
Fotó: Thomas Campean
Mintegy 1,2 millió új menedékkérő érkezett tavaly az Európai Unió országaiba, vagyis a 2015-ben regisztráltnál valamivel kevesebb – derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) csütörtökön közzétett jelentéséből.
2017. március 16., 16:192017. március 16., 16:19
2017. március 16., 16:202017. március 16., 16:20
A hivatal szerint az unió 28 tagországában 1 204 300 új menedékkérelmet nyújtottak be tavaly, míg az azt megelőző évben 1 255 600-at, 2014-ben pedig 562 700-at.
A legtöbben a polgárháború sújtotta Szíriából érkeztek Európába: a vizsgált időszakban mintegy 335 ezer szíriai állampolgár ért partot a dél-európai országokban. Szíriát a jelentés szerint Afganisztán (183 ezer) és Irak (127 ezer) követte, de sokan érkeztek Pakisztánból, Nigériából, Iránból, Eritreából és Albániából is.
A nemzetközi védelemre vonatkozó kérelmek legtöbbjét, 60 százalékát (722 300) Németországban regisztrálták, ezt követte Olaszország a kérelmek 10 százalékával (121 200) és Franciaország 6 százalékkal (76 ezer). A papírok 4 százalékát Görögországban (49 900), 3 százalékát Ausztriában (39 900) nyújtották be.
Görögországban 339 százalékkal, Németországban 63 százalékkal, Olaszországban 46 százalékkal nőtt az első menedékkérelmek száma 2015-höz képest. A legnagyobb visszaesést Svédországban (-86 százalék), Finnországban (-84 százalék), Magyarországon (-84 százalék) és Dániában (-71 százalék) regisztrálták.
Az adatok tanúsága szerint tavaly Németországban egymillió lakosra 8789 új menedékkérő jutott, a második helyezett Görögországban 4625, a harmadik helyen álló Ausztriában pedig 4587. A legkisebb arányt Szlovákiában (18), Portugáliában (69) és Romániában (94) jegyezték fel.
Magyarországon 28 215 új menedékkérőt regisztrálták 2016-ban, ami egymillió lakosra vetítve 2870-et jelent.
Az év végén 1 094 100 menedékkérelem volt még elbírálás alatt az Európai Unió tagországaiban, ebből 602 ezer Németországban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
Felfüggesztette a Bukaresti Ítélőtábla az egységes bértörvény-tervezet véglegesítési eljárását. A Sanitas szakszervezet kérésére meghozott határozatot az érdekvédelmi tömörülés részleges sikerként értékeli, de a tiltakozást nem állítják le.
Magyarországi motoros vesztette életét egy balesetben szerdán a 67C jelzésű országúton, a Transalpinán, miután egy kanyarban feltehetően elvesztette uralmát a jármű felett, és nekiütközött a fém szalagkorlátnak.
szóljon hozzá!