
Novák Csaba Zoltán számít arra, hogy Klaus Johannis nem hirdeti ki harminc napon belül a tanügyi törvénycsomagot
Fotó: Haáz Vince
Az iskolai kerettanterv módosítását is célba vette az RMDSZ új törvénycsomagja, amelyet döntőházként szavazott meg hétfőn a szenátus, és Klaus Johannis kihirdetésére vár. Amennyiben az államelnök még ebben a tanévben kihirdeti, már jövő tanévtől több idő jutna a tananyag elmélyítésére, akár egyénire szabott program szerint – számolt be a sajtónak többek között erről is Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ oktatásügyekkel foglalkozó szenátora csütörtökön.
2020. február 13., 16:002020. február 13., 16:00
Novák Csaba Zoltán szenátor csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, az RMDSZ mindig különös gondot fordított a tanügyi kérdésekre, ugyanis az erdélyi magyarság megmaradásának alappillére az anyanyelven történő oktatás. A hétfőn elfogadott tanügyi törvénycsomag
benne. Az RMDSZ törvénycsomag-tervezetét Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője és Novák Csaba Zoltán, a szövetség Maros megyei szenátora dolgozta ki.
A tervezet szerint az iskolai kerettanterv „szellőztetését” is célba vették, amelyhez szorosan kapcsolódott volna a duális képzés és a többszintes érettségi kérdése is, de a többi párt képviselői ezeket nem voltak hajlandók elfogadni, viszont az összes többi pontot igen – fejtette ki a Maros megyei szenátor.
Fotó: Haáz Vince
„A kerettanterv módosulása azt jelentené, hogy egy tantárgy esetében a tanórák 65 százaléka fordítható oktatásra és ellenőrzésre az eddigi 75 százalék helyett, így 35 százalék – az eddig 25 százalék helyett – jutna a tananyag elmélyítésére, felzárkóztatásra, akár egyénire szabott program szerint” – részletezte a politikus. Hozzátette, valamikori pedagógusként, szülőként és oktatásügyekben jártas politikusként is úgy véli,
Kérdésünkre, hogy a kerettanterv módosítása nem befolyásolja-e a szintek közti vizsgáztatást, érettségit, a szenátor elmondta, akkor lenne ez teljes, ha többszintes érettségit vezetnének be az országban, és akkor mindenkinek lehetősége lenne választani, de
„Azt gondolom, ezt meg kellett tenni, hogy rákényszerítsük a rendszert a rugalmasabb lépésekre. (…) Ez mindig azt feltételezi, hogy van egy-két átmeneti év, amikor enyhe zűrzavar jellemzi a rendszert, de másképp nem lehet módosítani. És ez rá fogja kényszeríteni a minisztériumot, hogy módosítsa, szellőztesse a kerettantervet, a tananyagot” – fejtette ki kérdésünkre Novák Csaba Zoltán.
Egy másik, a kisebbségi oktatás szempontjából legalább ennyire fontos változás az lenne, hogy a jelenleginél alacsonyabb létszámmal is indulhatnak osztályok, bölcsődei és óvodai csoportok. A tervezet továbbá kitér arra is, hogy a tanügyi kerettörvény azt írja elő, hogy
Kitér a bölcsődei és óvodai oktatásra, a délutáni iskolára (afterschool) és a melegebéd-programra is. Az oktatási minisztérium a 2020–2021-es tanév kezdetéig kidolgozza az egyetem előtti oktatási intézményekben bevezetendő melegétel-program alkalmazási normáit, amelyet kormányhatározat révén hagynak jóvá, ezzel megteremtik a lehetőséget a diákok délutáni oktatására is – magyarázta az RMDSZ-es szenátor csütörtökön.
Fotó: Haáz Vince
A törvénymódosítás megteremti annak a lehetőségét is, hogy minden diák anyanyelvén, magyarul felvételizhessen az egyetemre. Ezzel megteremtenék a lehetőséget arra, hogy egyenlő eséllyel juthasson be mindenki az egyetemre, esetleg tandíjmentes vagy ösztöndíjas helyekre. Természetesen az oktatás nyelve románul zajlana, amennyiben román tannyelvű szakot választott a hallgató. Novák rámutatott,
A törvénycsomag-tervezetben továbbá kitérnek arra is, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén, a korai oktatásban és az elemi osztályokban tanító pedagógusokat órabérrel javadalmazzák azon órákat illetően, amelyek többletet jelentenek a román tannyelvű osztályok tanterveiben szereplő óraszámhoz képest.
Novák Csaba Zoltán sikerként könyvelte el, hogy átvitték a törvénycsomagot a döntőház plénumán. Úgy véli, ez bizonyíték arra, hogy zavaros politikai helyzetekben is lehet sikereket elérni, hiszen 73 igen és 35 tartózkodás ellenében szavazták meg a kidolgozott tervezetet. Az államelnöknek harminc nap áll rendelkezésére a kihirdetésre. Novák számít arra, hogy Klaus Johannis nem fogja egyből kihirdetni, mert eddig még sosem tett ilyet bővebb törvénycsomagok esetén, és visszaküldi a parlamentbe. A RMDSZ-es szenátor ugyanakkor bízik abban, hogy másodszorra is megszavazza a döntőház.
Amennyiben az államelnöki stábnak konstruktív javaslatai vannak a törvénycsomaggal kapcsolatban, elfogadja azokat, és ha még az idei tanévben, azaz augusztusig kihirdeti, már jövő tanévtől érvénybe lépnek a módosítások – tette hozzá a szenátor.
Hallgatólagosan elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a bizalomhiány a romániai társadalom „legsúlyosabb deficitje”, a legnagyobb gond pedig az, hogy az állam intézményein keresztül nagyon gyakran semmibe veszi az állampolgárt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja a kormányzást és Sorin Grindeanut javasolja miniszterelnöknek.
A múlt évben 9399 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,6 százalékkal nagyobb mint 2024.ben; a kiadások átlagösszege 8037 lej volt, ami a jövedelem 85,5 százalékát jelentette.
Sárga jelzésű viharriasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdély, Moldova, Dobrudzsa, Munténia, és Olténia 23 megyéjének egyes térségeire.
Naponta 800 munkás, több mint 700 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Nyárádszereda autópálya-szakasz építésén, ahol már elkezdték az aszfaltozást – közölte Horațiu Cosma, a szállításügyi minisztérium államtitkára a közösségi oldalán.
Újabb sárga jelzésű hőségriasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM): szerdán nyolc megyében, csütörtökön pedig az ország több mint háromnegyedében lesz érvényben a figyelmeztetés.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetője, Dominic Fritz és Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán egyeztet a kisebbségi kormány megalakításáról és a miniszterelnök-jelöltről.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása, amelyet a párt új alapszabályának bukaresti törvényszéki bejegyzése után zárnak le – jelentette be Ionel Bogdan képviselő.
A keddi cotroceni-i konzultációk után egy pártközi megállapodáson alapuló kisebbségi kormány körvonalazódik, amelynek a megalakítását fel kell gyorsítani – közölte kedd este Nicușor Dan.
szóljon hozzá!