
Fotó: Thomas Campean
Mintegy 1,2 millió új menedékkérő érkezett tavaly az Európai Unió országaiba, vagyis a 2015-ben regisztráltnál valamivel kevesebb – derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) csütörtökön közzétett jelentéséből.
2017. március 16., 16:192017. március 16., 16:19
2017. március 16., 16:202017. március 16., 16:20
A hivatal szerint az unió 28 tagországában 1 204 300 új menedékkérelmet nyújtottak be tavaly, míg az azt megelőző évben 1 255 600-at, 2014-ben pedig 562 700-at.
A legtöbben a polgárháború sújtotta Szíriából érkeztek Európába: a vizsgált időszakban mintegy 335 ezer szíriai állampolgár ért partot a dél-európai országokban. Szíriát a jelentés szerint Afganisztán (183 ezer) és Irak (127 ezer) követte, de sokan érkeztek Pakisztánból, Nigériából, Iránból, Eritreából és Albániából is.
A nemzetközi védelemre vonatkozó kérelmek legtöbbjét, 60 százalékát (722 300) Németországban regisztrálták, ezt követte Olaszország a kérelmek 10 százalékával (121 200) és Franciaország 6 százalékkal (76 ezer). A papírok 4 százalékát Görögországban (49 900), 3 százalékát Ausztriában (39 900) nyújtották be.
Görögországban 339 százalékkal, Németországban 63 százalékkal, Olaszországban 46 százalékkal nőtt az első menedékkérelmek száma 2015-höz képest. A legnagyobb visszaesést Svédországban (-86 százalék), Finnországban (-84 százalék), Magyarországon (-84 százalék) és Dániában (-71 százalék) regisztrálták.
Az adatok tanúsága szerint tavaly Németországban egymillió lakosra 8789 új menedékkérő jutott, a második helyezett Görögországban 4625, a harmadik helyen álló Ausztriában pedig 4587. A legkisebb arányt Szlovákiában (18), Portugáliában (69) és Romániában (94) jegyezték fel.
Magyarországon 28 215 új menedékkérőt regisztrálták 2016-ban, ami egymillió lakosra vetítve 2870-et jelent.
Az év végén 1 094 100 menedékkérelem volt még elbírálás alatt az Európai Unió tagországaiban, ebből 602 ezer Németországban.
Az ankarai NATO-csúcs alkalmat teremt arra, hogy a szövetségesek ismét kiemelt figyelmet fordítsanak a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetére, valamint a drónincidensekre – közölte az elnöki hivatal.
A munkaügyi felügyelők ellenőrzik a napokban, hogy a munkáltatók betartják-e a rendkívüli hőség idejére előírt munkavédelmi intézkedéseket, és a jogsértéseket büntetni fogják – közölte hétfőn Mihai Uca, a Munkaügyi Felügyelőség vezetőhelyettese.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A nyári érettségire feliratkozott diákok 98,2 százaléka vett részt hétfőn a román nyelvből és irodalomból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben az érettségi kötelező tantárgyából tartandó írásbeli vizsga egy nappal történő elhalasztásáról szóló miniszteri rendelet.
12,6 millió lejes kincstári hitel felvételéről döntött Hargita Megye Tanácsa. A kölcsönt három beruházás finanszírozására fordítanák, miközben a korábbi hitelkeretek felhasználását is átcsoportosították, és döntöttek a homoródi területek rendezéséről is.
Két újmisést szenteltek fel hétfőn, Szent Péter és és Szent Pál napján a gyulafehérvári székesegyházban. Az újmisések a megbízólevelüket is megkapták amellyel segédlelkésznek nevezték ki őket.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
Egy nappal elhalasztják a keddi matematika és történelem írásbeli vizsgákat a várható rendkívüli hőség miatt.
szóljon hozzá!