
Fotó: Barabás Ákos
Úgy emlékeztek őseikre, az egyház 450 éves küzdelmére, megvalósításaira szombaton a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör és a Haáz Rezső Múzeum rendezvényén, hogy hálát adtak eredményeikért, és láthatóvá, bárki számára megnézhetővé tették értékeiket.
2018. május 07., 15:002018. május 07., 15:00
Fotó: Barabás Ákos
A vallásszabadság kihirdetésének és a Magyar Unitárius Egyház (MUE) megalakulásának 450. évfordulója alkalmával
A házigazda gyülekezet konfirmandusai és kórusa verses-dalos műsort mutatott be. Végül a több száz, zömmel népviseletbe öltözött részvevő együtt vonult a templomtól a Haáz Rezső Múzeumig, ahol jelenlétükben nyitották meg az Egy az Isten – Fejezetek az erdélyi unitarizmus történetéből című kiállítást.
Fotó: Barabás Ákos
Az „Ezért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben” (Gal 6, 10) mottójú nőszövetségi találkozón a napindító áhítatot Simó Sándor székelyudvarhelyi lelkész-esperes tartotta. Köszöntőjében méltatta a nőszövetségek csendben és lelkiismerettel végzett munkálkodását. Megtudtuk azt is, hogy Udvarhelyen az 1870-es évektől honosodott meg az unitarizmus. 1872-től beszolgáló lelkésze volt a leányegyháznak, és 1905-ben vált anyaegyházközséggé. Templomuk idén száztíz éves.
– mondta Simó Sándor.
Bálint Benczédi Ferenc, a MUE püspöke előbb hálát mondott a jókedvvel, energiával megújító, közösségerősítő programért, majd kiemelte az asszonyok családbeli, egyházbeli és nemzetbeli küldetését.
Nyomatékosította: az egyházi életet nem lehet beszorítani egy-egy vasárnapra a templomba.
A vallásszabadság az Istenben bízó emberek lelkében született meg. Bár ezt a pillanatot nem őrzi piros betűs ünnep, eme szellemi érték, a jó munkálásának 450 éve felekezettől függetlenül ünnepelhető.
Fotó: Barabás Ákos
Dimény Csilla, az Unitárius Nők Országos Szövetségének (UNOSZ) elnöke a ránk bízott drága kincsek, a hit, az anyanyelv és a szeretetközösségek megtartására buzdított. Anyák napja alkalmával köszöntötte az édesanyákat, nagymamákat, majd jelezte az országos nőszövetségi találkozó időpontját, amelyet a jubileumi évben Kolozsváron tartanak augusztus 18-án.
Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere kiemelte: minden évforduló egy mérföldkő is életünkben. A hittel megáldott élet nem csak lehetőség, felelősség is.
A jövőben szeretettel, józansággal és Istenbe vetett bizalommal éljünk, hogy a keresztény értékrend örökre megmaradhasson a Kárpát-medencében.
Körösi Viktor Dávid, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja a nemzetépítés forradalmának érzi a reformációt, amelynek nyomán ki-ki saját anyanyelén imádkozhatott Istenéhez. Dávid Ferencet megkerülhetetlen állócsillagként említette. Az erdélyi magyar túlélést biztosító vallásszabadság tovább erősítette eme régió kapcsolatát Magyarországgal.
Fotó: Barabás Ákos
Azok maradnak meg, akik átadják gyermekeiknek a hagyományokat, a szabályokat, az Istenhez való ragaszkodást, a nyelvet és más szellemi értékeiket.
Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója a szellemi-tárgyi hagyaték közkinccsé tételéről szólt, amelyhez segítségül hívták az egyházközségeket.
Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke hiszi, hogy az eredményekért keményen meg kell dolgozni. Az ünnep felkiáltójele: a hagyaték egyben nehéz teher is –
Fotó: Barabás Ákos
Simó Melinda Tímea köri UNOSZ-elnök az ünnepszentelés előkészítésének sok történetet egyesítő folyamatáról vallott, köszönetet mondva a nőszövetség és egyházkör közös ügyének kibontakoztatásáért. A napra emlékeztet majd egy éven át a köri vándorabrosz, amelyet a Bethlen-lakótelepi unitárius egyházközség nőszövetségétől vettek át. A György Izabella köri UNOSZ-titkár által tartott beszámoló körvonalazta az elmúlt év sokszínű nőszövetségi tevékenységeit.
Az ünnepi istentiszteleten Kelemen Szabolcs szentegyházi lelkész imája után a nap mottójául választott igerész alapján Solymosi Alpár csíkszeredai lelkész végezte a szószéki szolgálatot. Az egyénnek adatott életidőről, a tér- és pillanatélményről mint olyan értékes intervallumról szólt, amelyben felismertem önmagam lehetőségeit. A jó cselekvéséhez kifinomult érzékre, felismerő-képességre van szükségünk. Pál idézett mondatából az utolsó gondolategység – mindenkivel, legfőképpen azokkal, akik testvéreink a hitben – Solymosi Alpár értelmezésében az egyetemességet célzó valóság: a rendelkezésünkre álló időben jót tenni Istennel, embertársainkkal és a természettel. Ehhez szükség van a mindenre kiterjedő figyelmesség-szemléletre.
A templomban végül Czire Szabolcs, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet előadótanára a magyar unitárius hitelvek sajátosságairól tartott előadást. Kiemelte
Fotó: Barabás Ákos
Az Egy az Isten – Fejezetek az erdélyi unitarizmus történetéből című kiállítás megtekintése előtt a Haáz Rezső Múzeum udvarán Bálint Benczédi Ferenc püspök köszönetet mondott, amiért a tárlat azokat a vallási, hitéleti és szépteremtő örökségértékekek mutatja be, amelyekre a ma emberének is szüksége van.
A vidék unitárius közösségeinek tárgyi értékei a gyökerekre mutatnak, amelyeket minden környékbeli fiatalnak is látnia kell, jó példaként és okulásul – hangsúlyozta Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke. Miklós Zoltán név szerint mondott köszönetet az együttműködő egyházközségeknek, múzeumoknak, levéltáraknak, iskolai és családi hagyatékok kezelőinek, valamint munkatársainak, akik a páratlan tárlat létrejöttében együtt munkálkodtak.
Majd a kiállítás kurátora Szász Hunor muzeológus kalauzolta végig a népes csoportokat az erdélyi unitarizmus hitéleti és kulturális szerepét, értékes műtárgyakat, szépséges festett fa berendezési tárgyakat, klenódiumokat, nyomtatványokat és dokumentumokat bemutató kiállításon, mely minden évszázadból olyan pillanatot ragad ki és mutat be, amelyek hitelesen tükrözik az illető korszak hangulatát és sajátos arculatát, valamint a fejlődés ívét.
Lavina következett be pénteken Beszterce-Naszód megyében, az Óradnát (Rodna) Radnaborberekkel (Valea Vinului) összekötő, a Radnai-havasok Nemzeti Parkba vezető községi út közelében – tájékoztattak a helyi hatóságok.
Nem tudja még érdemben tárgyalni a Marosvásárhelyi Ítélőtábla azoknak a fellebbezéseknek a tárgyalását, amelyeket a Borboly Csaba és tizenkét másik ember elleni büntetőper vádlottjai nyújtottak be az elsőfokú ítélet kihirdetése után.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) csíkszeredai és marosvásárhelyi képviselői petíciót kezdeményeztek annak érdekében, hogy a két megyeszékhely önkormányzata csökkentse a helyi adókat és illetékeket.
Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
szóljon hozzá!