
Sokan csatlakoznak vissza a távhőre, és a vízszintes elosztású fűtésrendszert is igénylik
Fotó: Erdély Bálint Előd
Vélhetően a nagy fűtésköltségektől való félelem miatt, illetve az energiapiacot uraló bizonytalanságok és a gáz árának a folyamatos emelkedése miatt több székelyudvarhelyi tömbházlakó kérelmezte a nyáron a távfűtési rendszerre történő visszacsatlakozást, mint az elmúlt években. A távfűtési vállalat vezetőjét meglepte a vízszintes elosztású fűtésrendszer kiépítését igénylő lakóközösségek száma is.
2022. szeptember 08., 12:132022. szeptember 08., 12:13
2022. szeptember 08., 12:572022. szeptember 08., 12:57
Noha a pontos számokat még nem összesítették a székelyudvarhelyi távfűtési vállalatnál, de az már biztos, hogy idén nyáron többen kérelmezték a távfűtési rendszerre történő visszacsatlakozást, mint az elmúlt években, a leválási kérések száma pedig alacsony volt. Hadnagy Gábor, az Urbana Rt. vezérigazgatója azt feltételezi, hogy az energiaárak, elsősorban a földgáz folyamatos drágulása miatt hozták meg a visszacsatlakozással kapcsolatos döntést az érintett tömbházlakásokban.
– fogalmazott a távfűtési vállalat vezetője. Az utóbb említett tömbházakban a lakások jó része már eddig is a távfűtést használta, a vízszintes elosztású rendszer kiépítését azért kérték, mert ez teszi lehetővé azt, hogy pontosan mérni lehessen a lakások által elfogyasztott hőenergiát és ennek megfelelően számlázzák ki a költségeket. Az előző évek tapasztalatai alapján a vízszintes elosztású rendszert nagyjából az egész tömbházban kiépítik, mert rendszerint vannak olyan egyéni hőközponttal rendelkezők, akik utóbb döntik el, hogy szeretnének rácsatlakozni.
– magyarázta Hadnagy Gábor. A vízszintes elosztású rendszer kiépítését kérelmező lakóközösségekre vonatkozó pontos számokat csak a napokban összesítik, ugyanis egy-két tömbházban még nem értek véget a munkálatok.
Az energiapiacon uralkodó bizonytalanság és a megállíthatatlannak tűnő drágulás által a téli távfűtési költségekre gyakorolt hatással kapcsolatos kérdésünkre a távfűtési vállalat vezérigazgatója azt mondta, „amíg érvényben van a kormány által garantált ármoratórium, addig nem változik semmi, tehát az árplafon és a reális ár közti különbözetet az állam fizeti a szolgáltatónak”.
Példaként elmondta, tavasszal még 450 lejes megawattóránkénti áron kapta a távhőszolgáltató a földgázt, aminek az árplafonját 370 lejben határozta meg a kormány, azaz a 370 lej és a 450 lej közti különbözetet az állam fizette. Július végére, augusztus elejére a 450 lejes ár 870 lejre nőtt, az államkasszát terhelő különbözet pedig ennek megfelelően 80-ról 420 lejre. Nyáron ez még nem okozott az államnak óriási kiadásnövekedést, hiszen akkor csak a meleg víz előállításához van szükség a gázra.
– sorolta az adatokat a vezérigazgató, aki szerint teljesen egyértelmű, hogy az állam sokáig nem fogja tudni finanszírozni az óriási értékűre nőtt kompenzációt.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
3 hozzászólás