
Novák Csaba Zoltán számít arra, hogy Klaus Johannis nem hirdeti ki harminc napon belül a tanügyi törvénycsomagot
Fotó: Haáz Vince
Az iskolai kerettanterv módosítását is célba vette az RMDSZ új törvénycsomagja, amelyet döntőházként szavazott meg hétfőn a szenátus, és Klaus Johannis kihirdetésére vár. Amennyiben az államelnök még ebben a tanévben kihirdeti, már jövő tanévtől több idő jutna a tananyag elmélyítésére, akár egyénire szabott program szerint – számolt be a sajtónak többek között erről is Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ oktatásügyekkel foglalkozó szenátora csütörtökön.
2020. február 13., 16:002020. február 13., 16:00
Novák Csaba Zoltán szenátor csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, az RMDSZ mindig különös gondot fordított a tanügyi kérdésekre, ugyanis az erdélyi magyarság megmaradásának alappillére az anyanyelven történő oktatás. A hétfőn elfogadott tanügyi törvénycsomag
benne. Az RMDSZ törvénycsomag-tervezetét Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője és Novák Csaba Zoltán, a szövetség Maros megyei szenátora dolgozta ki.
A tervezet szerint az iskolai kerettanterv „szellőztetését” is célba vették, amelyhez szorosan kapcsolódott volna a duális képzés és a többszintes érettségi kérdése is, de a többi párt képviselői ezeket nem voltak hajlandók elfogadni, viszont az összes többi pontot igen – fejtette ki a Maros megyei szenátor.
Fotó: Haáz Vince
„A kerettanterv módosulása azt jelentené, hogy egy tantárgy esetében a tanórák 65 százaléka fordítható oktatásra és ellenőrzésre az eddigi 75 százalék helyett, így 35 százalék – az eddig 25 százalék helyett – jutna a tananyag elmélyítésére, felzárkóztatásra, akár egyénire szabott program szerint” – részletezte a politikus. Hozzátette, valamikori pedagógusként, szülőként és oktatásügyekben jártas politikusként is úgy véli,
Kérdésünkre, hogy a kerettanterv módosítása nem befolyásolja-e a szintek közti vizsgáztatást, érettségit, a szenátor elmondta, akkor lenne ez teljes, ha többszintes érettségit vezetnének be az országban, és akkor mindenkinek lehetősége lenne választani, de
„Azt gondolom, ezt meg kellett tenni, hogy rákényszerítsük a rendszert a rugalmasabb lépésekre. (…) Ez mindig azt feltételezi, hogy van egy-két átmeneti év, amikor enyhe zűrzavar jellemzi a rendszert, de másképp nem lehet módosítani. És ez rá fogja kényszeríteni a minisztériumot, hogy módosítsa, szellőztesse a kerettantervet, a tananyagot” – fejtette ki kérdésünkre Novák Csaba Zoltán.
Egy másik, a kisebbségi oktatás szempontjából legalább ennyire fontos változás az lenne, hogy a jelenleginél alacsonyabb létszámmal is indulhatnak osztályok, bölcsődei és óvodai csoportok. A tervezet továbbá kitér arra is, hogy a tanügyi kerettörvény azt írja elő, hogy
Kitér a bölcsődei és óvodai oktatásra, a délutáni iskolára (afterschool) és a melegebéd-programra is. Az oktatási minisztérium a 2020–2021-es tanév kezdetéig kidolgozza az egyetem előtti oktatási intézményekben bevezetendő melegétel-program alkalmazási normáit, amelyet kormányhatározat révén hagynak jóvá, ezzel megteremtik a lehetőséget a diákok délutáni oktatására is – magyarázta az RMDSZ-es szenátor csütörtökön.
Fotó: Haáz Vince
A törvénymódosítás megteremti annak a lehetőségét is, hogy minden diák anyanyelvén, magyarul felvételizhessen az egyetemre. Ezzel megteremtenék a lehetőséget arra, hogy egyenlő eséllyel juthasson be mindenki az egyetemre, esetleg tandíjmentes vagy ösztöndíjas helyekre. Természetesen az oktatás nyelve románul zajlana, amennyiben román tannyelvű szakot választott a hallgató. Novák rámutatott,
A törvénycsomag-tervezetben továbbá kitérnek arra is, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén, a korai oktatásban és az elemi osztályokban tanító pedagógusokat órabérrel javadalmazzák azon órákat illetően, amelyek többletet jelentenek a román tannyelvű osztályok tanterveiben szereplő óraszámhoz képest.
Novák Csaba Zoltán sikerként könyvelte el, hogy átvitték a törvénycsomagot a döntőház plénumán. Úgy véli, ez bizonyíték arra, hogy zavaros politikai helyzetekben is lehet sikereket elérni, hiszen 73 igen és 35 tartózkodás ellenében szavazták meg a kidolgozott tervezetet. Az államelnöknek harminc nap áll rendelkezésére a kihirdetésre. Novák számít arra, hogy Klaus Johannis nem fogja egyből kihirdetni, mert eddig még sosem tett ilyet bővebb törvénycsomagok esetén, és visszaküldi a parlamentbe. A RMDSZ-es szenátor ugyanakkor bízik abban, hogy másodszorra is megszavazza a döntőház.
Amennyiben az államelnöki stábnak konstruktív javaslatai vannak a törvénycsomaggal kapcsolatban, elfogadja azokat, és ha még az idei tanévben, azaz augusztusig kihirdeti, már jövő tanévtől érvénybe lépnek a módosítások – tette hozzá a szenátor.
98 éves korában elhunyt Edith Eva Eger magyar zsidó származású pszichológus, író, holokauszt-túlélő, A döntés című bestseller szerzője.
A Szent Korona Testület nem szavazta meg azt a javaslatot, amely szerint az országgyűlési képviselők hivatali esküjéhez a Szent Koronát az Országház plenáris ülésteremébe mozgassák át – közölte a Sándor-palota hétfő este az MTI-vel.
Mi a teendő, ha autóra zuhan a fa vagy a vakolat, ki vonható felelősségre? A viharos szél hétvégén Székelyföld több településen fákat döntött ki, egy templom tetejét is megbontotta, Marosvásárhelyen vakolatdarabok hulltak a földre a tömbházakról.
Településen belül száguldott 170 km/órával egy sofőr, amikor a rendőrök bemérték.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn azt nyilatkozta, hogy jövő héten várhatóan megbukik a jelenlegi kormány, ami nem jó az országnak.
Megalakult az új Fidesz-frakció, amelynek névsorát hétfőn Gulyás Gergely frakcióvezető a képviselőcsoport zárt ülése után a Facebook-on tette közzé. Orbán Viktorhoz és Semjén Zsolthoz hasonlóan nem lesz képviselő Kövér László és Rogán Antal sem.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök hétfőn lemondásra szólította fel a párt javaslatára kinevezett államtitkárokat és prefektusokat.
Egyelőre nem történt érdemi előrelépés azoknak a fellebbezéseknek az ügyében, amelyeket a Borboly Csaba és tizenkét másik ember elleni büntetőper vádlottjai nyújtottak be az elsőfokú ítélet kihirdetése után.
Hiányzik 63 millió lej Hargita Megye Tanácsának 2026-os költségvetéséből, ezért a megyei önkormányzat több területen is visszafogta a kiadásokat, miközben a fejlesztésekről sem mond le. A képviselő-testület kedden dönt a 880 millió lejes büdzséről.
Továbbra is kiszámíthatatlan a helyzet a nemzetközi energiapiacon, és a közel-keleti válság, valamint a katari termelési kapacitások egy részének kiesése miatt a földgáz ára tartósan magas maradhat.
szóljon hozzá!