Fotó: 123RF
Egy ezer éve alapított egyházmegyébe látogat el Ferenc pápa, aki június elsején Csíksomlyón celebrál szentmisét. A Szentszék és Erdély szoros kapcsolatáról, az elmúlt századok történéseiről Marton József egyháztörténésszel, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott oktatójával beszélgettünk.
2019. május 29., 21:592019. május 29., 21:59
Az erdélyi püspökséget 1009-ben alapította Szent István király Gyulafehérvár központtal. A történelem során előfordult az is, hogy betöltetlen maradt a püspöki szék. Főegyházmegyei rangra csak 1991-ben emelték az erdélyi püspökséget.
– mondta Marton József. A teológus, egyháztörténész a 12. századig visszamenőleg több olyan pápát is felsorolt, aki kiállt az erdélyi püspökség mellett. Megemlítette mások mellett III. Incét, a középkor legtekintélyesebb pápáját, aki több alkalommal is a gyulafehérvári püspöknek adott igazat joghatósági vitákban. Ugyanakkor kitért a pápák búcsúengedélyezéseire is, amelyeket a 13–15. század közötti időkben azoknak adtak, akik hozzájárultak a templomépítésekhez.
A csíksomlyói búcsút a 15. században, a Hunyadiak idején engedélyezte IV. Jenő pápa, aki 1444-ben körlevélben buzdította a híveket arra, hogy segítsenek a ferences rendnek a templomépítésben, és cserébe búcsút nyerhettek, ha szentgyónáshoz és áldozáshoz járulnak.
Marton József Erdély és a római Szentszék viszonya kapcsán kitért arra is, hogy
A fejedelemségek idején, János Zsigmond uralma alatt közel álltak ahhoz, hogy megszakadjon a kapcsolat a Szentszékkel, de végül megerősödött, főként Báthory Zsigmond uralkodása idején, aki közvetlen levelezőtársa volt a pápáknak. Marton József a 20. századi erdélyi püspökökről is szót ejtett, akiknek nagyon jó kapcsolatuk volt a római pápákkal. Példaként Majláth Gusztáv Károly püspököt emelte ki, aki közvetlen kapcsolatban állt XIII. Leó pápával és X. Szent Pius pápával is.
Marton József
Fotó: Youtube
A római katolikus egyházfő és Erdély viszonya kapcsán szó esett még a román államhatalommal megkötött szentszéki egyezményről is. Mint Marton József magyarázta, az 1927-ben megkötött konkordátummal (a római pápa és a világi hatalmak közötti egyezmény) a Szentszék igyekezett rendezni az egyházi kérdéseket a román államhatalommal, megkötése előtt sokáig folytak a tárgyalások, mivel a román hatalom több akadályt is gördített a kiegyezés útjába – a Szentszék a helyi közösségek érdekeit próbálta védeni.
– magyarázta a teológus. Hozzátette, a Szentszék ettől függetlenül mindig számontartotta az erdélyi katolikusságot.
„Ez abban is megnyilvánult, ahogyan sikerült Márton Áront valósággal belopni a Gyulafehérvári Egyházmegye püspöki székébe, ami a pápai diplomácia nélkül nem lett volna lehetséges” – jegyezte meg Marton József, aki Márton Áron püspök életművének kutatója is egyben. Érdekességként hozzátette, hogy a bukaresti nunciust (pápai követ), aki püspökké szentelte, Márton Áron még abban az évben meghívja a csíksomlyói búcsúra, így idén lesz nyolcvan éve annak, hogy pápai követ jött el Csíksomlyóra, azelőtt soha nem járt nuncius a Mária-kegyhelyen.
– fűzte hozzá az egyháztörténész. Márton Áron kapcsán arról is beszélt, hogy amikor börtönbe vetették, akkor XII. Pius pápa azonnal tiltakozását fejezte ki ez ellen, és Márton Áron a későbbiekben, szabadulását követően is szoros kapcsolatban állt a pápával.
– magyarázta Marton József. Az egyháztörténész említést tett Jakab Antalról is, Márton Áron utódjáról, aki szintén jó kapcsolatot ápolt Rómával. Közvetlenül a Szentszék alá tartozó érsekségi rangra 1991-ben került a gyulafehérvári főegyházmegye. A jelenlegi érseke Jakubinyi György.
A Szent Péter Bazilika épülete. Erdélynek mindig is megvolt a kapcsolata a Szentszékkel
Fotó: 123RF
Feltehetően az is hozzájárulhatott ahhoz, hogy június elsején Ferenc pápa Csíksomlyóra is ellátogat, hogy tavalyelőtt a Vatikán bukaresti nagykövete, Miguel Maury Buendía nuncius celebrálta a pünkösdi búcsús szentmisét, és valószínűleg nagy hatással volt rá, amit ott átélt. Ugyanakkor
Marton József Ferenc pápát úgy jellemezte, mint akit a lelkipásztori érzék, a jezsuita spiritualitás szelleme hat át. „Assisi Szent Ferenc nevét választotta pápai névnek, ezzel is azt akarta kifejezni, hogy a szegény és elesett embereket szeretné segíteni” – tette hozzá.
XX. századi pápák napjainkig
Szent X. Piusz 1903–1914
XV. Benedek 1914–1922
XI. Piusz 1922–1939
Boldog XXIII. János 1958–1963
VI. Pál 1963–1978
I. János Pál 1978
II. János Pál 1978–2005
XVI. Benedek 2005–2013
Ferenc 2013–
Kétszáznál több, a megengedett sebességhatárnál gyorsabban hajtó gépkocsivezetőt mértek be a Hargita és Maros megyei rendőrök pénteken a reggeli órákban.
Az első deficitcsökkentő csomag intézkedéseit magában foglaló 2025/141-es számú törvény egy sor módosítást vezetett be az egészségbiztosítási (CASS) kötelezettségek területén – emlékeztetett pénteken az országos adóhatóság (ANAF).
Ismét elütöttek egy medvét péntek reggel Háromszéken: az eset a 11-es jelzésű országúton, Kézdivásárhelyhez közel történt. Személyi sérülés nem történt, az érintett jármű rendőrségi igazolással folytathatta útját.
Már százezren aláírták azt a petíciót, amelyben azt kérik, hogy a 9,50-es általánost elérő diákok mindenike kapjon érdemösztöndíjat.
Két bemutató, kortárs drámafesztivál, fesztiválszereplések – mozgalmasan indul az évad a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban.
Az idei év első hat hónapjában a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 1,4 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest.
Hargita Megye Tanácsa 10,8 millió lejjel növelte a tej-kifli programra szánt keretét, a költségvetés-módosításról pénteki rendkívüli ülésen döntöttek a megyei önkormányzati képviselők. Az ülésen szó esett a megszorító intézkedésekről is.
Különösen meleg időre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 15 északi, nyugati, északnyugati és északkeleti megyéjére.
Románia nem küld csapatokat Ukrajnába, de támogatni fogja a békefenntartó műveleteket, amint megteremtődnek a béke feltételei – jelentette ki csütörtök este Nicușor Dan államfő.
„Intenzívnek” nevezte a hivatalában eltöltött első száz napot Nicușor Dan államfő. Az elnök szerint ugyanakkor a kormánykoalíció működik, és ez mindennél fontosabb.
szóljon hozzá!