a közteret ugyanis ezer és ezer vonal és felület, anyag, szín és szag alkotja. Úgy gondolom, hogy Szászrégen azoknak lehet megfelelő város, akik az úgynevezett „downshifting” (visszakapcsolási) jelenségnek akarnak részesei lenni: a nagyvárosból visszavonulóké, amelynek városi stressze és természettávolsága negatívan befolyásolja az egészséget és az életminőséget, de segíti a vállalkozói szellemiség kialakulását és a kisközösség megerősítését, hiszen a hatások látványosabbak, mint nagyközösségek esetében.

Tehát a közigazgatás növekedése, fejlődése figyelhető meg. Amennyiben Marosvásárhelyen és Szászrégenben megfigyelik, hogy mi működik és mi nem működik a bevezetett közigazgatási intézkedések közül, elég sokat fejlődhetnének, de a verseny állandóan ott lebeg majd.

Hangsúlyozom: a belváros szomszédságában és nem a belvárosban, hiszen a kollektív parkolás önmagában vonzó a gépkocsiforgalom számára, mi pedig nem kívánjuk a gépkocsiforgalmat a belvárosban. Marosvásárhelynek is megvannak a maga természeti elemei, amelyeket intelligens várostervezéssel értékesíthet, itt a turbinaárkot és a Maros partját említeném. A Somostetőt már most elég jól hasznosították, kiaknázták, de lehet még ennél is jobb, például ha közszállítást vezetnének be az egyéni gépkocsik helyett.