
Fotó: Thomas Campean
Mintegy 1,2 millió új menedékkérő érkezett tavaly az Európai Unió országaiba, vagyis a 2015-ben regisztráltnál valamivel kevesebb – derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) csütörtökön közzétett jelentéséből.
2017. március 16., 16:192017. március 16., 16:19
2017. március 16., 16:202017. március 16., 16:20
A hivatal szerint az unió 28 tagországában 1 204 300 új menedékkérelmet nyújtottak be tavaly, míg az azt megelőző évben 1 255 600-at, 2014-ben pedig 562 700-at.
A legtöbben a polgárháború sújtotta Szíriából érkeztek Európába: a vizsgált időszakban mintegy 335 ezer szíriai állampolgár ért partot a dél-európai országokban. Szíriát a jelentés szerint Afganisztán (183 ezer) és Irak (127 ezer) követte, de sokan érkeztek Pakisztánból, Nigériából, Iránból, Eritreából és Albániából is.
A nemzetközi védelemre vonatkozó kérelmek legtöbbjét, 60 százalékát (722 300) Németországban regisztrálták, ezt követte Olaszország a kérelmek 10 százalékával (121 200) és Franciaország 6 százalékkal (76 ezer). A papírok 4 százalékát Görögországban (49 900), 3 százalékát Ausztriában (39 900) nyújtották be.
Görögországban 339 százalékkal, Németországban 63 százalékkal, Olaszországban 46 százalékkal nőtt az első menedékkérelmek száma 2015-höz képest. A legnagyobb visszaesést Svédországban (-86 százalék), Finnországban (-84 százalék), Magyarországon (-84 százalék) és Dániában (-71 százalék) regisztrálták.
Az adatok tanúsága szerint tavaly Németországban egymillió lakosra 8789 új menedékkérő jutott, a második helyezett Görögországban 4625, a harmadik helyen álló Ausztriában pedig 4587. A legkisebb arányt Szlovákiában (18), Portugáliában (69) és Romániában (94) jegyezték fel.
Magyarországon 28 215 új menedékkérőt regisztrálták 2016-ban, ami egymillió lakosra vetítve 2870-et jelent.
Az év végén 1 094 100 menedékkérelem volt még elbírálás alatt az Európai Unió tagországaiban, ebből 602 ezer Németországban.
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.
A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.
Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .
Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.
A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!