Ez az iskola mindig nyitva áll előttük

Kihalt szabadtéri múzeumhoz – skanzenhez – hasonlított vasárnap délben a Gyimes völgye: sem embereket, sem autókat nem lehetett látni Felsőlok déli részén. A Gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnáziumhoz közeledve rögtön kiderült, a helybéliek és a környékbeli falvak lakói a völgy egyik, talán legtöbb embert megmozgató polgári eseményére gyűltek össze. Az iskolában immár tizennegyedik alkalommal búcsúztatták az egykoron Berszán Lajos atya által megálmodott és létrehozott gimnázium végzőseit.

Kozán István

2011. május 29., 16:472011. május 29., 16:47

2011. május 29., 18:142011. május 29., 18:14

Mintegy száz diák szegezte nevét az iskola zászlórúdjára. Egy fémlapnyi emlék

„Ne felejtsétek el, hogy ez az iskola mindig nyitva áll előttetek” – e szavakkal búcsúzott végzős diákjaitól Bálint Gergely, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium igazgatója vasárnap.
A két nappali tagozatos osztály és az esti tagozatos végzősök hagyományosan szentmisén vettek részt, amelyet Tamás József gyulafehérvári segédpüspök celebrált, majd ezt követően az iskola udvarán elkezdődött a több száz embert vonzó kicsengetési ünnepség.

„Életetekben olyan időszak következik, amit magatoknak kell megvívnotok, de az itt szerzett tudás és az élmények egész életeteken elkísérnek” – mondta útravalóként Bálint Gergely iskolaigazgató, aki Kalkuttai Teréz Anya egyik gondolatával köszönt el a végzősöktől: „Ossz szeretetet, bárhová mész. Légy Isten jóságának kifejezése.”

A rendezvényen jelen levő Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja beszédében az oktatási intézmény térségben elfoglalt szerepét emelte ki. Mint fogalmazott, ez a létesítmény a cselekvő szeretet és a civil kurázsi jelképe, „olyan iskola, amelyet a környék szegényebb családjai is magukénak tekinthetnek”.

A megszerzett tudás és a gyimesi családok iskola iránti bizalmának fontosságát emelte ki köszöntőjében Timár Zsombor László. Gyimesfelsőlok polgármestere szerint a mai világban fontos, hogy az iskola olyan tudást adjon át, ami nem elvont, hanem használható. „A végzős hallgatók szüleinek is jár a köszönet, mert ők azon fáradoztak, hogy gyerekeiknek megteremtsék az iskoláztatási körülményeket. A szülők ezekben a pillanatokban elmondhatják, nem volt hiábavaló ide járatni gyerekeiket” – tette hozzá a község első embere.

A köszöntőbeszédek után az előző évekhez hasonlóan, a búcsúzó diákok beleszegezték a fémlapokra vésett nevüket az iskola zászlórúdjába. A kicsengetési búcsúzás – és az emlékhagyás – ezen formáját a térségben csak az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban gyakorolják.