
Fotó: MTI
A budapesti Petőfi-hídtól a Margitsziget alsó harmadáig terjedő, csaknem öt kilométer hosszú, úgynevezett látványtéren több mint negyvenötezer különálló pirotechnikai effekt jelenik meg augusztus 20-án. A tűzijáték mellett drónshow és fényfestés is lesz.
2024. augusztus 15., 10:502024. augusztus 15., 10:50
2024. augusztus 15., 11:062024. augusztus 15., 11:06
Budapesten az idei Szent István-napi tűzijátékot tűzmozsár, kartács, római gyertya, görögtűz, szikraszökőkút és lángeffektek teszik látványossá – írták a szervezők az MTI-nek címzett tájékoztatójukban. A több mint huszonkilencezer pirotechnikai terméket mintegy ötszáz indítási pontról – köztük 9 folyami uszályról, 65 pontonról, a Szabadság, az Erzsébet és a Margit hídról – lövik a magasba a szakemberek, akik hat hónapja készülnek az eseményre – tették hozzá.
A közlemény szerint „a tervezők kiemelten ügyeltek arra, hogy a minden korábbinál szélesebb, csaknem öt kilométernyi látványtéren, a Duna-part bármely pontján állva közel azonos vizuális élményben részesüljenek a vendégek”.
Mindez igaz a tűzijátékot kiegészítő drónshow-ra is, amelyben
„A tűz és fények játéka az idén is egy, a nemzeti mesehagyományból jól ismert karakter szemszögén keresztül meséli el a magyarság történetének legfontosabb eseményeit: a csodaszarvas, Attila, Csaba királyfi, a honfoglalás és államalapító Szent István királyunk történetét. Az öreg pásztor által felvillantott mondabéli és történelmi epizódok adják a narrációval ellátott tűzijátékshow hat tételét, amit az Elek Norbert által megálmodott zenei kompozíció tesz teljessé” – írták. A zenei aláfestésben a magyar népdalhagyomány ismert darabjai mellett a legnagyobb zeneszerzőink, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán darabjai is felsejlenek.
A közlemény szerint Európa legnagyobb tűzijátékát ezúttal is olyan ismert szakemberek álmodták meg és celebrálják, mint a montreali tűzijáték-világverseny díjazottja, Seres Anikó, a fényfestésért és látványtervezésért felelős Besnyő Dániel, valamint a művészeti koncepciót előkészítő Iványi Árpád és Réti Barnabás. Az alkotókkal készített exkluzív videó alább tekinthető meg.
A 2025-2026-os tanév rendje szerint a pénteki tanórák után kezdődik és április 14-ig a tavaszi szünidő az iskolákban.
Huszonkét be nem töltött állást szüntettek meg a székelyudvarhelyi városházán egy kormányrendelet nyomán. Ugyanakkor módosítják a polgármesteri és alpolgármesteri kabinetben betölthető állások számát.
Összehangolt ellenőrzést tartottak a Hargita megyei rendőrök és csendőrök a székelykeresztúri tanintézményekben és környékükön. Az iskolákban megelőző jellegű foglalkozásokat tartottak, a szabálysértő járművezetőket pedig megbírságolták.
Románia hivatalos lakhely szerint nyilvántartott lakossága 2026. január elsején 21,646 millió fő volt, ami 0,5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Húsvétvasárnap, reggel nyolc órától tartják a Kárpát-medence legnagyobbjaként nyilvántartott ételszentelését Csíkszereda központjában.
Csütörtök reggeltől szombat estig a szél erősödése és jelentősebb mennyiségű csapadék várható az ország minden régiójában, a magasabb hegyvidéken havazásra és hótakaró kialakulására is számítani lehet.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
A Kolozs megyei törvényszék szerdán elrendelte a Román Közúti Hatóság (ARR) korrupcióval gyanúsított vezetője, Cristian Anton harmincnapos előzetes letartóztatását.
Súlyosan megsérült egy négyéves gyermek Bákó megyében, miután az édesanyja mellől az úttestre szaladt, ahol egy autó – amelynek a sofőrje már nem tudta elkerülni az ütközést – elütötte.
A Brassó megyei magyar közösségek kultúráját, népszokásait eleveníti fel a Néprajzi Múzeum legújabb tárlata. A farsangi alakoskodást és a húsvéti ünnepkört is bemutató kiállítás április elsején nyílt meg.
szóljon hozzá!