
Fotó: Thomas Campean
Mintegy 1,2 millió új menedékkérő érkezett tavaly az Európai Unió országaiba, vagyis a 2015-ben regisztráltnál valamivel kevesebb – derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) csütörtökön közzétett jelentéséből.
2017. március 16., 16:192017. március 16., 16:19
2017. március 16., 16:202017. március 16., 16:20
A hivatal szerint az unió 28 tagországában 1 204 300 új menedékkérelmet nyújtottak be tavaly, míg az azt megelőző évben 1 255 600-at, 2014-ben pedig 562 700-at.
A legtöbben a polgárháború sújtotta Szíriából érkeztek Európába: a vizsgált időszakban mintegy 335 ezer szíriai állampolgár ért partot a dél-európai országokban. Szíriát a jelentés szerint Afganisztán (183 ezer) és Irak (127 ezer) követte, de sokan érkeztek Pakisztánból, Nigériából, Iránból, Eritreából és Albániából is.
A nemzetközi védelemre vonatkozó kérelmek legtöbbjét, 60 százalékát (722 300) Németországban regisztrálták, ezt követte Olaszország a kérelmek 10 százalékával (121 200) és Franciaország 6 százalékkal (76 ezer). A papírok 4 százalékát Görögországban (49 900), 3 százalékát Ausztriában (39 900) nyújtották be.
Görögországban 339 százalékkal, Németországban 63 százalékkal, Olaszországban 46 százalékkal nőtt az első menedékkérelmek száma 2015-höz képest. A legnagyobb visszaesést Svédországban (-86 százalék), Finnországban (-84 százalék), Magyarországon (-84 százalék) és Dániában (-71 százalék) regisztrálták.
Az adatok tanúsága szerint tavaly Németországban egymillió lakosra 8789 új menedékkérő jutott, a második helyezett Görögországban 4625, a harmadik helyen álló Ausztriában pedig 4587. A legkisebb arányt Szlovákiában (18), Portugáliában (69) és Romániában (94) jegyezték fel.
Magyarországon 28 215 új menedékkérőt regisztrálták 2016-ban, ami egymillió lakosra vetítve 2870-et jelent.
Az év végén 1 094 100 menedékkérelem volt még elbírálás alatt az Európai Unió tagországaiban, ebből 602 ezer Németországban.
Kiegyensúlyozottabb és változatosabb lett a tájékoztatás az M1 Híradóban a Republikon Közmédiafigyelő elemzése szerint – hívta fel a figyelmet Tarr Zoltán, társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán a Facebookon-oldalán.
Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter letartóztatásáról döntött a bíróság szerdán, Hankó Balázs volt kulturális miniszter letartóztatását pedig indítványozta az ügyészség szerdán.
Bogányi Gergely zongoraművésszel lép fel a budapesti Zeneakadémián a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, de az út nemcsak a koncertről szól: a szervezők diplomáciai, turisztikai, gasztronómiai és üzleti programokkal is bemutatják Maros megyét.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozói részt vesznek a Mureșan-kormány beiktatásáról döntő parlamenti ülésen, de nem fognak szavazni – közölte szerdán Mihai Fifor képviselő.
Egy héttel a magyarországi premier után Erdélybe is megérkezik a Félrelépni szabad című film, amelyet október 2-ától vetítenek a romániai mozikban.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdán, a Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormánya sorsáról szavazó parlamenti ülés előtt néhány órával beismerte, kicsi az esélye a kormány beiktatásának.
A mai napon minden törvényhozó kezében ott van a döntés hatalma – üzente Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök az általa javasolt kormány sorsáról szavazó parlamenti ülés előtt néhány órával.
12,2 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában az idei év első nyolc hónapjában, mint 2025 azonos időszakában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán hangsúlyozta, hogy a parlament intézményét tisztelni kell, nem háttérbe szorítani, és ő nem adja vissza megbízását.
Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter kijelentette: nem hiszi, hogy Siegfried Mureșan kormánya szerdán megkapja a bizalmi szavazatot a parlament plenáris ülésen.
szóljon hozzá!