A magyar és a román hadisírgondozásért felelős szervezetek első alkalommal tárgyaltak az úzvölgyi katonatemető ügyében szerdán a helyszínen. Az egyeztetésen Oroszország és Németország képviselői is ismertették álláspontjukat. Jelentős előrelépés nem történt, kiderült azonban, hogy a román parcella helyén feltárást szorgalmaz a magyar fél.
2019. november 06., 18:402019. november 06., 18:40
Fotó: Pinti Attila
A magyar és a román hadisírgondozásért felelős szervezetek első alkalommal tárgyaltak az úzvölgyi katonatemető ügyében szerdán a helyszínen. Az egyeztetésen Oroszország és Németország képviselői is ismertették álláspontjukat. Jelentős előrelépés nem történt, kiderült azonban, hogy a román parcella helyén feltárást szorgalmaz a magyar fél.
2019. november 06., 18:402019. november 06., 18:40
Fotó: Pinti Attila
A tervezettnél jóval később ugyan, de ismét tárgyalóasztalhoz ültek az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében a magyar és a román hadisírgondozásért felelős szervezetek. Ezúttal német és orosz illetékesek is csatlakoztak hozzájuk. Noha a sírkertnél tartott szerdai egyeztetés során jelentős előrelépés nem történt,
Az úzvölgyi katonatemetőben áprilisban kirobbant román-magyar botrány rendezése érdekében júniusban tárgyalt először egymással a két fél.
Nagyszabású ünnepségen avatnak román katonai emlékművet az úzvölgyi sírkertben. A második világháborúban elesett magyar és német katonák, illetve civilek emlékére állított fakeresztek mellé már számos betonkeresztet állítottak, illetve egy nagyobb emlékművet is emeltek.
Az akkori, Bukarestben tartott találkozón a két nemzet hadisírgondozásért felelős szervezetei ismertették egymással az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos levéltári forrásaikat, majd úgy döntöttek, hogy a dokumentumok áttanulmányozása után, szeptemberben folytatják a szakmai egyeztetéseket.
Fotó: Pinti Attila
Bukarest azonban időközben halasztást kért, hiszen a román védelmi minisztérium korábban megfogalmazott válasza szerint az úzvölgyi katonai temető többnemzetiségű sírkertnek tekinthető, így a nemzetközi szabályozások és a kormányközi megállapodások értelmében minden olyan ország képviselőinek véleményére szükség van a rendezés érdekében, amelynek hősi halottjai a haditemetőben nyugszanak.
Mivel Románia eddig kilenc országgal kötött kétoldalú megállapodást (Németországgal, Szlovákiával, Magyarországgal, Szlovéniával, a Moldovai Köztársasággal, Csehországgal, Olaszországgal, Oroszországgal és Lengyelországgal), úgy döntöttek, hogy a következő egyeztetésre valamennyi érintett ország katonai attaséját meghívják. A megkeresésre valószínűleg lassan érkezhetett válasz, hiszen a korábban leszögezett szeptemberi időpont helyett végül november 6-án tartották meg a következő szakmai egyeztetést. Ezen
Fotó: Pinti Attila
A délelőtt tíz órakor kezdődő tárgyalás első mozzanataként a négy ország képviselői egy, a haditemető szomszédságába felállított katonai sátorba vonultak vissza, ahová a sajtó képviselői nem léphettek be. Az angol nyelven zajló megbeszélésen többek között Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka és Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője, Florin Roman, a román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) aligazgatója, Cristian Scarlat, a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség képviselője, illetve Viktor Makovszkij, Oroszország bukaresti katonai attaséja és Alexander Sapovalov, az orosz védelmi minisztérium hadisírgondozásért felelős romániai képviseletének vezetője tárgyalt egymással.
Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka
Fotó: Pinti Attila
A több mint egy órán át tartó egyeztetés után a haditemető közös bejárásával folytatódott a szerdai esemény, eközben pedig a sajtó kérdéseire is válaszoltak a küldöttségek képviselői. Kovács Vilmos ezredes elmondása szerint a temető eddigi sorsáról két, egy magyar és egy román bemutatót tartottak, amelyben felvázolták a két fél álláspontját.
– húzta alá az ezredes. Hozzátette: az egyeztetés nyílt hangulatban folyt, de felvetődtek a magyar fél által vitásnak ítélt kérdések is, mint például a román keresztek elhelyezése és azok helye. „A mi álláspontunk szerint a 2019-ben elhelyezett román keresztek jelentős része magyar katonák sírjai fölött található, ez pedig nyilvánvalóan kegyeletsértő és tarthatatlan. Ennek az állapotnak a megszüntetését kérjük a továbbiakban is, ehhez ragaszkodunk” – szögezte le Kovács.
Hiába szabályozza államközi egyezmény a romániai magyar és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetét, a dormánfalvi önkormányzat erre fittyet hányt. A birtokunkba jutott 1917-es térkép bizonyítja, hogy a dormánfalviak a 10. honvéd gyalogezred I. számú temetőjének sorai fölé állították a betonkereszteket.
Azt is elárulta azonban, hogy a román fél nem látta bizonyítottnak a kegyeletsértést. „Erre egy megoldás van: azon a területen, ahol az 50 kereszt, az emlékmű és a zászlósor áll, hajtsunk végre a román féllel közösen egy feltárást, ami igazolná, hogy vannak idetemetve katonák.
– jelentette ki az ezredes. Ezt követően arról is beszélt, hogy a román fél szerint a megoldás érdekében további kutatásokra, bejárásra és új történeti források feltárására van szükség. Az egyik olyan témakör, amelyhez ez szükséges, éppen a temetőben nyugvó román katonák száma.
– avatott be a részletekbe az ezredes.
Alexander Sapovalov, az orosz védelmi minisztérium hadisírgondozásért felelős romániai képviseletének vezetője
Fotó: Pinti Attila
Alexander Sapovalov az orosz állásponttal kapcsolatosan elmondta: nem tartja „normálisnak” 100 évvel az első világháború után az úzvölgyi temetőben június 6-án történteket. „Mi a békét támogatjuk, és most is azt az utat kutatjuk, amely által békésen oldhatjuk meg közösen a problémát” – emelte ki Sapovalov.
A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
Azt viszont
Cristian Scarlat, a német hadisírgondozó hivatal képviselője a téma egyéb érdekességeire is rámutatott. Mint mondta, az úzvölgyi sírkertet meglátása szerint nem lehet haditemetőnek nevezni, csupán „becsület-temetőnek”, hiszen a háborús hősök mellett civilek nyughelyei is találhatók ott. Ezt a kérdést szerinte a civil parcella elhatárolásával lehet megoldani.
Cristian Scarlat, a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség képviselője
Fotó: Pinti Attila
Emellett
Arra is kitért, hogy türelemmel könnyedén meg lehet oldani a problémát, olyan helyszínné változtatva a temetőt, ahová magyarok, székelyek, románok, németek és más nemzetek képviselői is szívesen mennek megemlékezni. „Minket nem az emlékművek és a szimbólumok érdekelnek, hanem az elhunytakról való megemlékezés” – hangsúlyozta.
Fotó: Pinti Attila
A terepszemle és a beszélgetések után az is kiderült, hogy érdemi előrelépés ezúttal sem született az ügyben. Így Kovács Vilmos valamennyi érintett ország képviselőjét meghívta Budapestre, hogy ott folytassák a temető helyzetének rendezéséről elkezdett párbeszédet.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Viktor Makovszkij, Oroszország bukaresti katonai attaséja
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
A Hargita Megyei Választási Iroda szóvivője, Adrian Pănescu tájékoztatása szerint a megyében összesen 2089 kérvényt nyújtottak be mozgóurna igénylésére, ezek közül 350-et egészségügyi intézményekben ápolt személyek adtak le.
A száraz növényzet és kidőlt fatörzsek kaptak lángra Balánbányán, az Egyeskő térségében.
Két vonat összeütközött vasárnap a konstancai vasútállomáson. Hét sérültet szállítottak kórházba eddig.
A Háromszéki Közösségi Alapítvány a Mai Mult Verde bukaresti civil szervezettel partnerségben e héten újabb Olt-parti takarítási akciót szervez.
A nyárádszentlászlói unitárius templom értékes építészettörténeti emlékei mellett számos olyan régészeti leletet rejt, amely közelebb visz minket a tizenharmadik századi Erdélyhez.
Miközben a tavaly novemberi, érvénytelenített voksoláshoz képest ezúttal nagyobb a szavazói kedv, a székelyföldi megyékben a részvétel továbbra is elmarad az országos átlagtól.
A VotCorect Koalíció vasárnap 12 óráig több mint száz bejelentést kapott, a legtöbb panasz a kampánycsend megsértésével, a lepecsételt szavazólap közzétételével, valamint a szavazóhelyiségekben tapasztalható szervezési problémákkal kapcsolatos.
Nem kígyóztak hosszú sorok a sepsiszentgyörgyi szavazóhelyiségekben vasárnap délelőtt, azonban kora délutánra növekedett a részvétel: 14 órára a városlakók 20 százaléka járult urnákhoz. A szavazás rendezetten, kihágások nélkül zajlik.
Leadta szavazatát az államelnök-jelöltek többsége az újra kiírt elnökválasztás első fordulójában. A szavazás utáni nyilatkozataikat gyűjtöttük össze az Agerpres beszámolói alapján.
Látványosan beindult a szavazókedv délelőtt országszerte: délig a legtöbben Argeș megyében szavaztak. A székelyföldi megyékben továbbra sem kimagasló a szavazási kedv.
szóljon hozzá!