Felmérés: rosszabbnak látjuk a jelent, mint ahogy elképzeltük, a jövőképünk pedig nem túl biztató

Jó irányba tartunk? Az emberek egy része szerint nem annyira. Képünk illusztráció

Fotó: Thomas Campean

A jelen sokkal rosszabb, mint ahogyan a 20. században jövőnket elképzeltük – derül ki az IRES közvélemény-kutató cég felméréséből. A megkérdezettek számos témakör mentén úgy gondolják, hogy a jövőben nem történik majd előrelépés, ugyanakkor a legtöbb romániait távlatilag a család jóléte, az életminőség növekedése és az egészség foglalkoztatja a leginkább.

Iszlai Katalin

2018. október 06., 14:002018. október 06., 14:00

Az IRES A jövő a jelenben címmel készített reprezentatív felmérést 1008 nagykorú személy bevonásával. Mint kiderült:

bár a romániaiak jelentős részét foglalkoztatja a jövő, és a legtöbben úgy gondolják, fontos előre tervezni, a megkérdezettek több mint fele szerint ez felesleges, hiszen csak Isten dönthet a sorsunk felől.

A felmérés első kérdésében arra keresték a választ, hogy mi jut először eszükbe a romániaiaknak a jövő szóról. A legtöbben (30%) a gyerekek, illetve a család jólétével kapcsolatos választ adtak, a második legnépszerűbb visszajelzés a saját jólétre, illetve az életminőség növekedésére vonatkozott (15%), a harmadik helyen pedig az egészség áll (9%). Többen jelölték meg emellett a reményt, a karriert, a pénzt, illetve a bizonytalanságot is. Nagyon kevesen gondoltak viszont a vakációzásra: a válaszadók mindössze 0,4 százaléka jelölte meg a pihenőszabadságot válaszként.

A megkérdezettek 63 százaléka állította, hogy fontos a jövőre vonatkozó tervezés, azonban a kérdéskört lebontva sokan gondolják úgy, hogy ez felesleges: 52 százalék szerint csak Isten dönthet a sorsuk felől, 36 százalék szerint pedig a lakosság jövője a vezetők kezében van.

A jövőtervezésnek a válaszadók szerint elsősorban a munkáról és a karrierről (19%), a család jólétéről (16%) és a családalapításról (16%) kellene szólnia.

A jövő alakulásával kapcsolatosan többségben borúlátóak a romániaiak: csak a megkérdezettek 45 százaléka szerint válhat jobbá az egészségügyi rendszer, és 43% gondolja úgy, hogy javulhat Románia megbecsültsége a világban, akárcsak a romániai iskolarendszer.

Az interjúalanyok 36%-a bízik a jobb megélhetésben és 28% a korrupció elleni harc nagyobb sikereiben, ugyanakkor csak 28 százalék szerint fog csökkenni a külföldre vándorlás mértéke.

A fennmaradó válaszadók szerint változatlan marad vagy rosszabbodni fog a helyzet a felsorolt kategóriákban. Az elemzők arra is kíváncsiak voltak, hogy a megkérdezettek gondoltak-e a 2000-es évekre az ezredváltás előtt. Miközben az alanyok 19 százaléka nem tudott válaszolni fiatal koruk miatt, a válaszadók 45 százaléka válaszolt igennel. Utóbbiaktól azt is megkérdezték, milyennek képzelték el akkor a jövőt:

43 százalék szerint a jelen sokkal rosszabb annál, mint ahogyan elképzelték, 15 százalék szerint az elvárásaiknak megfelelően alakult, 38 százalék szerint pedig a jelen jobb, mint amire számítottak.

A felmérés utolsó kérdéséből kiderült: ha választhatnának, a megkérdezettek 18 százaléka megállítaná az időt.