Úzvölgyi katonatemető: felrúgták az államközi egyezményt

Igencsak felgyorsultak az események az utóbbi napokban az úzvölgyi sírkertben: hétfői ottjártunkkor már zászlósor hirdette az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborúban elesett mintegy hatszáz katonája sírhelyének nemzetközi jellegét.

Az európai uniós lobogó mellett a román, a magyar, a német, az olasz, az osztrák, az orosz és a szerb zászlót lengette a szél.

Közben a helyszínen dolgozó munkások a temetőt készítették elő május 17-ére, a dormánfalvi önkormányzat által tervezett avatóünnepségre, ám közeledésünkre abbahagyták a munkát és beszálltak az autóikba. Ott várakoztak egy ideig, majd látván, hogy nem hagyjuk el egyhamar a helyszínt, folytatták a munkát.

Szóba álltunk velük, kedélyesen válaszoltak kérdéseinkre: ha az időjárás is velük tart, még aznap befejezik a rájuk szabott munkát, azaz a zászlók és az ortodox kereszt körüli területrendezést.

Román emlékművet avatnak az Úz-völgyében

Nagyszabású ünnepségen avatnak román katonai emlékművet az úzvölgyi sírkertben. A második világháborúban elesett magyar és német katonák, illetve civilek emlékére állított fakeresztek mellé már számos betonkeresztet állítottak, illetve egy nagyobb emlékművet is emeltek.

Hétfőn egyébként délutánra terveztük a sírkert felkeresését, azelőtt Dormánfalvára indultunk volna az előzetesen bejelentett sajtótájékoztatóra, amit azonban Constantin Toma polgármester vasárnap este lemondott.

Volt oka a sajtótájékoztató lemondásának, ugyanis úgy tudjuk,

az úzvölgyi haditemetőben zajló munkálatok megkezdése előtt a magyar hatóságokat hivatalosan nem értesítette a román fél.

Mint ahogy a németet és az osztrákot sem.

Az első világháborúban létrehozott temetőbe ugyanis az osztrák–magyar és a német hadsereg katonáit hantolták el. A magyar és román hadisírok gondozásáról Magyarország és Románia 2008 márciusában kötött megállapodást Bukarestben. A dokumentumot Magyarországon a 2008/94-es kormányrendelettel, Romániában pedig a 2008/300-as törvénnyel ratifikálták, azaz léptették hatályba. A jogszabállyá emelt dokumentum magyar és román nyelvű változata értelemszerűen teljesen azonos.

Röviden idézzük azokat a passzusokat, amelyeket az úzvölgyi munkálatok során szerintünk nem tartottak be. A megállapodás mindjárt a bevezetőben utal a lényegre:

a két világháborúban életüket vesztett katonáknak és polgári személyeknek joguk van méltó és örök nyughelyre.

A dokumentum tisztázza, hogy kik minősülnek magyar, illetve román háborús elesetteknek, mi tekinthető hadisírnak és mi a háborús emlékmű.

• az egyezmény 2. cikkelyének 1. bekezdése rögzíti, hogy a szerződő felek kölcsönösen biztosítják a magyar állam területén található román hadisírok és háborús emlékművek, illetve a román állam területén található magyar hadisírok és háborús emlékművek megőrzését és a háborús elesettek örök nyugalomhoz való jogát, beleértve azt is, hogy nem engedik meg a hadisírok és a háborús emlékművek közvetlen közelében olyan építmények és létesítmények elhelyezését, amelyek nem összeegyeztethetők az adott hely méltóságával;
• a 2. cikkely 2. bekezdése szerint a megállapodás betartásáért felelős szervek kölcsönösen értesítik egymást egyebek közt a hadisírok és háborús emlékművek rongálásáról vagy az újjáépítésük érdekében tett intézkedésekről. A 2. cikkely 6. bekezdése arra tér ki, hogy a szerződő felek támogatják egymást a másik állam területén lévő hadisírok és háborús emlékművek kutatása, azonosítása, megjelölése és védelme terén;
• a 3. cikkely 8. bekezdése pedig arra vonatkozik, hogy amennyiben a román vagy a magyar hadisírokkal együtt egy adott helyen más államok hadisírjai is találhatók, a hadisírgondozó tevékenység során foganatosítandó, változást eredményező intézkedések meghozatala előtt egyeztetni kell az érintett államok illetékes szerveivel.

A birtokunkba jutott 1917-es osztrák katonai temetőtérkép minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy

a dormánfalviak múlt hónapban a magyar királyi 10. (miskolci) honvéd gyalogezred I. számú temetőjének III. és IV. sorai fölé állították a betonkereszteket.

A térképen kiolvashatók az ott nyugvó honvédek nevei, így bizonyíthatóan kegyeletsértés történt.

Közben hétfőn Teodor Meleşcanu román külügyminiszter közbenjárását kérte az úzvölgyi katonatemető ügyében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – közölte a tárca hétfőn az MTI-vel. Mint írták, Szijjártó Péter Pozsonyban tárgyalt Teodor Meleşcanu román külügyminiszterrel az úzvölgyi magyar katonai temetőben zajló építkezések kapcsán. Szijjártó Péter arra kérte román kollégáját, hogy járjon közben a helyi önkormányzatnál a munkálatok leállítása érdekében, tekintettel arra, hogy

a területen még mindig lehetnek feltáratlan magyar katonasírok, amelyek fölé más emlékművet építeni kegyeletsértő és ellentétes a kétoldalú megállapodásokkal

– közölte a tárca.

Szijjártó Péter emellett sürgette a honvédelmi tárcák közötti szakértői tárgyalások mielőbbi megkezdését az ügy megnyugtató rendezése érdekében.

Az úzvölgyi katonatemető átalakításának törvényességét próbálja bizonyítani egy hétfői közleményében a Bákó megyei Dormánfalva polgármesteri hivatala. A Constantin Toma polgármester által jegyzett, az MTI-hez eljuttatott közleményben

a város polgármesteri hivatala kijelentette: az „úzvölgyi nemzetközi temetőt” a román Hősök Kultusza Társaság (Societatea Cultul Eroilor) hozta létre 1926 és 1927 között,

a temetőbe 1306 román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb katonát temettek el.

A polgármesteri hivatal kitért arra is, hogy a román parcella kialakításakor tekintettel voltak többek között a temető 1926-ban készített térképére, és

a román parcella kialakítására a „nemzetközi temető” egyik szabad részét jelölték ki.

A polgármesteri hivatal azt is rögzítette, hogy az önkormányzat a temetőben nyugvó valamennyi hős emlékét fontosnak tartja, ezért valamennyi olyan állam zászlaját kitűzte a temetőben, amelynek halottai ott nyugszanak. Azt is hozzátette, hogy a román parcella felújításával tulajdonképpen a két világháború valamennyi ott eltemetett hősének emléket állított, és folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy minden érintett ország külön parcellát hozzon létre az úzvölgyi „nemzetközi temetőben”.