Ezek a szabályok érvényesek a közösségi oldalakon zajló kereskedelemre

A közösségi oldalak hirdetőcsoportjaiban számos portékát kínálnak, de nem ez a törvényes útja a pénzért történő eladásnak

Fotó: Sándor Csilla

A különböző közösségi oldalakon létrehozott csoportokban történő üzletkötéseknek törvényileg szabályozott kerete van, amely sokszor sem az eladó, sem a vásárló számára nem egyértelmű.

Korpos Attila

2020. december 09., 22:142020. december 09., 22:14

A közösségi oldalakon – térségünkben leginkább a Facebookon – fellelhető eladási csoportokban megszámlálhatatlan mennyiségű áruba bocsátott termék található. Kutakodásunk nyomán találtunk autókereskedői, használt bútorokat árusító, régiségekkel foglalkozó, sportfelszereléseket hirdető, mindennapi használati tárgyakat vagy akár háztáji befőtteket is kínáló csoportokat.

Szinte bármelyik csoportba bárki beléphet és áruba bocsáthatja javait mindenféle kötelezettségvállalás nélkül.

Az egyik csoport adminisztrátora neve mellőzését kérve úgy fogalmazott, az ilyen hirdetési felületek igencsak népszerűek már csak azért is, mert szinte bármit lehet értékesíteni.

„Sokan házilag készítenek tárgyakat, és azokat adják el itt. Közösségformáló ereje van, az emberek pedig a jó szándékot látják meg benne. Rosszakaróból, kötekedőből, feljelentgetőből pedig szerencsére kevés van” – nyilatkozta, aki tisztában van vele, hogy nem minden csoport tevékenysége felel meg a törvényes kereteknek. Így akad olyan is, amelyet korábban feljelentettek ugyan törvénytelen kereskedelmi tevékenység miatt, de mivel a felek között nem pénzért, hanem csereüzlet formájában valósult meg az értékesítés, így kizárták a törvénytelenséget.

Cserélni szabad

Hogy melyik üzlet törvényes és melyik törvénytelen, kérésünkre Laurențiu Moldovan, a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője tisztázta. Megkeresésünkre úgy fogalmazott, elsősorban azt kell megtudni, hogy történik-e gazdasági tevékenység az eladó és a vásárló között. „A törvény pontosan meghatározza, milyen tevékenységek minősülnek kereskedelmi jellegűnek és milyenek nem. Ha egy személy pénzért szeretne értékesíteni valamit és az üzlet létrejön, az már gazdasági tevékenységnek minősül és bármikor felelősségre vonható érte. Ellenben, ha csereüzlet formájában, valamit valamiért alapon próbál túladni saját tulajdonán, az már nem minősül annak és a szakhatóságnak nincs beleszólása” – jelentette ki.

Az igazgató rámutatott, főleg akkor érvényes az utóbbi helyzet, ha nem volt pénz kérve az adott termékért és két természetes személy között zajlott le a csere. „Törvényileg több előírásnak is meg kell feleljen az adott termék, amit pénzért értékesíteni szeretnénk. Szakhatósági dokumentumokkal kell rendelkezzen, a származási helye bizonyítva kell legyen, élelmiszerek esetében az egészségügyi igazgatóság jóváhagyása is szükséges.

Egyértelmű, hogy a különböző közösségi csoportokban ezeknek a kritériumoknak nem felel meg a kínált termékek többsége, de csak hogy világos legyen mindenki számára, ez a törvényes útja a pénzért történő eladásnak

– tette hozzá. Kifejtette, kifejezetten ritka, hogy élelmiszerek vagy egyéb használati tárgyak miatt jelentenék fel az eladókat a fogyasztóvédelemnél vagy a gazdasági rendőrségnél, és a hatóságok nem is ezekre „utaznak”. „Általában alkoholos italok és dohánytermékek miatt érkeznek feljelentések, ezeknek többsége pedig jogos is, hiszen sok esetben nem rendelkeznek megfelelő dokumentációval, így az értékesítés törvényellenes cselekedetnek minősül” – tette hozzá.