Évtizedek óta nem voltak ilyen kiterjedt mezőgazdasági károk Hargita megyében

A talaj telítődött vízzel, sok helyen be sem issza az esőt, és ez biztos terméskiesést eredményez a növénykultúrák többsége esetében.

– jellemezte az elmúlt hónapok időjárását és annak következményeit Török Jenő. A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint negyven éve nem volt olyan nehéz esztendejük a gazdáknak, mint idén. A gabonafélék a tavaszi szárazság miatt nem bokrosodtak megfelelően, a nyári esőzések miatt viszont begyomosodtak a földek,

vagy ki fognak, ha nem változik az időjárás. A termést nem lehet learatni, mert nem lehet rámenni a földekre a kombájnokkal, és hasonló problémák vannak a pityókaföldeken is, ahol a sorok között áll a víz, ezért a burgonya kiásásával és tárolásával egyaránt gondok lesznek. Az esők ugyan jót tettek a takarmánynövényeknek, de nem lehet azokat megszárítani a sok csapadék miatt, így például

Állami kártérítést csak 30 százalékosnál nagyobb arányú kár esetén kaphatnak a gazdák, ilyen mezőgazdasági területből a legtöbb kaszáló: összesen 1457 hektár került be a kárjelentésekbe. 185 hektárnyi területen ment tönkre a burgonyatermés, a búza 48 hektáron, a cukorrépa 30, a zab pedig 24 hektáron. A kárfelmérések viszont még folyamatban vannak, ugyanis például

„A gabonát tönkretette, kicsírázott, aratatlanul állnak a földek, a gyomok felnőtték a gabonaparcellákat. Minőség nem lesz, kenyérgabonának semmi esetre sem lesz ez jó, romlott a minőség, csökken az átlagtermés” – panaszolta el a sok csapadék következményeit Varga László. A székelykeresztúri gazdálkodó szerint a szalmás gabonafélék esetében legalább 25–30 százalékos terméskieséssel kell számolni, de nincs ez másként a többi növénykultúra esetében sem, leszámítva a kukoricaföldeket és a legelőket. Burgonyából is nagy a veszteség, a levélbetegségeket többszöri permetezéssel sem tudták megelőzni, így hektáronként tíztonnás kieséssel számolnak.

– sorolta a gazda.