
Azt mindenki tudta, hogy a földek után adót kell fizetni, de hibásan számolták ki, hogy mennyit. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Jogerősen elvesztette Gyergyószárhegy azt a pert, amelynek az lett volna a célja, hogy a földtulajdonosoknak ne kelljen kifizetniük azt a kamatot, amit a korábbi években rosszul kiszámolt területadók miatt rótt ki a számvevőszék. Erről Danguly Ervin polgármester levélben tájékoztatta a község lakóit. Az embereknek tehát fizetniük kell. Gábor László korábbi polgármester szerint a jelenlegi községvezető tehető azért felelőssé, hogy most egyszerre kell fizetniük. Danguly cáfolja ezt.
2018. október 02., 15:322018. október 02., 15:32
Az előzmények még 2006-ra nyúlnak vissza, amikor a törvény rosszul értelmezése miatt a külterületek után kivetendő adót hibásan határozták meg, azaz mindenki kevesebbet kellett fizessen, mint amit a törvény előírt volna. 2016-ban számvevőszéki ellenőrzés állapította meg a tévedést, és ugyanakkor arra utasította az önkormányzatot, hogy visszamenőleg három évre hajtsa fel a területtulajdonosoktól az adókülönbözetet és annak kamatait is.
Az akkor még hivatalban lévő községvezetés lépéseket tett a kirótt összegek felhajtására, de miután a választások lezajlottak, az új tisztségviselők leállították ezt, és a törvényszéken támadták meg a számvevőszéki döntést. Ez a per zárult le és vált jogerőssé: érvényben marad a felhajtási kötelezettség, az adókülönbözetet ki kell fizetni. Kamatostól.
Gábor László közleményben tudatta álláspontját a közvéleménnyel, azt nehezményezve, hogy szerinte a per elvesztéséről szóló Danguly-tájékoztató őt tünteti fel felelősnek azért, hogy magáról a felelősséget elhárítsa.
Így emlékszik a 2006-ban, illetve a 2016-ban történtekre. „2006-ban az akkori jegyző mulasztásából a külterületek rosszul, alacsonyabb kategóriájú besorolásba kerültek, ezért mindenki kevesebb adót fizetett be. A helyi testület is megszavazta, meggyőződésem, hogy ez a tévedés nem volt tudatos, sem rossz szándék nem vezette, mivel a jegyző hatásköre volt mindezt törvényesen összeállítani, így a tanácsosok megbíztak az előkészített dokumentáció pontosságában.
A frissen megválasztott polgármester viszont arra buzdította a helyieket, hogy se a többletet, de magát az adót se fizessék ki, mivel törvényszéken megkeresi a falu igazát.”
Hozzáteszi, „mivel az ítélet nem lett kedvező, ezáltal nemcsak hogy a megemelkedett adót kell kifizetnie minden érintettnek, hanem még busás késedelmi kamattal is számolhatnak”.
„Nem értem, hogy Gábor László miért állítja azt, hogy az általam küldött levélben őt vádolnám azzal, hogy miatta kell az emberek most fizessenek. Ez nem igaz. Én vele kapcsolatban csak annyit írtam, ami tény, hogy az ő idejében történt a számvevőszéki ellenőrzés. A számvevőszék felsorolja, hogy kik tévedtek a rosszul kivetett adók ügyében: az egész apparátust, ideértve a polgármestert, jegyzőt és képviselőket is. Őket kötelezte az összegek felhajtására” – reagál Danguly Ervin jelenlegi polgármester.
– mondja Danguly, kifejtve, a pénzügyi törvény előírja, hogy ilyen esetben először ki kellett volna közölni hivatalos levélben a számvevőszéki ellenőrzés alapján született határozatot, majd egy következő levélben a befizetési tájékoztatót. Azonban csak ez utóbbi volt kiküldve. Ez volt az egyik ok, ami miatt a felhajtást meg kellett állítani. Megjegyzi: érdekes módon a felhajtásról szóló leveleket a választási kampány alatt nem küldte ki Gábor László polgármester, hanem csak rögtön a választás után.
A másik ok pedig, amiért bírósághoz fordult már az új községvezetés, az volt, hogy számos lakos írásban kérte, hogy
„Ugyanis fontos megjegyezni, hogy más községekben is ugyanezeket a rendellenességeket állapították meg az adókivetések kapcsán, de csak az adókülönbség kifizetését követelték, a kamatoktól eltekintettek. A számvevőszék kérésünket visszautasította, emiatt bírósághoz fordultunk. Sajnos a táblabíróság nem nekünk adott igazat. Fizetnie kell tehát a területtulajdonosoknak, kamatokat is. Ismételten hangsúlyozom azonban, hogy ezek a kifizetendő adókülönbségek a 2014–2016-ra vonatkoznak, holott a hibás adókategorizálás már 2006 óta létezett.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
Három helyszínen tartottak házkutatást szerdán egy gyermekpornográfiával kapcsolatos bűnügyben a Maros megyei szervezett bűnözés elleni rendőrök. Négy személyt vettek őrizetbe a Bukarestben, Kolozsváron és Suceava megyébe kiterjedő akcióban.
Siegfried Mureșan szerdán kijelentette, hogy a politikai válság megoldásának legegyszerűbb módja a kormánya beiktatása.
Siegfried Mureșan szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kormányprogramjában szerepelni fog a közalkalmazotti bérek emelése és a nyugdíjak indexálása is.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat elérhetővé.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy kormányában három miniszterelnök-helyettes lesz, egy-egy az őt hivatalosan támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ részéről.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
A románok közel fele (47 százalék) úgy véli, előre hozott választásokra van szükség, a másik fele (szintén 47 százalék) viszont ellenzi ezt – derül ki a CURS felmérésének szerdán ismertetett eredményeiből.
1 hozzászólás