
Baricz Lajos plébánosnak sok terve van még
Fotó: Boda L. Gergely
Igazi asztalosműhelyhez hasonlít a marosszentgyörgyi római katolikus templom kara, ahol hétköznaponként Dénes Endre javítja az orgonát. Baricz Lajos plébános örvend, hogy lehetősége lesz meghallani, hogyan szól igazi hangján a hangszer, s azért is hálás, hogy helybéli mester vállalta el a munkát.
2017. március 20., 18:072017. március 20., 18:07
A marosszentgyörgyi római katolikus templomban lévő kicsi, csupán négyoktávos orgonát 1880-ban készítette Vass István, s a hosszú használat során többször toldották-foltozták, javítgatták.
Baricz Lajos plébánostól megtudtuk, hogy amikor 15 évvel ezelőtt idekerült, még használták az orgonát, de már nem volt meg az eredeti szép hangja, s hamarosan lecserélték egy harmóniumra, majd egy elektromos orgonára.
Dénes Endre nagy lelkesedéssel mesél a munkájáról
Fotó: Boda L. Gergely
„De azért mindig vártuk, hogy érkezzen el az idő arra, hogy a régi orgonánkat megjavíttassuk. A templomfelújításnak volt elsőbbsége, s mivel tudtuk, hogy a fa kazettás mennyezet cseréje során nagyon sok por keletkezik majd, csak ezután akartunk nekifogni az orgonajavításnak. A kazettás mennyezet hat év után elkészült, így a napokban nekifogott a munkának Endre is. Örvendünk, hogy ő javítja, elérhető áron, hiszen marosszentgyörgyi, itt cserkészkedett az udvarunkon, s tudjuk, hogy alapos és jó munkát végez” – mondja a plébános, és közben mutatja, hogy a karzatra is szeretne a kazettás mennyezethez hasonló díszítést készíttetni.
Fotó: Boda L. Gergely
Dénes Endre tíz évig a szászhermányi neves orgonaépítő műhelyben tanult, külföldön is képezte magát. Mint elmondta, két hónap alatt szeretné restaurálni az orgonát, eddig sikerült a betervezett napi munkát elvégeznie. Lelkesen beszélt az ideiglenesen a toronyba költözött orgonasípokról, a szélládáról és a bőrtömlőről, amelyet szakértelemmel tett rendbe. Azt is megtudtuk, hogy a régi orgonáknak a legnagyobb ellensége az idő és a templomban lévő hőmérséklet-ingadozások, de sokat árthatnak a hozzá nem értő javítások is.
Fotó: Boda L. Gergely
– mondja a fiatalember. Szerinte egyre többen ismerik fel a régi orgonák restaurálásának fontosságát, s bízik benne, hogy a megtanult szakmáját sokáig tudja majd gyakorolni.
Fotó: Boda L. Gergely
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!