
Novák Csaba Zoltán számít arra, hogy Klaus Johannis nem hirdeti ki harminc napon belül a tanügyi törvénycsomagot
Fotó: Haáz Vince
Az iskolai kerettanterv módosítását is célba vette az RMDSZ új törvénycsomagja, amelyet döntőházként szavazott meg hétfőn a szenátus, és Klaus Johannis kihirdetésére vár. Amennyiben az államelnök még ebben a tanévben kihirdeti, már jövő tanévtől több idő jutna a tananyag elmélyítésére, akár egyénire szabott program szerint – számolt be a sajtónak többek között erről is Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ oktatásügyekkel foglalkozó szenátora csütörtökön.
2020. február 13., 16:002020. február 13., 16:00
Novák Csaba Zoltán szenátor csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, az RMDSZ mindig különös gondot fordított a tanügyi kérdésekre, ugyanis az erdélyi magyarság megmaradásának alappillére az anyanyelven történő oktatás. A hétfőn elfogadott tanügyi törvénycsomag
benne. Az RMDSZ törvénycsomag-tervezetét Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője és Novák Csaba Zoltán, a szövetség Maros megyei szenátora dolgozta ki.
A tervezet szerint az iskolai kerettanterv „szellőztetését” is célba vették, amelyhez szorosan kapcsolódott volna a duális képzés és a többszintes érettségi kérdése is, de a többi párt képviselői ezeket nem voltak hajlandók elfogadni, viszont az összes többi pontot igen – fejtette ki a Maros megyei szenátor.
Fotó: Haáz Vince
„A kerettanterv módosulása azt jelentené, hogy egy tantárgy esetében a tanórák 65 százaléka fordítható oktatásra és ellenőrzésre az eddigi 75 százalék helyett, így 35 százalék – az eddig 25 százalék helyett – jutna a tananyag elmélyítésére, felzárkóztatásra, akár egyénire szabott program szerint” – részletezte a politikus. Hozzátette, valamikori pedagógusként, szülőként és oktatásügyekben jártas politikusként is úgy véli,
Kérdésünkre, hogy a kerettanterv módosítása nem befolyásolja-e a szintek közti vizsgáztatást, érettségit, a szenátor elmondta, akkor lenne ez teljes, ha többszintes érettségit vezetnének be az országban, és akkor mindenkinek lehetősége lenne választani, de
„Azt gondolom, ezt meg kellett tenni, hogy rákényszerítsük a rendszert a rugalmasabb lépésekre. (…) Ez mindig azt feltételezi, hogy van egy-két átmeneti év, amikor enyhe zűrzavar jellemzi a rendszert, de másképp nem lehet módosítani. És ez rá fogja kényszeríteni a minisztériumot, hogy módosítsa, szellőztesse a kerettantervet, a tananyagot” – fejtette ki kérdésünkre Novák Csaba Zoltán.
Egy másik, a kisebbségi oktatás szempontjából legalább ennyire fontos változás az lenne, hogy a jelenleginél alacsonyabb létszámmal is indulhatnak osztályok, bölcsődei és óvodai csoportok. A tervezet továbbá kitér arra is, hogy a tanügyi kerettörvény azt írja elő, hogy
Kitér a bölcsődei és óvodai oktatásra, a délutáni iskolára (afterschool) és a melegebéd-programra is. Az oktatási minisztérium a 2020–2021-es tanév kezdetéig kidolgozza az egyetem előtti oktatási intézményekben bevezetendő melegétel-program alkalmazási normáit, amelyet kormányhatározat révén hagynak jóvá, ezzel megteremtik a lehetőséget a diákok délutáni oktatására is – magyarázta az RMDSZ-es szenátor csütörtökön.
Fotó: Haáz Vince
A törvénymódosítás megteremti annak a lehetőségét is, hogy minden diák anyanyelvén, magyarul felvételizhessen az egyetemre. Ezzel megteremtenék a lehetőséget arra, hogy egyenlő eséllyel juthasson be mindenki az egyetemre, esetleg tandíjmentes vagy ösztöndíjas helyekre. Természetesen az oktatás nyelve románul zajlana, amennyiben román tannyelvű szakot választott a hallgató. Novák rámutatott,
A törvénycsomag-tervezetben továbbá kitérnek arra is, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén, a korai oktatásban és az elemi osztályokban tanító pedagógusokat órabérrel javadalmazzák azon órákat illetően, amelyek többletet jelentenek a román tannyelvű osztályok tanterveiben szereplő óraszámhoz képest.
Novák Csaba Zoltán sikerként könyvelte el, hogy átvitték a törvénycsomagot a döntőház plénumán. Úgy véli, ez bizonyíték arra, hogy zavaros politikai helyzetekben is lehet sikereket elérni, hiszen 73 igen és 35 tartózkodás ellenében szavazták meg a kidolgozott tervezetet. Az államelnöknek harminc nap áll rendelkezésére a kihirdetésre. Novák számít arra, hogy Klaus Johannis nem fogja egyből kihirdetni, mert eddig még sosem tett ilyet bővebb törvénycsomagok esetén, és visszaküldi a parlamentbe. A RMDSZ-es szenátor ugyanakkor bízik abban, hogy másodszorra is megszavazza a döntőház.
Amennyiben az államelnöki stábnak konstruktív javaslatai vannak a törvénycsomaggal kapcsolatban, elfogadja azokat, és ha még az idei tanévben, azaz augusztusig kihirdeti, már jövő tanévtől érvénybe lépnek a módosítások – tette hozzá a szenátor.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!