
Novák Csaba Zoltán számít arra, hogy Klaus Johannis nem hirdeti ki harminc napon belül a tanügyi törvénycsomagot
Fotó: Haáz Vince
Az iskolai kerettanterv módosítását is célba vette az RMDSZ új törvénycsomagja, amelyet döntőházként szavazott meg hétfőn a szenátus, és Klaus Johannis kihirdetésére vár. Amennyiben az államelnök még ebben a tanévben kihirdeti, már jövő tanévtől több idő jutna a tananyag elmélyítésére, akár egyénire szabott program szerint – számolt be a sajtónak többek között erről is Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ oktatásügyekkel foglalkozó szenátora csütörtökön.
2020. február 13., 16:002020. február 13., 16:00
Novák Csaba Zoltán szenátor csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, az RMDSZ mindig különös gondot fordított a tanügyi kérdésekre, ugyanis az erdélyi magyarság megmaradásának alappillére az anyanyelven történő oktatás. A hétfőn elfogadott tanügyi törvénycsomag
benne. Az RMDSZ törvénycsomag-tervezetét Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője és Novák Csaba Zoltán, a szövetség Maros megyei szenátora dolgozta ki.
A tervezet szerint az iskolai kerettanterv „szellőztetését” is célba vették, amelyhez szorosan kapcsolódott volna a duális képzés és a többszintes érettségi kérdése is, de a többi párt képviselői ezeket nem voltak hajlandók elfogadni, viszont az összes többi pontot igen – fejtette ki a Maros megyei szenátor.
Fotó: Haáz Vince
„A kerettanterv módosulása azt jelentené, hogy egy tantárgy esetében a tanórák 65 százaléka fordítható oktatásra és ellenőrzésre az eddigi 75 százalék helyett, így 35 százalék – az eddig 25 százalék helyett – jutna a tananyag elmélyítésére, felzárkóztatásra, akár egyénire szabott program szerint” – részletezte a politikus. Hozzátette, valamikori pedagógusként, szülőként és oktatásügyekben jártas politikusként is úgy véli,
Kérdésünkre, hogy a kerettanterv módosítása nem befolyásolja-e a szintek közti vizsgáztatást, érettségit, a szenátor elmondta, akkor lenne ez teljes, ha többszintes érettségit vezetnének be az országban, és akkor mindenkinek lehetősége lenne választani, de
„Azt gondolom, ezt meg kellett tenni, hogy rákényszerítsük a rendszert a rugalmasabb lépésekre. (…) Ez mindig azt feltételezi, hogy van egy-két átmeneti év, amikor enyhe zűrzavar jellemzi a rendszert, de másképp nem lehet módosítani. És ez rá fogja kényszeríteni a minisztériumot, hogy módosítsa, szellőztesse a kerettantervet, a tananyagot” – fejtette ki kérdésünkre Novák Csaba Zoltán.
Egy másik, a kisebbségi oktatás szempontjából legalább ennyire fontos változás az lenne, hogy a jelenleginél alacsonyabb létszámmal is indulhatnak osztályok, bölcsődei és óvodai csoportok. A tervezet továbbá kitér arra is, hogy a tanügyi kerettörvény azt írja elő, hogy
Kitér a bölcsődei és óvodai oktatásra, a délutáni iskolára (afterschool) és a melegebéd-programra is. Az oktatási minisztérium a 2020–2021-es tanév kezdetéig kidolgozza az egyetem előtti oktatási intézményekben bevezetendő melegétel-program alkalmazási normáit, amelyet kormányhatározat révén hagynak jóvá, ezzel megteremtik a lehetőséget a diákok délutáni oktatására is – magyarázta az RMDSZ-es szenátor csütörtökön.
Fotó: Haáz Vince
A törvénymódosítás megteremti annak a lehetőségét is, hogy minden diák anyanyelvén, magyarul felvételizhessen az egyetemre. Ezzel megteremtenék a lehetőséget arra, hogy egyenlő eséllyel juthasson be mindenki az egyetemre, esetleg tandíjmentes vagy ösztöndíjas helyekre. Természetesen az oktatás nyelve románul zajlana, amennyiben román tannyelvű szakot választott a hallgató. Novák rámutatott,
A törvénycsomag-tervezetben továbbá kitérnek arra is, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén, a korai oktatásban és az elemi osztályokban tanító pedagógusokat órabérrel javadalmazzák azon órákat illetően, amelyek többletet jelentenek a román tannyelvű osztályok tanterveiben szereplő óraszámhoz képest.
Novák Csaba Zoltán sikerként könyvelte el, hogy átvitték a törvénycsomagot a döntőház plénumán. Úgy véli, ez bizonyíték arra, hogy zavaros politikai helyzetekben is lehet sikereket elérni, hiszen 73 igen és 35 tartózkodás ellenében szavazták meg a kidolgozott tervezetet. Az államelnöknek harminc nap áll rendelkezésére a kihirdetésre. Novák számít arra, hogy Klaus Johannis nem fogja egyből kihirdetni, mert eddig még sosem tett ilyet bővebb törvénycsomagok esetén, és visszaküldi a parlamentbe. A RMDSZ-es szenátor ugyanakkor bízik abban, hogy másodszorra is megszavazza a döntőház.
Amennyiben az államelnöki stábnak konstruktív javaslatai vannak a törvénycsomaggal kapcsolatban, elfogadja azokat, és ha még az idei tanévben, azaz augusztusig kihirdeti, már jövő tanévtől érvénybe lépnek a módosítások – tette hozzá a szenátor.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Elkezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei iskolák 22. találkozója. Kilenc intézmény tanárai és diákjai gyűltek össze, hogy közösen idézzék fel a Bolyaiak örökségét, megismerjék egymás kultúráját.
Közzétette a levélszavazatok legfrissebb adatait a Nemzeti Választási Iroda: eddig több mint 355 ezer levélszavazat érkezett be, ezek döntő többségét már fel is dolgozták.
Szerdán és csütörtökön is csökkent az üzemanyag ára a romániai töltőállomásokon a kőolaj világpiaci árának csökkenése következtében. Csütörtöktől a Petrom és az OMV kutakon is olcsóbban lehet tankolni az előző napokhoz képest.
Nem kényszerül elbocsátásokra Hargita Megye Tanácsa, miután az intézményt már tavaly nyáron átszervezték. Így az új közigazgatási reform nem érinti a működésüket: a sürgősségi kormányrendelet által előírt keretszámba „kényelmesen” beleférnek.
Huszonöt kutyát találtak a hatóságok egy bukaresti, negyedik kerületi tömbházlakásban – tájékoztatott szerdán a kóbor kutyákkal foglalkozó állatvédelmi felügyelet (ASPA).
Megérkeztek a próbaérettségi eredményei: Maros megyében a vizsgázók valamivel több mint fele átment, míg Háromszéken a részvétel hiányosságai torzítják az összképet. Hargita megyében nem készült nyilvános összesítés.
Telefonon tárgyalt szerdán Ilie Bolojan kormányfő Magyarország megválasztott miniszterelnökével, Magyar Péterrel.
szóljon hozzá!