Erősödő ellenszélben a minőségi közoktatás

hiszen már most vannak olyanok, akik az ősszel elkezdődött új tanévben megkapott első fizetésük láttán a rendszer elhagyása mellett döntöttek – mondta el Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének elnöke.

Az érdekvédelmi tömörülés felmérést is készített a megszorító intézkedések negatív hatásairól. Ez megyei vonatkozásban csak részleges adat, ugyanis csak azokból a tanintézményekből vannak információik, ahol képviselete is van a szakszervezetnek, de a helyzet nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is hasonló.

Nagyon rosszul fizetik az óraadó tanárokat

Negyven iskolában összesen 1800, óraadó pedagógusok által megtartott tanórát számoltak össze, ami a szakszervezet képviselője szerint nagyon sok. Ez visszaosztva nagyjából 90, teljes normás tanári állásnak felel meg. A gondot az jelenti, hogy a költségcsökkentő intézkedések bevezetése óta nagyon rosszul fizetik az óraadó tanárokat, akik a minimálbérnél is kevesebbet keresnek – „biztos, hogy 2000 lej alatt van a fizetésük” –,

Molnár Zoltán korábban egy valós példát is ismertetett: 1700 lej körüli bért számoltak ki egy vidéki, helyettesítő tanítói állásra, amelyet azért kellett betölteni, mert gyermeknevelési szabadságra ment az ott tanító pedagógus. Ekkora fizetésért viszont már sokan nem vállalják a munkát.

Egy szakszervezeti gyűlésen elhangzottakból tudja, hogy Bukarest környékén sokan le is mondtak az óraadó tanári munkáról, amikor megkapták az első fizetést, és az sem ritka, hogy a kötelező óraszámon felüli tanórákat mondják vissza hasonló okból. Ez fokozni fogja a pedagógushiányt – erősítette meg –, pedig a jelenséget már most is jól jelzi, hogy a tanfelügyelőség honlapján szinte egymást érik a versenyvizsgákról szóló álláshirdetések.

Nő az összevont osztályok száma

A szakszervezet megyei vezetője szerint

hiszen nőtt a kötelező tanóraszám, azaz több munkával kereshetik meg az oktatásban dolgozók a korábbi fizetésüket, de nőtt a bizonytalanság is a rendszerben, sokan pedig mozaikszerűen, több iskolából kell összegyűjtsék a teljes normához szükséges tanóraszámot. Vidéken ez állandó ingázással jár.

Az említett 40 iskolában 39 ilyen pedagógus dolgozik. Ugyanakkor 9 olyan városi és 95 vidéki iskolában dolgozó tanító és tanár van, aki nem csak a saját tantárgyában oktat, utóbbi pedig nagyon sok, mondta Molnár Zoltán. 43 tanár szakképesítés nélkül tanít, tehát ők egészen biztosan nagyon alacsony fizetést kapnak – fűzte hozzá.

Szülőként inkább azt mondanám, hogy a gyermekemet vigyék 10 kilométert autóbusszal, hogy tanulhasson egy egyévfolyamos osztályban, minthogy két-, három- vagy többévfolyamos osztályban tanuljon. Nem tudom, hogy milyen esélye van ezeknek a gyermekeknek felvenni a versenyt” – fogalmazott Molnár Zoltán, aki maga is pedagógus. Ezek az osztályok általában vidéken vannak.

Minél elszigeteltebb egy falu, annál nagyobb az esélye az ott élő gyermekeknek, hogy összevont osztályba kerüljenek. Ilyen értelemben esélyegyenlőség sincs a közoktatási rendszerben, noha folyton erről beszélnek – mondta.

Még kevesebb figyelmet kapnak a CES-es gyermekek

Az említett osztályok közül ötvenben nőtt a diáklétszám is, harmincban a megengedett norma fölé. Ugyanakkor 314 olyan osztály van, amelyben speciális nevelési igényű, vagy a román kifejezésből származó rövidítést használva CES-es (copii cu cerințe educaționale speciale) diákok is tanulnak. Ez szintén nagyon nagy szám.

„A megszorítások szempontjából ez olyan értelemben releváns, hogy hozzák az intézkedéseket, de nem veszik figyelembe azt, hogy a pedagógusok olyan osztályokban kell dolgozzanak, ahol ezek a speciális igényű diákok vannak. Ők több figyelmet igényelnek, hiszen van köztük olyan, aki nem tud írni, nem tud olvasni, van, aki zavarja az órát és van, aki nem tud a többiek tempójában haladni.

Maros megyében viszont nem tudom, hogy a speciális iskolákon kívül van-e tíz iskola, ahol ilyen kisegítő tanár van.” A problémát pedig csak hatványozottabbá teszi az, ha összevont vagy megnövelt diáklétszámú osztályokba kerülnek ilyen speciális nevelési igényű gyermekek.

Molnár Zoltán ugyanakkor azt is elmondta, hogy a valóságban jóval nagyobb az ilyen diákok száma, ugyanis vidéken szinte ismeretlen a CES fogalma, a szülők ki sem töltik az ehhez szükséges nyomtatványokat.

A cikluszáró vizsgaeredmények állíthatják be a mérleg nyelvét

Az említett körülmények, rendellenességek és új problémák az oktatás minőségét is rontják, jövő évtől pedig, ha bevezetik az új tantervet, a problémák csak fokozódni fognak.

– mondta Molnár Zoltán.

A takarítónő órabére nagyobb, mint a többletórát vállaló tanáré

A tanintézetekben idén nagy gondot okozott a többlettanórák elosztása, hiszen ezeket már nem szívesen vállalják a pedagógusok. Egy pluszóráért körülbelül negyedannyit kapnak a tanárok, mint a normába tartozó tanórák megtartásáért – mondta el érdeklődésünkre Laczkó György, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium igazgatója.

„Egy pár pluszórát a kollégák még lenyeltek, hát nem szívesen, nyilván. Az a baj, hogy nem lehet úgy osztani, hogy mindenkinek 20 jöjjön ki. Van, akinek 21 órája lesz, mert nem lehet egy osztályba beküldeni három órára egy tanárt, s negyedikre egy másikat. De ha azt a pluszórát nem vállalja a kolléga, akkor hét bajban vagyunk, márpedig megtehetné, hogy nem vállalja. Nálunk szerencsére megértők voltak” – ismertette a helyzetet. Ez viszont

elfogyhatnak ugyanis a többlettanórát vállaló pedagógusok. „Olyan faramuci helyzet is van, hogy a takarítónőnek az órabére nagyobb, mint a pluszórát tartó tanáré” – helyezte kontextusba a bérekkel kapcsolatos problémát.

Még nehezebb helyzetben vannak viszont ott, ahol helyettesítő tanárt kell alkalmazzanak. Őket ugyanis „tényleg csak aprópénzért” foglalkoztathatják, mondta a tanintézet igazgatója.