Ezeket az újdonságokat hozná az új oktatási törvénycsomag

Novák Csaba Zoltán szenátor csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, az RMDSZ mindig különös gondot fordított a tanügyi kérdésekre, ugyanis az erdélyi magyarság megmaradásának alappillére az anyanyelven történő oktatás. A hétfőn elfogadott tanügyi törvénycsomag

főként általános, országos szintű változtatásokat eszközölne a rendszerben, de a kisebbségi oktatásra is kitérnek

benne. Az RMDSZ törvénycsomag-tervezetét Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője és Novák Csaba Zoltán, a szövetség Maros megyei szenátora dolgozta ki.

A tervezet szerint az iskolai kerettanterv „szellőztetését” is célba vették, amelyhez szorosan kapcsolódott volna a duális képzés és a többszintes érettségi kérdése is, de a többi párt képviselői ezeket nem voltak hajlandók elfogadni, viszont az összes többi pontot igen – fejtette ki a Maros megyei szenátor.

„A kerettanterv módosulása azt jelentené, hogy egy tantárgy esetében a tanórák 65 százaléka fordítható oktatásra és ellenőrzésre az eddigi 75 százalék helyett, így 35 százalék – az eddig 25 százalék helyett – jutna a tananyag elmélyítésére, felzárkóztatásra, akár egyénire szabott program szerint” – részletezte a politikus. Hozzátette, valamikori pedagógusként, szülőként és oktatásügyekben jártas politikusként is úgy véli,

az öt-nyolcas általános iskolai rendszer valahol megtörik az előkészítő-negyedik osztályhoz képest, és sok diák csak magánórák segítségével tudja tartani a középszintet.

Kérdésünkre, hogy a kerettanterv módosítása nem befolyásolja-e a szintek közti vizsgáztatást, érettségit, a szenátor elmondta, akkor lenne ez teljes, ha többszintes érettségit vezetnének be az országban, és akkor mindenkinek lehetősége lenne választani, de

úgy véli, a változtatás következményeként a minisztérium a tananyagból is fog kivágni.

„Azt gondolom, ezt meg kellett tenni, hogy rákényszerítsük a rendszert a rugalmasabb lépésekre. (…) Ez mindig azt feltételezi, hogy van egy-két átmeneti év, amikor enyhe zűrzavar jellemzi a rendszert, de másképp nem lehet módosítani. És ez rá fogja kényszeríteni a minisztériumot, hogy módosítsa, szellőztesse a kerettantervet, a tananyagot” – fejtette ki kérdésünkre Novák Csaba Zoltán.

Egy másik, a kisebbségi oktatás szempontjából legalább ennyire fontos változás az lenne, hogy a jelenleginél alacsonyabb létszámmal is indulhatnak osztályok, bölcsődei és óvodai csoportok. A tervezet továbbá kitér arra is, hogy a tanügyi kerettörvény azt írja elő, hogy

a nyelvi kisebbségeknek joguk van a számarányos jelenlétre az oktatási intézmények vezetőségében – ez eddig csak lehetőség volt, most kötelező lenne.

Kitér a bölcsődei és óvodai oktatásra, a délutáni iskolára (afterschool) és a melegebéd-programra is. Az oktatási minisztérium a 2020–2021-es tanév kezdetéig kidolgozza az egyetem előtti oktatási intézményekben bevezetendő melegétel-program alkalmazási normáit, amelyet kormányhatározat révén hagynak jóvá, ezzel megteremtik a lehetőséget a diákok délutáni oktatására is – magyarázta az RMDSZ-es szenátor csütörtökön.

A törvénymódosítás megteremti annak a lehetőségét is, hogy minden diák anyanyelvén, magyarul felvételizhessen az egyetemre. Ezzel megteremtenék a lehetőséget arra, hogy egyenlő eséllyel juthasson be mindenki az egyetemre, esetleg tandíjmentes vagy ösztöndíjas helyekre. Természetesen az oktatás nyelve románul zajlana, amennyiben román tannyelvű szakot választott a hallgató. Novák rámutatott,

erre volt már példa a kommunizmus ideje alatt is a hetven-nyolcvanas években Romániában.

A törvénycsomag-tervezetben továbbá kitérnek arra is, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén, a korai oktatásban és az elemi osztályokban tanító pedagógusokat órabérrel javadalmazzák azon órákat illetően, amelyek többletet jelentenek a román tannyelvű osztályok tanterveiben szereplő óraszámhoz képest.

Novák Csaba Zoltán sikerként könyvelte el, hogy átvitték a törvénycsomagot a döntőház plénumán. Úgy véli, ez bizonyíték arra, hogy zavaros politikai helyzetekben is lehet sikereket elérni, hiszen 73 igen és 35 tartózkodás ellenében szavazták meg a kidolgozott tervezetet. Az államelnöknek harminc nap áll rendelkezésére a kihirdetésre. Novák számít arra, hogy Klaus Johannis nem fogja egyből kihirdetni, mert eddig még sosem tett ilyet bővebb törvénycsomagok esetén, és visszaküldi a parlamentbe. A RMDSZ-es szenátor ugyanakkor bízik abban, hogy másodszorra is megszavazza a döntőház.

Amennyiben az államelnöki stábnak konstruktív javaslatai vannak a törvénycsomaggal kapcsolatban, elfogadja azokat, és ha még az idei tanévben, azaz augusztusig kihirdeti, már jövő tanévtől érvénybe lépnek a módosítások – tette hozzá a szenátor.